Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-24 / 25. szám

Thursday, June 24, 1971

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

3

segítsünk vagy ne segítsünk?

EZ A KÉRDÉS

FORDÍTOTT odisszea

Odisszeusz ithakai király húsz évig bolyongott a trójai háború után, mig visszatért hazájába, nejéhez ahogyan azt a világ legszebb eposzában, Homérosz Odisszeájában olvassuk. Most Sulzberger, a NY Times világutazó antikommunistája egy v. magyar diplomata sorsát hasonlítja ehhez “Odyssey of a Defector” cikkében. A defektor (disszidens) Száll József, v. római követ, akinek esetét megiria a Szabad Európa magyarnyelvű antikommunista híradója, mely szerint Szállt bíróság elé akarták állítani az öt terhelő adatok alapján, mire ő családjával Rómába szökött és ott előadta, hogy ő “ a kommunista párt belharcának ” az áldozata, aki a “liberális” szárnyhoz tartozott, ezért a “sztálinisták” üldözték és megakadályozták, hogy Kádár János előtt kimentse magát. Szerinte a római követség tagjai rá akarták beszélni a Vatikánban, térjen haza, de ő “demokrata marxista”, aki egyetemi tanár kivan lenni a USA-ban.

A Szabad Európa híradója nem titkolta iránta való megvetését, de ha nem is tudjuk, vannak-e bel- harcok a Magyar Szocialista Munkáspártban azt tudjuk, hogy a magyar politikai emigránsok összekaptak,miatta. Egyrészük, miként a Híradó, megveti Szállt, aki mindvégig díszes állásban szolgálta a magyar kormányt, csak amikor bevádoltak, fedezte fel magában a “demokrata marxistát” s mint ilyen épp a USA-ba disszidált, ahol nyilván úgy szeretik a marxizmust s a marxistákat. Mások szerint azonban minden baloldali disszidenst melegen kell fogadni, hogy példájukat minél többen kövessék. Ez utóbbiak nyilván meggyőzték az amerikaiakat, mert mint Sulzberger Írja — ezek megrótták a magyar Híradót, amely nem vette tekintetbe, hogy a Száll elleni vádak hamisak lehetnek és hogy a magyarok Szállt “kidnapolni akarták a Vatikánból”(!

Ezért akart volna Száll a USA-ba jönni, bár itt nehezen fogadták őt be; de végül — mivel újabban nem dissszidált ilyen magasrangu kommunista— be jöhetett. Hogy-hogy nem, ugylátszik Szállék nem érezték magukat jól a földi paradicsomban és Svájcba kérezkedtek, oda azonban nem fogadták be, igy végül visszafanyalodott Itáliába, bár ott “ túl erősek a kommunisták”.

Nincs jobb szószólója a magántulajdon rendszerének,mint Nixon elnök. Ezzel az állásponttal azonban éles ellentétben van az elnöknek az a javaslata, hogy a kormány 250 millió dolláros kölcsönt biztosítson egy magánvállalatnak, a Lockheed-nek.

Connally, a Nixon kormány pénzügyminisztere, a szenátusi bizottság előtt azzal érvelt, hogy ha a kormány megtagadja a kölcsönt, a Lockheed vállalatot csőd fenyegeti, 60,000 munkás elveszti állását és ez rossz hatással lesz a nemzetgazdaságra.

ELLE1S VÉLEMÉNY

Akik ellenzik Nixon kérését, a következőket állítják:

1./ A kölcsön folyósításával a kormány elismerését fejezné ki a Lockheed vállalat felületes és inkompetens vezetőivel szemben.

2.1 A Lockheed tudatosan alacsonyan szabta?

meg az árait, hogy elnyerje a kormány hadi rendelését abban a tudatban, hogy a megrendelés vétele után valamilyen magyarázattal bejelenti az áremelést.

3./ Ha a Lockheed vállalat képtelen kölcsön nélkül befejezni az L—1011 jelzésű TriStar légibuszt, a McDonnell—Douglas vállalat, Long Beach, Cal.ban épit hasonló repülőgépet és miután ilyen nagy gépekre úgyis csak korlátozott a kereslet, sem a munkások, sem a nemzetgazdaság nem vészit, ha a Lockheed nem képes a TriStar gépet előállítani.

4. / Nincs biztosíték arra, hogy a Lockheed a kölcsön átvétele után NEM KÖVETEL ÚJABB KÖLCSÖNT.

5. / Vajon ha a Lockheednek a kormány kölcsönt ad, a többi vállalat nem követel-e hasonló anyagi támogatást?

6. / Többen hangsúlyozták, hogy tavaly 10,000 kis üzem jutott csődbe. Több mint 60,000 munkás vesztette el munkáját ennek következtében, de a kormány nemcsak nem sietett a kis üzemek megmentésére, hanem mindegyiktől KÖVETELTE A SZÖVETSÉGI ADÓT.

Sokan Nixon kérését a kölcsön folyósítására azzal magyarázzák, hogy fél, hogy a már amugyis nagy munkanélküliség még magasabbra emelkedik Kaliforniában és ez veszélyezteti esélyét az 1972-es elnökválasztás alkalmával.

Ezt figyelembe véve, nem csodálkozhatunk, hogy Nixon, Connally és a kormány többi tagjai a “Segítsünk, vagy ne segítsünk?” kérdésre igennel válaszolnak.

Sulzberger tragikusnak mondja e politikai “hordalék és hulladék” sorsát, mely más országba, más ideológia után vágyódik, de másutt is csalódik, esetleg még súlyosabban, mint az otthoniban, s lehetőnek tartja, hogy végül Budapesten visszafogadják (szerintem nem nagy örömmel). Mert nagy szó, hogy Sulzberger ma már kimondja ezt —nemcsak szovjet disszidensek, kínai kétkedők, hanem US peacenikek (“a béke mániákusai”) is elhagyják hazájukat, hogy rájöjjenek “az ördög elöl nem lehet elszaladni.”

1956 végén sokan voltak, akik a válság után, rémülten, zavarodottan elhagyták az országot, de

1970-ben mindenki tudta, hogy Magyarországon rend, nyugalom és fejlődés van, ahonnan nem kell menekülni, legkevésbé annak, akit ott minden elönyben részesítettek. Es ha valakinek jobban tetszik egy nyugati országban, ehhez joga van, de egy nagykövetről nem tételezhető fel, hogy ne tudná, milyen bűnök terhelik a kormányzatot a “szabad” Amerikában, ahova menekülni akar és micsoda le—

Sulzberger ezzel a codával (záradékkal) mindenesetre megtalálja önmagát, egy nívóra helyezvén azt az országot, mely nem visel pusztító háborút, ahol nem üldöznek senkit, a nép helyzetének javítására, színvonalának emelésére törekszenek, azzal a világhatalommal, mely ereje legjavát más népek elpusztítására fordítja és otthon szegregálja, gettóba szorítja a népes kisebbségeket és a trösztök, monopóliumok érdekét szolgálja. De cikkének már a cime is ellenkezik az igazsággal. Odisszeusz minden akadályon át haza törekedett, Száll és a hasonlók hazájukból menekülnek, hogy a külföldön ellene forduljanak, elárulják.

r ★★★*★★*★****★★★★★★★*★★★★★★★*★****■*•**■*Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc.

130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1953 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY.

Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50.

hetősége van ott “ az emberarcú szocializmus” tanításának. Azok a magyar, német, lengyel és cseh “szocialisták”, “kommunisták”, trockisták, stb., a- kik nyugatra disszidáltak, s akiknek itt a dicsőséget zengték, mint “baloldaliaknak”, rendszerint soha többé egy szóval sem mutatták ki szocializmusukat, kommunizmusukat, baloldaliságukat, hanem legjobb esetben politikától és ideáloktól mentesen i- gyekeztek minél jobban megélni, de többnyire beálltak a US nagykapitalizmusának, imperializmusának, háborús politikájának a szolgálatába, pozitív módon, azt dicsőítvén és negativ módon, a maguk hazáját, általában a sozcialista országokat, népeket és kormányzatokat gyalázva és rágalmazva. Odisz- szeusz a hazaszeretet hérosza, ezek az anti-Odissze úszók a hazagyülölet betegei.

PEREGRINUS • NEW YORK, N.Y. Egyre több orvos lép ki a reakciós American Medical Association szervezetből. Az ország 334.028 orvosának több, mint 50 %-a nem tag.