Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-21 / 3. szám
Thursday, January 21, 1971. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Miféle bübájosság vagy varázslat munkál a magyar falvak ősidők óta ismételt, idegen- forgalmi attrakciónak is beillő népszokásaiban, hogy minden alkalommal olyan üdék, mintha spontán ihlet hívná őket a világra? Mi teremti azt a különös atmoszférát, amitől a közönség a mesevilág kellős közepébe csöppent gyermekké válik? Alighanem az, hogy a szigorúan őrzött hagyományt ösztönös színészi talentummal, a tréfacsináló jókedv játékosságával afféle rusztikus commedia deli’ artévá avatják résztvevői a maguk és mások gyönyörűségére. DISZNÓTOR. Az ország minden táján jeles falusi esemény a kövérre hízott disznó leölése. Évadja akkor kezdődik, amikor a hidegtől csikorgóssá vált a föld. A hús házi feldolgozásához segítséget nyújtó rokonokat, szomszédokat, komákat a közös munka végeztével bőségesen megvendégelik. Ez a lakoma, a tor, a gerincoszlop csontjából-húsá1'"1 főtt orja levesből, különböző sült hurka félékből, pecsenyékből, hájas süteményekből áll. Valameny- nyi falatra jól csúszik a bor. A fogásokat „tálalóversekkel” teszik az asztalra. A tréfacsinálók különböző tárgyakat rejtenek a hurkába, amelyek nagy nevetések közepette kerülnek elő. A vacsorát követő tánc közben a házablaknál megjelennek a „hívatlanok”; legény, leány szellemnek öltözve vaskanállal zörget be, cserepet vág a ház oldalához, nyársat nyújt be az ablakon. A háziak tréfából fűrészporral töltött hurkát adnak ki. Azután közösen ropják a „hurkatáncot”, az összefogódzást. A disznótorra készülő házba máig is úgy köszönnek be a falusiak; „Jó pecsenyét!” Az illő válasz; „Része legyen benne”, vagyis az illető szívesen látott vendég a háznál. (Turistáknak disznótoros túrákat is szerveznek.) BETLEHEM ES. A karácsonyt köszöntő betlehemes játék dra- matikus, szövegszerűen hagyományozott mondókákra épül. Ezek a rigmusok persze tájanként módosulnak, de a gyermek Jézus köszöntése anyja, apja, a három királyok, úgyszintén a pásztorok által változatlan. Az „előadás” azonban nem szorítkozik az egyházi hagyományra, telitüzdelődött profán elemekkel. A játék díszlete általában a betlehemi jászolt jelképező, a betle- hemezők által fabrikált házikó. A „kosztüm" kifordított pásztorsuba, fehér lepedő, kenderszakáll, aranyos papírból ragasztott korona. A szereplők 6—16 éves, jó alakító készségű és jól felvágott nyelvű gyerekek, akik házanként másként fűszerezik, színezik játékukat. Különösen Nógrád megyében, a Matyóföldön, Baja vidékén él elevenen a mesés képzeletű betlehemezés. BUSÓJÁRÁS. Évről évre egyre több bel- és külföldi vendég seregük össze Mohácson, hogy szemtanúja legyen a híres-nevezetes busójárásnak. Az esemény farsang utolsó vasárnapjára esik. Barbár karnevál: tél űző szertartás. Állatbőrökbe, sámánmaszkokba bújt fiatalok — idősebbek vonulnak féktelen jókedvvel, birkózva és hancúrozva a város utcáin, ki a határba, hogy „kikergessék" a hideget, helyet csináljanak a tavasznak. A busójáráshoz a zenét kereplők, fatrobim- ták, dudák, ostorpattogtatás szolARATÓÜNNEP. A gabonaföldek végtelen tábláin ugyan kombájn aratja az új kenyérhez az aranyos kalászt, de az aratóünnep népszokását a mába is átmentették a búzatermő vidékeken, például Győr határában. Valamikor az aratókat először meglátogató gazdát, ma a géppel végzett munka irányítóját kötözik meg gabonakötéllel. A „szabadulásért” váltságot. azaz áldomást kell fizetnie. De ez csak mellékes játék. Szívderítőén látványos, amikor az aratás befejeztével mezei virágokból, szalagokból díszes koszorút kötnek a lányok, a fejüket pártaként ékítve kergetőz- nek a legényekkel, akik azon igyekeznek, hogy a koszorút meglocsolhassák. így vonulnak köszöntőkkel a közös lakomára, amelynek — mint majd minden ünnepségnek — nagy táncolás, dalolás a fináléja. H L SVÉTI EOCSOLKODÁS. Tudományosan igaz lehet, hogy a húsvét eredetileg profán tavaszi termékenységünnep volt, a Magyarországon szokásos húsvéti locsolkodás pedig hasonló célzatú primitív varázslás. Az is igaz, hogy a locsolkodás „fizetsége”, a kézzel festett szép hímes tojás legősibb példányát egy avar korból feltárt temetőben lelték meg a régészek. A Kalocsa vidéki falvak fiatalsága azonban „tudománytalan” virgoncsággal, fergeteges életörömmel készül a húsvéti lo- csolkodással összefonódott játékaira. A lányok a nagyhéten nekiállnak a tojás-„hímzésnek”, a fiúk megszervezik a házról házra beköszöntés sorrendjét. Húsvét hétfőjének reggelén nagy sival- kodások, évődések, poharazások, ölelkezések közepette elkapják a széplányokat, hogy virágos ágakBŰCSÚ. Vallásos áhítat és nagyon is világias jókedv, szórakozás és lakmározás békésen megfér egymással a különböző kegyes, búcsúkon és vásárokon. A Kecskeméti Hírős Vásárt sem árasztja el kevesebb nép, mint a Mária névvel kezdődő kegy helyeket szeptember 8-án. Népszokás? Maga a nekibuzdulás, a felkerekedés ténye a hagyomány, és kedvelt, mert változatosságot visz a hétköznapok egymásutánjába. A televízió korában is élmény a vásári körhinta verklimuzsikája, a céllövölde és a szókimondó humorú bohóc vagy a vándorcirkusz műsora. Ajándék a kedvesnek; tükrös szív vagy mézeskalács huszár. Áhíta- toskodás keveredik a profán örömökkel, s az egész; színes és jókedvű forgatag, tarka anakronizmus. PÜNKÖSDI KIRÁLYVÁLASZTÁS. A húsvét utáni hetedik vasárnapon, pünkösdkor a régi népszokás szerint — ma már főként csak a lótenyésztő vidékeken, többek között a Hortobágyon — tarka programú piinkösdölést rendeznek. A lányok a legények közül pünkösdi királyt, a legények a lányok soraiból pünkösdi királynőt választanak és a „királyi pár” tiszteletére díszfelvonulást, lovasversenyeket rendeznek. Valaha a „pünkösdi király” kocsmaszámláját egy évig a falu fizette, s „uralma" idején a lányok csókkal adóztak „őfelségének". Ma látványosabb, rövidebb és szelídebb a pünkösdi királyság. A lányok is nagyobb szerepet kapnak benne;több lányka közrefog egy kicsit, felkoszorúzza, fátyolt tesz rá és dalfüzért énekelve indulnak sétára. Kodály Zoltán a népzenei hagyományokat felelevenítő XX. századi nagy magyar zeneszerző, kantátát is komponált a pünkösdölésről. ÉLŐ NÉPSZOKÁSOK gáltatják. Mindenkit magával sodor a jókedvű áradat. S ha a játék nyomán nem is lesz íziben tavasz, a hangulat forró, vérpezsdítő. kai megvesszőzzék, s hideg vízzé! nyakonöntsék őket. Persze csak annyira, hogy az a szívbélinek meg ne ártson. . . SZÜRETI MULATSÁG. Bacchus is örömét lelné a magyarországi szüreti mulatságokban. Gyöngyös,Tokaj, Badacsony környéke, Mór, Kecskemét, Szekszárd és más bortermő helyek vidéke jóval a szüret előtt készülődik a vigasságra. Ehhez a munkaünnephez is változatos népszokások fűződnek. Ilyen a szőlőkoszorúk, szüreti fák átadásának szertartása, amelynek szövege hagyományos, de a kísérő játék alkalmanként fényesedik a pillanatnyi hangulattól. Ősi szüretek emlékét elevenítik fel a maskarás menetek, amelyek élén a többnyire kissé kapatos „borkirály" halad. A tetőpont a szabadtéri, szőlőfürtökkel dekorált, az új bort, régi és új szerelmet kóstolgató szüreti bál.
