Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 29, .1071 MÉG A SZERVEZŐK IS MEGLEPŐDTEK Az ország fővárosába özönlők száma még a tüntetés szervezőit is meglepte. 500.000 részvevőre szá mitottak és pártatlan becslések szerint e számot jóval meghaladták a tüntetők. Oly nagy tömeg gyűlt egybe a Fehér Ház körül, hogy a tüntetés szervezői kénytelenek voltak megváltoztatni a programot és a Capitol felé való menetelést egy órával előbbre tolni, mert nem volt hely az egyre özönlő tüntetők részére. A szervezők terve az volt, hogy a tüntetők a Pennsylvania Avenuen menetelnek a Fehér Háztól a Capitolhoz. A széles Avenue azonban “csak 40 tüntetőből álló sorokra “szűkitette” a menetet s ez olyan fennakadást okozott, hogy alig tudtak előre haladni. A tüntetők saját kezdeményezésükre áthatoltak a menet baloldalán a Constitution Avenue- ra és a jobboldalon a Madison Drive-ra, úgyhogy nem egy, hanem három emberfolyam hullámzott a Capitol epülete felé. Mindez a legnagyobb rendben, fegyelmezetten és minden incidens nélkül történt, mert a rendőrség rugalmas magatartást tanúsított. így a példátlanul hatalmas néptüntetés elejétől végig a legnagyobb rendben folyt le. Nem volt hiány a szónokokban, mert ellentétben a múlt évi béketüntetésektől, a washingtoni politikusok sorba álltak és szívesen beszéltek a hatalmas tömeghez. Gyülésvezető David Livingston, szak szervezeti vezér volt. “MI AZ EMBERISÉGNEK TARTOZUNK ELKÖTELEZETTSÉGÜNKKEL”. “Emlékeztetjük az Elnök urat, hogy mi elsősorban az emberiségnek tartozunk elkötelezettségünkkel és ezt megsértettük az utolsó 15 esztendőben, mióta behatoltunk Vietnámba és megsértjük még rettenetesebben minden nap, amig ott maradunk”- mondta Vance Hartke, Indiana demokrata szenátora, aki követeli az amerikai seregek azonnali visszavonását. A sok szónok között minden bizonnyal a legékesebben a vietnámi háborút ellenző leszerelt katonák szervezője, John Kerry főhadnagy beszélt: “Eltántorithatatlan elhatározásunk, hogy utolsó feladatunknak tekintjük eltörölni ezen átkozott. barbár háború minden nyomát. Úgy, hogy ha harminc év múlva visszatekintünk és látjuk embertársunkat láb, kar, vagy arc nélkül és kisgyermekek kérdik: MIÉRT?? Azt válaszolhassuk: VIETNAM. De akkor nem egy elpusztított ország, egy szennyes emlék jusson eszünkbe, hanem az a hely, ahol elkésve, de végre megváltoztattuk magatartásunkat és ahol mi katonák segítettük létrehozni ezt a változást.” Kétségtelen, hogy a több, mint ezer leszerelt katona egyhetes háború-ellenes tüntetése készítette elő az amerikai nép ezen legnagyobb megmozdulását. A TÉNY AZ, hogy az igazságügy minisztérium a legfelsőbb biró segítségével sem volt képes a veteránok elleni tilalmat érvényesiteni. BIZONYÍTJA A NÉP HATALMASA VETERÁNOK BÁTOR ÉS HŐSIES MAGATARTÁSA SZÉGYENBE HOZTA A TÉTLEN EZREKET, S EZ A MAGYARÁZATA, HOGY EBBEN A MEGMOZ DULÁSBAN SOK EZREN VETTEK RÉSZT ELŐ- SZŐR. MEGAKADÁLYOZTÁK A KÖZLEKEDÉST Ä washingtoni béketüntetésröl privát autókon visz- szatérö fiatalok több száz autót megállítottak a New Jersey Turnpike-on Sweedsboro közelében. Megbénították a forgalmat mindkét irányban. Az fiatalok e lépésükkel akarják felhívni a közömbösök figyelmét, hogy ezt a háborút nem lehet, nem szabad tovább folytatni. OTT VOLTAK A HÁBORÚT TÁMOGATÓK IS A háborút támogató Rév. Carl Mclntire is megjelent támogatóival és Calley hadnagy életnagyságu képével a helyszínen. Összesen öten voltak, Mclnti- ret es Calley fényképét is beleértve. A Reverend háborút támogató tüntetésre hívja az ország polgárait május 8.-ra. Ha ez a tüntetés is olvan “sikeres” lesz, mint az általa, a múltban szervezettek, akkor ismét nagy kudarc elé néz úgy ó, mint azok, akiket támogatni óhajt. Több, mint 300.000-en követelték San Franciscóban az erkölcstelen vietnámi háború azonnali felszámolását. A kép a hatalmas tömeg egy kis részét ábrázolja.
