Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-13 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday May 13, 1971 Mi Történik** ŐhAzAbnn A KŐBÁNYÁI LIKÖRGYARBAN Irta: Fodor Erna A kewer (koer) nevet. IV. Béla adománylevelé­ben találhatjuk meg. Már akkor ismerték bányáit, amelyeknek későbbi fejlődését köszönhette. A mészködomb vonulatok kialakulása arra az időre utal, amikor az alföldet még tenger borította. A feltevések szerint itt egy öböl volt, ahová a mészkö­vet alkotó cerithium csigák lerakodtak. Ugyanak­kor rakódhatott le a téglakészitéshez alkalmas anyag is. A régi Pesttől tavolesó területen először a koba- nyászat virágzott fel. A bányákat már a XVII. szá­zadban is müveitek. írás van arról, hogy az 1600-as években a kecskeméti református templom falához innen szállították a követ, a budai pasa külön enge­délyével. A gyors iramban épülő Pest házaihoz is innen szállították a kö nagy részét. A jól fűrészelhe­tő, faragható kőből emelték többek között a Tudo­mányos Akadémia palotáját, a Bazilikát, az Egye­temi Könyvtárat és a Lánchíd pilléreinek felső ré­szét. Az 1890-es években rendelettel szüntettek meg a bányászatot, mert a primitiv körülmények között folytatott rablógazdálkodás életveszélyessé tette a bányákat. A hegybevájt üregek és pincék azonban megmaradtak és borkereskedőket csaltak a vidékre, később pedig alapot szolgáltattak a sör­gyárak építéséhez. A hatalmas pincerendszer a belső Jászberényi ut (ma Körösi Csorna ut) és a Kolozsvári utca kereszteződésétől kezdődik és a Maglódi ut mentén egészen a régi Haggenmacher-fé- le sörgyárig húzódik, innen pedig folytatódik a Zalka Máté térig. A pince összes hosszúsága megkö­zelíti a 33 kilométert. Fölöttük emelkednek az Európa-szerte ismert sörgyárak. Utunk az egyik ilyen barlangrendszerbe vezetett, ahol a mészkőbarlang ma egy hatalmas likörtároló lett. E barlangok valaha menedéket adtak a népnek a törökök elöl. Az általunk meglátogatott barlang hossza 3.800 méter. Ez is a fent leirt barlangrend­szerhez tartozik. Azt mondják, hogy e mészkőbar­langban jól tudják tárolni és érlelni az italokat. Evenként kétszer töltik fel, minden esetben 240 vagonnyi, 24—24 ezer hektoliter szeszes itallal, Európa legnagyobb szabadraktárba helyezett u.n. “bonded”, tehát meg nem adóztatott, de nyilván­tartott italraktára. 19 hatalmas, csempézett, rend­kívül tiszta cementkádakban keverik itt az italt lég- kompresszorokkal. 177 óriási, különleges fából készült ÁSZOK HORDÓ-ban érlelik az italokat. A hordók 20 cm magas ászokfára fektetve állnak, hogy a levegő alulról is érje őket a hideg pince tel­jes hosszában. Zamatfejlesztő érlelés miatt van erre szükség. Az itt tárolt kisüsti pálinka jelenleg 2 millió liter, de azt mondják most nincs teli a pince, Egy-egy tartály 55.600 Kteres.Ide már a párolt pálin­ka érkezik, s csupán gyümölcs párlatokat készíte­nek. A keverökádak egyszerre 30.000 litert kever­nek, régen ez kézzel történt, de az utóbbi években légkompresszort állítottak be. Az 50—100 hektoliteres hordóknak kis, gömbö­lyű ajtajai vannak és ezeken keresztül tisztítják a belsejüket. Erre aszerint van szükség, hogy milyen gyorsan ülepszik a cefre a hordó oldalára. A barlang, ahol voltunk átlag 17 méter mélység­ben volt. Hozza kell még tennem, hogy kostolókat is kaptunk az üzem termékeiből. Rum, cseresznye, császárkörte, barack, sőt a másik gyárukban készü­lő konyakból is, és igy nem csoda, hogy jó kedvvel hagytuk el Kőbánya hatalmas pince üzemét. MÓRICZ ZSIGMOND emléktáblát helyeztek a deb- A MARGITSZIGETI Szabadtéri Színpadon a nyá- receni Arany Bika Szálló 218-as szobájának falára, ron 19 alkalommal tartanak előadást. A többi kö- A vendégkönyv szerint — amely Móricz Zsigmond zott színre viszik az Úri murit, és .vendégszerepei sorait is őrzi — a nagy iró valahányszor a városba az Ecseri lakodalmassal, az Állami Népi Együttes is. látogatott, mindig ebben a szobában szállt meg. Költözik az új i ntézet A tudományos élet egyik jelentős eseménye lesz a Magyar Tudományos Akadémia Újszegeden épült biológiai központjának átadass A tervek szerint közeljövőben áll munkába a város uj büszkesége. Négy intézet — a növénytani, genetikai, biokémiai és biofizikai — 60 laboratóriumában és a központot kiszolgáló műhelyekben már a berendezésnél tarta­nak. Napról napra érkeznek a kutatást segítő gépek műszerek és laboratóriumi segédeszközök. Az ünne­pélyes átadás az építkezésnek csak az első ütemé­nek a befejezését jelenti — újabb két év szükséges még, hogy a tudományos intézetet teremtő építke­zés teljesen befejeződjék. A laboratóriumok bútorai helyükön állnak már, eszközökkel való felszerelésük most történik. A nyolcemeletes épület mellett — de nem árnyéká­ban — a növényélettani intézet üveggel borított nö­vényházai épülnek. A földnyilvántartás reformja BORSOD-ABAÚJ ZEMPLÉN^ SZA60LCS- . SZATMÁR NOGRAD [MISKOLC [KOMÁROM ' .—• BüSBRLCF.fj! 11ÖMH ...... + «Hpih-arJ •sas Á ZALA TOLNA SOMOGY Icsongrad Ujs/F I I OJ KISKLIN BARANYA A méterrendszerre való áttérés es a gépi adatfeldolgozás bevezetése a földnyilvántartásba: Fül 1969 PH 1970 I i 1971 I I1972 roRA A földnyilvántartás a földdel kapcsolatos gazdasági, tervezési, jövedelem­szabályozási és igazgatási tevékenységnek fontos eszköze és adatszerű bázisa. Gazdaságirányítási rendszerünk egyre több és gyorsabb adatszolgáltatást igé­nyel, ami csak a gépi adatfeldolgozás bevezetésével oldható meg a kívánt szín­vonalon. A gépesítés szükségessé teszi, hogy a magyar földmérésben is az ed­dig használt négyszögöl, katasztrális hold (1600 négyszögöl) helyett a nem­zetközileg használatos négyzetméter és hektár mértékegységet vezessék be. Az áttérés megkönnyíti a termelési adatok nemzetközi összehasonlítását is, hiszen nagyon kicsi az eltérő mértékegységet alkalmazó országok szama. Ezek közé tartozik többek között jelenleg az USA, Kanada, Nagy—Britannia. A méterrendszerre való áttérés és az adatfeldolgozás gépesítése 1972 végé­ig fejeződik be, a négyéves időszak folyamán több mint 10 millió adatot kell átszámitani. (1 m2 = 0,278 négyszögöl, 1 hektár =10<000 m2 = 1 katasztrá­lis hold és 1180,36 négyszögöl. Tájékoztatásul; a háztáji gazdaságok nagysá­gát 3000 és 6000 m2 között határoztak meg.) A munka folyamán sor kerül tulajdonjogi rendezésre is, ennek értelmében a jogerős földhivatali határozat alkalmas lesz a tulajdonjog telekkönyvi be­jegyzésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents