Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-24 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 24, 1971 Százezrek menekültek Kelet-Pakisztánból Indiába. A határról most vonatokon és repülőgépeken szál­lítják a menekülteket Calcutta területéről a Madhya — Pradesh közelében felállított menekült- táborba. • ROMA. A körzeti választások alkalmával a fasisz­ták elnyerték a szavazatok 13.9 százalékát. Egy év­vel ezelőtt a polgárok 5.2 százaléka adta szavazatát a fasiszta jelöltekre. A Kommunista Párt megtartotta a szavazók bi­zalmát, sót Genovában 33.8 % szavazott kommu­nista jelöltekre, mig egy évvel ezelőtt 33.7 %. • TOKIO. A rendőrök véresre vertek több egyetemi hallgatót, akik ezrével tüntettek a városban, mert bár Okinawa szigete névleg visszakerült Japánhoz, az amerikaiak 88 támaszpontot továbbra is fenntar­tanak és nem távolitják el a felhalmozott atomfegy­vereket sem. •• 1.4 MILLIARD DOLLAR RENDELÉST AD A SZOVJETUNIÓ A MACK VÁLLALATNAK Moscow SOVIET LONDON. Glasgow 500 hajóépítő munkása a mi­niszterelnök lakása előtt tüntetett, követelve, hogy a kormány 12 millió dollár szubvenciót adjon az Upper Clyde Hajóépítő Vállalatnak. A vállalat ve­zetői azt mondják, hogy ha nem kapnak segítséget, 30.000 munkást kénytelenek elbocsátani. HA AZ AMERIKAI NÉP TUDNA AZ IGAZSÁGOT! 1965-ben U Thant, az ENSz főtitkára 5 hónapon át próbálkozott béketárgyalást létrehozni a Viet­námi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Ál­lamok között. Öt hónappal később a VDK hajlan­dónak mutatkozott békét kötni U Thant javaslatai alapján. A U.S. azonban az utolsó pillanatban meg­tagadta a tárgyaláson való részvételt. Ekkor mondta U Thant: “HA AZ AMERIKAI NÉP TUDNÁ A TELJES IGAZSÁGOT, AZON­NAL VÉGETVETNE A VIETNÁMI HÁBORÚ­NAK.” JACKSONVILLE, Fia. A varos fekete negyedeben tovább folynak a villongások, melyeket egy 15 eves fekete fiú meggyilkolása váltott ki. A varos fekete lakói követelik, hogy menesszék állásából a fajgyűlölő D.K.Brown helyettes rendőr- kapitányt. •' JERUZSÁLEM. Több ipar dolgozói sztrájkba lép­tek. A kormány szükséghelyzetet rendelt el és munkába kényszeritette a sztrájkotokat anélkül, hogy jogos követeléseiket teljesítette volna. MIÉRT??? Ralph Nader, aki a vásárlók érdekét szolgálja és a monopolisták ellen folytat harcot, többek között feltárta, hogy az autógyárosok olyan ütközőt sze­relnek az autókra, mely csak disz és nem védi az u- tasokat összeütközés esetén, még akkor sem, ha az autó öt mérföldes sebességgel halad. E tény feltárása olyan botrányt okozott, hogy a szövetségi National Highway Traffic Safety Iroda kénytelen volt elrendelni, hogy a gyárosoknak jobb ütközőt kell az autókra szerelni — 1974-ben. Miért 1974-ben, miért nem mar 1972-ben? SZÁZ MILLIÓT LOPTAM Robert F.Cudak bevallotta a szenátus bűnügyi bizottsága előtt, hogy társaival több, mint 100 mil­lió dollár értékű készpénzt, kötvényt, részvényt és értékpapírt lopott 1966 és 1970 között. A lopott tárgyakat nem tudták volna értékesíteni orgazdák segítsége nélkül. Ö és néhány társa börtönben van, de a tolvajok nagy része még ma is szabadon mozog. Miután ó a besúgó szerepét vállalta, McClellan szenátor, a bi­zottság elnöke kéri Cudak hét éves börtönbünteté­sének leszállítását. A 100 millió dollárból egy mil­liót kapott Cudak, amit lóversenyeken elherdált. s__ BUDAPESTI TUDÓSÍTÁS Lukács György halálára vában töltött be fontos irodalom-politikai funkció­kat és fejtette ki nagy jelentőségű filozófiai és esz­tétikai munkásságát. A felszabadulás után hazatérve a demokratizáló­dó kulturális élet egyik leghatásosabb formálója és legmegbecsültebb vezetője. Folyóiratok szerkeszté­sében vett részt, a Tüdományos Akadémia munkájá­ban volt vezető szerepe, egyetemi tanárként pedig fölmerhetetlen jelentőségű munkát végzett a marx­ista magyar értelmiség és uj tudósnemzedék neve­lésében. Művei a világ minden tájára a mai marxis­ta filozófia és esztétika kiemelkedő tudományos teljesítményeként jutottak el. Kétszer tüntették ki Kossuth-dijjal. Alkotó erejét szinte haláláig töretlenül megőriz­te. Műve a magyar népnek és az emberiségnek kö­zös kincse. Halálával a magyar társadalmat és a ha­ladó világot egyaránt nagy veszteség érte. Nyolcvanhat éves korában elhunyt Lukács György, a Magyar Tanácsköztársaság volt oktatás­ügyi népbiztosa, a világszerte ismert marxista filo­zófus és esztéta, aki 1918 óta harcolt a nemzetkö­zi forradalmi munkásmozgalom soraiban. Budapesten született 1885-ben. Már diákkorá­ban, a század elején megismerkedett a Kommunis­ta Kiáltvány lángoló igazával és ez a megismerés élete legdöntőbb eseményévé vált. Ifjan vett részt a magyar színházi kultúra felvi­rágoztatásán munkálkodó Thália Társaság alapítá­sában és tevékenységében. Külföldi tanulmányutak hosszú sorával alapozta meg roppant tájékozottsá­gát és tudását. 1918-ban lett párttag, 1919-ben népbiztos és az 5. hadosztály politikai megbízott­ja. A Tanácsköztársaság bukásától hazánk felsza­badulásáig emigrációban élt — bár közben 1929-ben kis időre illegális pártmunkára visszajött Budapest­re. A Horthy-rendszer ideién Berlinben és Moszk­OrvosHbíolögioi kísérleteket végeztek a Szólj ut lakói cionalis helyzetéről a súlytalanság viszonyai között. Kiserieteket végeztek a csontszövet sűrűségének meghatározására is, hogy értékelni tudják a súlyta­lanságnak az emberi szervezetre gyakorolt befolyá­sát. Mikroanalizátorok segítségével vért vettek a Szaljut személyzetének minden tagjától. A vért ké­sőbb a Földön vetik alá a laboratóriumi vizsgálatok­nak. A Szaljut személyzete eljuttatja a Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálatának az első jelentése­ket az általuk eszlelt légköri folyamatokról. A kozmovizió jóvoltából a szovjet tv nézőinek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a hatal­mas tudományos laboratórium, a világ első ember vezette orbitális állomásának tágas, kényelmes “szalonjában”. A kamera egyszerre mutatta a könnyű, melegitószerü öltözékben tevékenykedő Dobrovolszkijt, Volkovot és Pacajevet. A Szaljut orbitális tudományos állomás személy­zete orvosi-biológiai vizsgálatot végez. _ . Az egyik kísérletnek az volt a célja, hogy tudományos infor­mációt kapjanak a szív és a véredényrendszer fünk­A Szovjetunió a világ legna­gyobb teherautó-gyárát építi a Káma folyó mentén fekvő Naberezhnye varosban, hat négyzetmérföldnyi területen. Évente 150,000 teherautót gyártanak, amikor teljes ü- zemben működik a gyár. Az Egyesült Államok ósz- szes gyáraiban a múlt évben 105,000 teherautót gyártot­tak. A Szovjetunió egymilliárd és négyszázmillió dollár értékű szerszámgépet rendelt a Mack vállalattól. A1 szerződést a két fél már aláírta, de az amerikai kü­lügyminisztérium jóváhagyása szükséges, hogy ér­vénybe lépjen. Az amerikai szerszámipar pang, csak 50 százalék­ban működik. Sok szakképzett munkás van munka nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents