Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-10 / 23. szám

Vol. XXV. No. 23.Thur»d«y> June 10. 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC.. 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone AL 4-0397. in. bei Cs HIS20I Möp\ Manapsag, amikor a megelhetes szinte napról napra nehezebb, amikor a háziasszony dollárjaiért egyre kevesebbet tud vásárolni, amikor a cipő, ru­ha ára állandóan emelkedik, s amikor az orvos és gyógyszer egyre többe kerül, mindenki kénytelen “közgazdásszá” válni és elgondolkodni az ár-mun- kabér-haszon viszonyáról. A napilapok hasábokat Írnak az alumínium-mun­kások és a vállalatok közti hároméves egyezmény­ről, mely a munkásoknak 31 %-os béremelést bizto­sit. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a- mikor a vállalatok bejelentették, hogy termékeik árát hat százalékkal felemelik. A napilapok és a po­litikusok, de főleg Nixon elnök és a kormány a munkások béremelésére vezeti vissza az aluminium árának emelkedését és az inflációs folyamat újabb lendületét. pl/IILLIÁRD DOLLÁRT SZAVAZTAK MEG A 'MUNKANÉLKÜLIEK MUNKÁBA ÁLLÍTÁSÁRA A REPUBLIKÁNUSOK NIXON ELNÖK VÉTÓJÁVAL FENYEGETNEK WASHINGTON, D.C. A képviselők 244 szavazat­tal 142 ellenében öt milliárd dollárt szavaztak meg, amit a következő öt év folyamán a munkanélküliek munkába állítására óhajtanak fordítani. A javaslat szerint ezen összeget csak akkor lehet e célra fel­használni, ha a munkanélküliség eléri, vagy megha­ladja az összmunkásság 4,5 %-át. Tekintettel arra, hogy már több, mint egy esz­tendeje a munkanélküliek száma elérte a hat száza­lékot, még a folyó üzleti évben 200 millió dollár költséggel 150,000 munkanélkülit lehetne munká­hoz juttatni. A szenátus pár hónappal ezelőtt fogadott el egy javaslatot, mely 1,7 milliárd dollárt irányoz elő két' évi programra. A javaslat egy pontja kihangsúlyozza, hogy a ko­reai és a vietnámi 350,000 munkanélküli veteránt előnyben kell részesíteni és őket kell elsősorban munkához juttatni. Most a két Ház javaslatait egyeztetni kell és a kö­zös javaslat mindkét Ház többségének jóváhagyása után Nixon elnök aláírására vár, hogy azzal törvénye erőre emelkedjen. A republikánusok mind a kepviselóházban, mind a szenátusban azt jósoljak, hogy Nixon megvétózza a javaslatot. BEFEIEZZÜK-E A HÁBORÚT EZ ÉV DEC.31-IG? WASHINGTON, D.C. A fenti sorsdonto kérdésben szavaz a szenátus e hét folyamán, amikor a McGovern — Hafield modositas kerül napirendre. A modositas eloirja: vissza kell vonni csapatainkat Indokina területéről ez ev december 31.-ig, felteve, ha Hanoi hajlandó tárgyalni es lekötelezni magat az amerikai hadifoglyok szabadon bocsatasara. Hasonló javaslatot vetettek el a mult evben a szenátorok 39 szavazattal 55 elleneben. Ez evben nagyobb esely van a modositas elfogadasara, egyrészt azért, mert a csapatok visszavonása függővé van teve a hadifoglyok szabadon bocsátásától es mert az elmúlt evben az amerikai nép többsé­gének beke óhaja nyilvánvalóbb volt, mint valaha. Az aluminium munkás átlag órabére az uj szer­ződés életbe lépte előtt $ 3.60 volt. Ez az első évi béremeléssel $ 4.—re emelkedik, ami heti $ 160.—, évi $ 8.320.— jövedelmet jelent, FELTÉVE, HOGY A MUNKÁS AZ ÉV MINDEN HETÉBEN DOLGO­ZIK, vagy betegség, munkahiány miatt veszti el munkáját. Ha ebből a $ 8.320.—böl levonjuk a szövetségi jövedelmi adót, a társadalombiztosítási adót, az ál­lami és városi fogyasztási adót (New Yorkban 7 %), ami kb. 20 %-ot tesz ki és ha figyelembe vesszük, hogy a házbér (vagy az ingatlan utáni kölcsön tör­lesztése és az adó) minimálisan 25%-át emészti fel az összkeresetnek, akkor tiszta képet kapunk, hogy A HETI $ 160.- TELJESEN ELÉGTELEN EGY NÉGYTAGÚ CSALÁD MEGÉLHETÉSÉHEZ. Ezzel szemben az Aluminum Co. az elmúlt év­ben 95.459.000.00 dollár tiszta hasznot vallott be. Ebből az összegből a vállalat megadhatta volna a béremelést munkásainak anélkül, hogy egyetlen százalékkal is emeli az aluminium árát. Tudvalevő, hogy a béremelési követelések csu­pán az áremelkedéseket követik s a magasabb bér­ből rendszerint kevesebbet lehet vásárolni, mert az árak rohamosabban emelkednek, mint a bérek. Haladéktalanul árrögzitő törvényt kell beiktatni, mert csupán igy lehet végetvetni az állandó inflá­ciós folyamatnak. 50 millió dollár értékű amerikai gépeket vásárolt a Szovjetunió VESZÉLYBEN A 30 CENTES KÖZLEKEDÉSI VITELDÍJ ALBANY, N.Y. New York állam törvényhozói el­vetették azt a javaslatot, mely 25 centes vámot ve­tett volna ki az East River négy hidján közlekedő autókra. Az ebből bejött összeget Lindsay polgár- mester a közlekedés deficitjének fedezésére fordí­totta volna. Miután e terv meghiúsult, nagy a veszély, hogy a közeljövőben felemelik a közlekedési viteldijat 40 vagy 50 centre. ­TALÁLKOZUNK A HEWYORKI TAVASZI ÜNNEPÉLYEN, JUNIUS 13-ftH! Vasárnap egész nap a CASTLE HARBOUR CASINO- és PARKBAN, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. (Esős idő esetén zárt helyiség.) — Finom ételek, italok, sütemények, kellemes szórakozás. "Forog a kerék". Bazársátor. Zene. Door prize és szép sorsolási tárgyek. —BELÉPŐDÍJ előreváltva 75c, az ajtónál 90 c, gyermekeknek díjtalan. —■ ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Ave.-ig, és egy block a Havemayer Ave.-ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevardra, a Castle Hill Avenue-ig. AHA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O, of N.Y., N.Y. WASHINGTON, D.C. Amerikai gépipari vállalatok 50 millió dollár értékben adtak el gépeket a Szov­jetuniónak, melyeket könnyű teherautók gyártásá­ra használnak majd fel. A Nixon kormány ez év áprilisában megtiltotta e gépek eladását. Pénzügyi és gazdasági körök an­nak tudják be a változott helyzetet, hogy az ameri­kai gépipar pang, ami veszelyezteti az egész nem­zetgazdaságot. A Szovjetunió több száz millió dolláros rende­lést hajlandó adni olyan gépekre, melyek nehéz au­tók gyártására alkalmasak. Ebben a kérdésben meg nem döntött a Nixon kormány.

Next

/
Thumbnails
Contents