Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-27 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR HUNGARIAN WORD Timis Mav 27, 1971 Kínában eredményesen gyógyítanak egy gyakori betegséget A Pennsylvania State University biológusa, Dr. Tien-Hsi Cheng jelentette, hogy a Kínai Népköztársaságban 1949 óta jelentős eredményt értek el egy gyakran előforduló betegség, az u.n. csigaláz, latin nevén schistosomiasis gyógyításában. Ebben a gyógyítható, parazita okozta betegségben Kina területén kívül 150 millió egyén szenved, többnyire élete javakorában. Azt mondják, a malária után ez az emberiség második leggyakoribb betegsége. New Yorkban 50.000 ilyen megbetegedésről tudnak,a Health Department adatai szerint. Az amerikaiak ezt a betegséget többnyire Portoriko falvaiban kapják el. Ott található az az édesvízi csiga, amely ennek a parazitának az életfenntartásához szükséges. A csigaláz nem ragályos betegség, csakis a csigáktól fertőzött vízzel való közvetlen érintkezés következtében lehet elkapni. Aki ilyen vízbe mezítláb belép, benne dolgozik, mos, vagy csónakázik, könnyen megkaphatja. A parazita a bőrön keresztül a véredényekbe kerül és a három parazita fajtának valamelyike a végbél vagy a hólyag körötti e- rekbe fészkeli be magát. Viszketegséget, fejfájást, lázt okoz, fájdalommal, később hetekig tartó hasmenéssel jár. Akik hosszú ideig vannak kitéve a parazita fertőzésének azoknál a májat,a beleket vagy más szerveket is megtámadhatja és végül halálos kimenetelő lehet. Dr. Cheng egy tudományos folyóiratban leírta, hogy Kínában 1949-ben a csigalaz szinte járvány- szerően terjedt el. A legjobb rizstermö földeket kénytelenek voltak a lakosok elhagyni, nagy éhínség volt és a megmaradt lakosok közül sokan betegek voltak.Dr.Cheng szerint 10.5 millió kínai lakos és 1,5 millió háziállat csigalázban szenvedett» Ekkor a kínai kormány országos kampányt indított a betegség megszüntetésére. A rendelkezésre álló nagy munkaerővel a kormány kitisztította a csiga keltésre kedvező helyeket, a folyókat, öntözo- csatornákat és sok helyen feltöltötte a vizeket. Tudósokat csigaláz elleni kutatásokkal bízott meg. Kínában ezzel kapcsolatban sokezer egészségügyi dolgozót képeztek ki, Írja Dr.Cheng és a kormány újfajta gyógykezelőket, u.n.“mezítlábas orvosokat” képezett ki. Ezek a férfiak és nők a parasztokkal együtt dolgoztak és amikor és ahol szükséges volt, orvosi szolgálatokat nyújtottak. A csigaláz elleni munkával együtt általánosan feljavították az egészségügyi szolgálatokat, higéniára, a babonás szokások felhagyására tanították a népet és előmozdították a tudományos egészségügy elfogadását. Dr. Cheng szerint a kínaiak 3.5 millió beteget gyógyítottak meg a keleti eredetű hagyományos módszerek és a nyugati tudományos kezelési módszerek igénybevételével. GIGANTIKUS IPARI ÉPÍTKEZÉSEK A SZOVJETUNIÓBAN. A szovjet sajtó közlése szerint óriási méretű ipari berendezések felépítését fogadtak el az 1971-75 évi ötéves tervben. Április elsején, már az irányzatnak megfelelően, egy 70 tonnás billenő teherkocsit bocsátanak próba útjára a Bjelorussia-i teherautó-gyárban, Zsodinoban. I IIR0SB1 MUMUS SIKHS PROBLEMS i; IFRIKII ORSZÁGOKBAN A valamennyire iskolázott fiatal, fekete afrikaiak milliói árasztják el az afrikai városok utcáit, jobb megélhetést keresve. A tankönyvekben olvasnak az európai nagyvárosi élet vonzalmairól és ezt remélve hagyják ott a falvakat és indulnak útnak a városok felé. De a városokba érkezve csak még nagyobb szegénységet, reménytelenséget találnak, mint amit a faluban maguk után hagytak. Kinsaszátöl Kampala - ig, Dakartól Dar es Salaamig fiatal munkanélküliek népesítik be a városok körül elterülő vittyilló-tele- peket. Naponta a városba utaznak a munkaközvetítő hivatalhoz, valamilyen munkát remélve, de e- zekben a fejlődő országokban egyszerűen nincs munkaalkalom a némileg iskolázottak számára. A helyzet nem olyan ma Afrikában, mint az Egyesült Államokban volt az ipar fejlődése idején. Még a tanulatlan fiatalemberek is,farmokról érkezve tudtak munkát találni Chicagóban, New Yorkban vagy Clevelandon 100 vagy 50 évvel ezelőtt. Afrikában még mindig nagyon kevés ipar van és a lakosság még mindig főleg mezőgazdasági termelésből él. Zambiában egy nemrég végzett tanulmány szerint az ország gazdaságában mindössze 350,000 fizetett alkalmazottra van szükség. Mégis, minden év ben 50,000 hetedik osztályos tanuló hagyja ott az iskolát és keres munkát, a városokban. Mint az e- gyik ifjú mondotta: “Nálunk otthon a faluban még villany sincs, este semmit sem lehet csinálni. Lagos- ban vannak szórakozóhelyek, lányok és mozi”. Ez a fiatalember, mint sokan mások, munkát remélve az utcán ögyelegve tölti a nap egy részét. Bármilyen munkát elvállalna. Lagosban egy jó sofőr havi 55 dollárt keres, mesébe illő lenne ilyen munkát találni, de közben hetenként kétszer-háromszor egy építkezésnél dolgozik,ahol 10 órai munkáért $ 1,30 napi bért kap. Az épülő házban a házbér havi 700 dollár lesz. A fivérénél lakik, aki egy sötét mellékutcában lévő kis boltjában használt szögeket és srófokat árul. Megkeres 1-2 dollárt naponta, de más kereskedők nem i- lyen szerencsések. Az afrikai városokban sok helyen lehet látni ifjakat vendéglők és üzletek előtt, amint a legkülönbözőbb cikkeket árulják. Oveket, dugóhúzókat, órakarkötőket. Órákig ácsorognak portékáikat kínálva, de sokan egy krajcárt sem keresnek “Ki tudja, mikor jut valamelyiknek eszébe,hogy könnyebben jut pénzhez egy üzlet kirablásával?” — mondotta az Uganda-i kormány egyik tisztviselője Kampalában, ahol rendkívül nagy a munkanélküliség és a bűnözés is emelkedik. Nigériában annyira elterjedtek a rablótámadások hogy a kormány, elrettentő például, nyilvánosan végezteti ki az elfogott tolvajokat. Ennek ellenére a bűnözés terjed, egyenes arányban a munkanélküliség terjedésével. Csak hozzávetőleges munkanélküliségi adatok vannak, de egy legújabb statisztika szerint a Congo-i Kinsaszában a férfiak egyharmada munka nélkül van és Lagosban nem több mint a fele a férfiaknak keres annyit, hogy segítség nélkül megélhet belőle. De a városba vándorlás tovább folyik és a városperemi nyomornegyedek egyre növekednek. A legtöbb városnak a vízellátása és elégtelen csatornázása, a társadalmi szolgálatok alig léteznek. Kenyában a kormány a múlt évben elrendelte, hogy a munkaadók kötelesek 10 százalékkal több alkalmazottat felvenni, akár szükség van rá, akár nem. Ugyanakkor sürgeti a fiatalokat, hogy menjenek vissza a tea-ültetvényekre,ahol munkaerő-hiány Az uráli Szverdlovszkban, az Uralmash nehézipar f gyárban egy 3500 köbláb kapacitású mozgó ásógépet állítanak össze. Más iparágakban is ez az irányzat érvényesül. Márciusban egy 105.000 köbláb teljesítményű kohó gyártását kezdték meg a nyugat-szibériai Novokuz netszkben. Több ilyen és még ennél is nagyobb kohó gyártását Írja elő az uj ötéves terv. Villanyáram- szolgáltatásra is most nagyobb erőmüveket terveznek. A nagyvárosok hófejlesztő központjaiban, a- hol ipari és háztartási célokra meleg vizet és gőzt fejlesztenek, most 250.000 kilowattos teljesítményű gőzturbinákat szerelnek fel,a jelenlegi 100.000 kilowattos helyett. Vizierómüvekben a Szovjetunióban most szerelik fel a tizenkét, egyenként 500.000 kilowattos egység közül a két utolsót a szibériai Krasznoyarszk vizgátnál, amely ezzel hat millió kilowatt kapacitást ért el és a világ legnagyobb vizierómüve lett. Más szibériai erőműveket még ennél is nagyobb 640.000 kilowattos, viziturbinás generátorokkal látnak el. t Az Egyesült Államok legnagyobb kohója a Bethlehem Steel Corp. indianai Burns Harbor telepén van,90.000 köbláb kapacitással és másrhasonló nagyságú kohók működnek. Habár az amerikai kohók nem olyan nagyok, mint a Szovjetunió kohói, sokkal több van belőlük az Egyesült Államokban és teljes kapacitásuk is nagyobb. Villanyáram fejlesztésben a Tennessee Valley Authority 1.4 kilówattos Paradise fejlesztője a legnagyobb. A gigantikus szovjet erőmüvek és kohók kiterjesztésével csak idő kérdése, hogy mikor éri el és szárnyalja túl a Szovjetunió a U.S. termelését. van. Az Elefántcsont Parton televízióin keresztül próbálják rábeszélni a fiatalokat, hogy hagyják el Abidzsánt# a fővárost és menjenek vissza a farmokra. De egyik sem akar visszamenni addig, mig legalább némi pénzt keresett, amit magával vihet, vagy hogy megnősülhessen. De pénzkeresésre az afrikai városok semmi reménnyel sem kecsegtetnek.
