Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÚ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 29, 1971 ELŐSZÖR VETT RESZT A BEKEMOZGALOMBAN Charles Hughes egyike volt a fel milliónyi tüntetőnek, aki Chicagóból jött; biztositó ügynök volt, de jelenleg a Cook Megye Népjóléti Hivatalában dolgozik, politikai álláspontja konzervatív. Az utolsó elnökválasztáson Nixonra adta szavazatát, mert az elnök Ígérte, hogy tervezi a vietnámi háború felszámolását. Politikai magatartását visszatükrözi bírálata afelett, miként kezelte a tüntetőket a chicagói rendőrség a Demokrata Párt 1968-as Konvenciójával kapcsolatban. “A lehető legjobban kezelték, tekintetbe véve, hogy milyen nagy tömeggel álltak szemben.” — mondta Mr. Hughes. “Nem tudom, mikor változtattam meg a véleményemet, ez minden bizonnyal lassú folyamat volt, de végre ráeszméltem, bogy milyen nép az, amely némán tűri, hogy a repülőgépek százairól bombákat zúdítsanak ártatlan emberekre és legyilkolják őket.” NEW ORLEANS,LA. Spiro Agnew alelnök a washingtoni néptuntetest igy mérte fel: Nem szabad, hogy az amerikai nép engedje magat félrevezetni csupán azért, mert 200.000-en tüntettek a háború ellen. Elvégre is ez kevesebb, mint a lakosság két szá zaléka.” Ha Agnew alelnőkot ez nem befolyásolja, miért hagyja magát befolyásolni a háborút támogatok tüntetésétől, melyben a lakosság 0.0001 százaléka vett csak reszt??? “Itt a kitüntetésetek! —Ez nem jelent részemre semmit. Mi nem hősök, hanem bűnösök vagyunk”. Ezeket mondta az ország fővárosában ,a háború befejezését követelő több, mint ezer leszerelt katona egyike, aki átdobta kitüntetését a drótkerítésen. A többi leszerelt katona is hasonló módon fejezte ki felháborodását a háború ellen. Bob Silva, aki súlyos sérülést szenvedett Vietnámban, tolókocsiban a San Francisco-i tüntetés élen. A san franciscoi tüntetést megzavarták a Chicano mozgalom balszárnyát támogatók, akiknek képviselője (a jelentések szerint) erőszakkal átvette a gyűlés vezetőjétől a hangszórót és hosszú beszédben azzal vádolta a békemozgalmat, hogy elhanyagolják a mexicó-amerikaiak ügyét. A rendőrség 104 béketiintetöt tartóztatott le azok közül, akik megakadályozták a forgalmat a New Jersey Turnpike-on. Közülük 40-en még most is börtönben vannak, mert nem tudták személyenként 50 dollár óvadékot letenni. Amikor a United Church of Christ (Wellington Ave.), melynek tagja, autóbuszt bérelt azon hivök részére, akik jelezték, hogy részt akarnak venni a washingtoni béketüntetésen, Hughes elhatározta*. “En is csatlakozom.” Nem túlzás azt állítani, hogy tízezrekre emelkedett azok száma, akik ez alkalommal először vettek reszt ilyen békét követelő megmozduláson. A District of Columbia rendőrei több, mint 100 quakert tartoztattak le, akik a Fehér Ház előtt békésen tüntettek a háború ellen. A Quaker szervezet le nem tartóztatott tagjai folytatták a tüntetést a Fehér Házzal szemben lévő Lafayette Parkban. Éppen ez adja meg a különleges jelleget a múlt szombaton lezajlott demonstrációnak; középkorú, konzervatív “átlag” amerikaiak, akik mindeddig ténylegesen támogatták Johnson és Nixon politikáját, vagy távol tartották magukat minden békemegmozdulástól, végre elhatározták, hogy tenniük kell valamit, hogy megmentsék az ország becsületét, amit csak a háború befejezésével lehet elérni. SAN FRANCISCO, A Városi Tanacs a tüntetést megelőzően határozati javaslatot fogadott el, melyben április 24.-e az a nap, amelyen a lakosság kifejezheti elhatározását, követelését a vietnámi háború ellen. A város lakói nagy szavazat többséggel es titkos szavazattal az amerikai csapatok azonnali visszavonását követeltek. Érdemleges jelenség volt a san franciscoi béketüntetésen az a tény, hogy a rendfenntartó gárda a szer vezett rakodó munkások soraiból került ki. Dick Gregory, a fekete komikus megfogadta, hogy ezentúl csak folyékony élelmet vesz magához mindaddig, amig a háború tart. “KEVESEBB, MINT A LAKOSSÁG KÉT SZÁZALÉKA”
