Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-17 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR -- HUNGARIAN WORO Thursday, June 17, 1971 Egyik kedvenc időtöltésem elbeszélgetni fiatalok' kai. E beszélgetések célja, megismerkedni gondolat- világukkal, életmódjukkal, célkitűzéseikkel. Különösen erdekel magatartásuk a marijuana-szi vassal kapcsolatban. Nagy meglepetéssel hallottam több fiataltól, hogy: 1./ a marijuana nincs káros hatással annak élvezőire 2.1 az alkoholfogyasztás sokkal károsabb 3. / nagyon kellemes érzést kelt és fokozza a szellem képességét; 4. / le lehet szokni róla minden nehézség nélkül; 5. / javasolják a marijuana eladásának törvényesité sét; Legtöbb esetben nem reagáltam az ilyen érvelésekre, mert tudtam, hogy ha határozott ellenvéleményt nyilvánítok anélkül, hogy azt tudományos adatokkal támasztanám ala, semmire sem megyek. A napokban a kezembe került a “Patent Trader” nevű újság egy száma, melyben Dr. Arthur Korn- haber pszichológus beszámol 18 hónapi vizsgálatáról, melyet ötven 13 - 18 év közötti fiatalon végzett. Kutatás eredményét a következőkben foglalja össze: 1./ A marijuana határozottan mérgező hatással van az idegrendszerre; 2. / Az alkohol nyolc órán belül eltávozik az emberi szervezetből, mig a marijuana nyolc napig a szervezetben marad; 3. / A marijuana élvezői elképzelt világot teremtenek maguknak és eltávoznak a tényleges környezettől; 4. / A marijuana élvezői zárkózottakká, passzívakká válnak; 5. / A marijuana élvezői idővel határozott érzelmi betegségbe esnek; Nem tudom, hogy Dr. Kornhaber kutatásának eredménye végleges-e? Feltételezem azonban, hogy két másik eshetőség is fennáll. Az egyik, hogy a marijuana élvezete nem okoz érzelmi betegséget es nem hoz létre szenvedélyt, melyről nehéz leszokni; a másik, hogy a kábitószer élvezete meg a Dr. Kornhaber által tapasztalt káros hatásnál is súlyosabb kő vetkezményekkel jár. Akár igy, akar úgy, azt hiszem, hogy helyénvaló lenne tartózkodni a marijuana “élvezetétől”, már ugyanis azoknak, akik fontosnak tartják testi, szellemi és érzelmi épségüket. Nehéz felismerni,ha valaki marijuanát csak hebe-korba hasznai. Aki heroin kábítószerrel mérgezi magét, az bárhol elaludhat, minden nehézség nélkül ■ Gyógyítsák ki a kábítószeres katonákat Egy kongresszusi vizsgálóbizottság jelentését hozták nemrég nyilvánosságra, melyben a bizottság sürgeti a Vietnámban szolgáló, heroinhoz szokott 39 ezer amerikai katona kigyógyitását, mielőtt elbocsátják őket a hadseregből. A jelentésben Morgan F. Murphy, Illinois-i dem. és Robert H. Steele, Connecticut-i rep. képviselők azt mondották, hogy Dél-Vietnámban, Laoszban és Thaiföldön olyan elterjedt a korrupció a kormányok és a katonaság legmagasabb köreiben, hogy nagyon kevés reményük van a kábitószer teijesz- tés megakadályozására. Nemreg egy ilyen vonatkozású törvényjavaslatot nyújtott be John M. Mongan, Connecticut-i dem. képviselő, amely megszabná, hogy a honvédelem minden ágazatában bizonyítványt adjanak ki az elbocsátottakról, hogy azok kábitószer szenvedélytől mentesek. A kongresszusi jelentés megállapítja, hogy a laoszi, a thaiföldi és a dél-vietnámi kormányok, valamint a katonaság magasrangu tisztjei óriási profitot zsebelnek be heroin és más narkotikumok törvénytelen árusításából amerikai katonáknak. Egyes esetekben amerikai repülőgépeken és diplomáciai táskákban csempésztek ópiumot és heroint Saigonba. “A kormány katonaság Laoszban nagybani árusítója az ópiumnak és a heroinnak és nagyméretű csempészésekben is részt vettek,” — mondja a jelentés. “Szavahihető forrásból jelentik, hogy legalább két magasrangu laoszi kormánytag, beleértve a laoszi vezérkar főnökét is, mélyenfekvö aktivitást fejt ki a csempészet terén.Thaiföldön egy volt diplomatáról, a legelőkelőbb családok egyik sarjáról az a hir járta, hogy ö az egyik legfőbb mozgatója az ópium és heroin csempésző műveleteknek.” A jelentés azt is kimutatja, hogy gyakran az amerikaiak által szolgáltatott dél-vietnámi és laoszi repülőgépeket használják heroin behozatalara Dél- Vietnámba. Kisebb mennyiségeket a C.I.A. által finanszírozott Air America repülövállalat gépein csempésznek be. A Ramparts magazin megnevezte és többen állítják, hogy Nguyen Cao Ky, dél-vietnámi alelnök maga is egyik vezetője a heroin csempészetnek, de egyelőre ezt még magasrangu körökben tagadni próbálják. De egyre több felderítő bizonyíték a hir valósága mellett szól. így fest az Egyesült Államok hires szövetségese, akinek kormánya megmentésére az amerikai fiatalok és a vietnámi nép százezrei halnak meg, vagy válnak egész életükre nyomorékká. VAN-E ELEG KOLESZTERIN A VERBEN A bostoni Harvard Egyetem és a Ecuador-i Quito Egyetemen közös kutatásban megállapították, hogy egy eldugott andeszi faluban élő öregek vérének alacsony koleszterin tartalma az, ami közöttük a szívbajt megakadályozza. Dr. Alexander Leaf, a Harvard orvosképzó intézet professzora mondotta, hogy az Ecuador-i Lója tartomány Vilcabamba nevű falujában a felnőtt lakosság vérszérumának koleszterin tartalma átlagban 160 és 165 között van, de sok esetben mindössze 140. Az átlag amerikai 50 év körüli férfiaknál ez a szám normálisan 250 körül van. A falu lakosainak alapos tanulmányozása után mindössze két esetben találtak öregeknél érelmeszesedéses szívbajt. A Quito-i tudósok a múlt évben hónapokig végeztek a tanulmányokat, Szeptemberben amerikai tudósok is csatlakoztak hozzájuk. Dr. Leaf szerint hiteles születési bizonyítványokból megállapították hogy a falu 800 főből álló lakossága rendkívül hosz- szu életkort ért el. A legidősebb egy 121 éves férfi volt, mások 100 éven felüliek voltak és 38 lakos 75 éven felüli. Dr. Campbell Moses, az American Heart Association igazgatója mondotta, hogy időskorú amerikai lakosok között hasonló tanulmány “95 %-nál szívbetegséget mutatna fel”. A Quito-i tanulmány “rendkívüli eredményeket mutat”, mondotta Dr. Moses. A falu lakosai nem indián, hanem európai eredetűek, hajnalban kelnek és napestig dolgoznak az andeszi völgy földjein, 8000 lábbal a tenger szine fölött. Étkezésüket Dr. Guillermo Vela, a Quito-i Egyetem táplálkozási tudósa tanulmányozta, aki megállapította, hogy naponta átlagban 1700 kalóriát fogyasztanak, ebben 17 gramm, kb. 153 kalória állati zsiradék van. Dr. Moses szerint ez rendkívül alacsony arány. Az amerikai átlag férfi 2400-től 2600-ig teijedő mennyiségben fogyaszt naponta kalóriát, melyből 450-500 állati zsiradékból ered. Ez háromszor annyi, mint amennyit a tanulmányozott faluban fogyasztottak. Ezek a tanulmányok megegyeztek más helyeken végzettekkel, amelyeket a szívbaj és a diéta közötti összefüggéssel kapcsolatban tartanak. Mindezek a tanulmányok arra mutatnak, hogy az állati zsiradékban alacsony étrend betartásával kevesebb esély van szívbaj kifejlődésére, amely az amerikai középkorú férfiak elhalálozásának elsőszámú okozója. A tudósok szándékoznak később visszatérni Vilcabamba faluba, hogy a lakosok között genetikai, családi leszármazástani kísérleteket is végezzenek. JÓZAN ÉSSZEL 4____ Aki viszont LSD-t szed, az hallucinál.
