Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-08 / 14. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 8, 1071 A hírlapok is megérzik a gazdaság leromlását KEVÉS HIRDETÉST KAPNAK. NAGYON SOK ALKALMAZOTTAT ELBOCSÁTANAK. Az emelkedő kiadások, de különösen a hirdetések megcsappanása miatt ezrével bocsátják el a hírlap és folyóirat kiadók a szerkesztőségi, hirdető - si és mechanikai alkalmazottakat. Az ország három legnagyobb kiadóvállalatánál több, mint 1000 állást szüntettek meg az elmúlt évben, részben elbocsátásokkal, részben a nyugalomba menők megüresedett állásának be nem töltésével. A hírlapi munka- nélküliség minden város között New Yorkban a legsúlyosabb. A három legnagyobb new yorki kiadónál a következő a helyzet: a Time Inc. elbocsátásokkal és állások be nem töltésével 450 állást szüntetett meg azért, mert a Time, a Life és a Fortune kiadványaiban nagymértékben megcsappantak a hirdetések. Hasonló okokból és hasonló módon a New York Times 300 állást hagyott betöltetlenül a múlt évben. Az ország legnagyobb szaklap kiadója, a McGraw-Hill Publications Co. is 300 munkaalkalmat szüntetett meg, mivel a vállalat által kiadott 36 szaklap nem hozott elég hasznot. Szakavatott vélemények szerint ebben az évben sem ígérkezik javulás a hirdetések mennyiségében. Még azok is, akik remélik, hogy az év vége felé javulás áll be, beismerik hogy ez túlsók kiadó számára tulkésón következik be. A profit csökkenése miatt több, mint 16 szaklap szűnt meg a múlt évben és 22 napilap vagy teljesen megszűnt, vagy kénytelen volt hetilappá változni, hogy fennmaradhasson. Ezekkel szemben nagyon sok új lap és folyóirat is megjelent a színtéren, de ezek nem hirdetésből élő, hanem mozgalmi lapok, melyek a fekete, vagy más felszabadító mozgalom, a környezet- és természetvédelemmel foglalkoznak és többnyire az olvasók adományaiból tartják fenn magukat. A privát haszonra dolgozó kiadványoknak egyre kevésbe kifizetődő üzlet a lapkiadás. A költségek óriási módon megnövekedtek. Jelenleg a legnagyobb gondot az okozza számukra, hogy a posta, a napilap és folyóirat postázás költségeit átlagban 142 %-kal szándékszik felemelni a következő öt év folyamán. A makulatúra papír árának emelkedése és az általános infláció'’ a lapszámok, előfizetések árának emelkedését hozza magával, de ez igen gyakran visszaüt. Mind kevesebben hajlandók a felemelt árakat megfizetni. A pénzügyi világ és a lapkiadás szakértői óvatos jóslatokkal ígérnek javulást az év végére, de a helyzet biztos javulását senki sem meri megjósolni. V. K. TEXTILBEHOZATAL ES NIXON ELNÖK 1968-ban, amikor Nixon pályázott az elnökségre, megígérte az ország textil-báróinak, hogy megválasztása esetén olyan törvény beiktatását fogja szorgalmazni, mely a japán textil behozatalt korlátozza. Megválasztása után Nixon mindent elkövetett i- gérete betartására és nem rajta múlt, hogy ez eddig nem sikerült. A törvényhozók ugyanis nagy veszélyt látnak a japán behozatal korlátozásában, mivel úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államok korlátozza bármely “szabad” országból a behozatalt, az a “szabad államok” közti vámháboruhoz vezethet, ami beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Közben Wübur Mills, a képviselöház költségvetési bizottságának elnöke, egyezményt kötött a japán textilipar képviselőivel, mely szerint a japánok beleegyeznek abba, hogy az 1970-es évben exportált árúnál többet nem exportálnak a U.S.-be a kóvetke zó években. Nixon elnök azonban megsemmisítette ezt az egyezményt és ismét kinyilvánította: törvényt kell hozni és kvótát kell szabni a japán textil- behozatal korlátozására. Az elnök tudatában van annak, hogy a kongresz- szus nem hajlandó e kívánságát teljesíteni, de jó színben kíván feltűnni az ország textil-báróinak a szemében, hogy 1972-ben ismét elnyelje támogatásukat. Nixon elnök ezúttal is saját egyéni érdekét a nemzet érdeke fölé helyezi. IMAMNWVVVWWVMWWMAnWVVUWWV NEW YORK, N.Y. A Kommunista Párt nevében Claude Lightfoot sajtónyilatkozatában élesen elitélte a “Jewish Defense League” bombamerényletét, melyet a párt 23. utcai szekháza ellen elkövetett. “Ha a merénylet elkövetői valóban harcolni akarnának az antiszemitizmus ellen, arra alkalmuk volna itt az Egyesült Államokban, ahol a zsinagógák elleni támadás szinte napirenden van”, —mondotta többek közt Lightfoot. ÚTBAN A KATONAI FOGSÁGBA. A LEGTÖBBEN SOHA SEM KAPJAK MEG A PRIVÁT NYUGDIJAT Miután százával érkeztek panaszos levelek dolgozóktól, akik munkában töltött hosszú évek után jöttek rá, hogy a várt nyugdijat nem kapják meg, a szenátus munkaügyi és népjóléti bizottsága, garrison A. Williams Jr. dem. N.J.-i szenátor vezetése alatt vizsgálatot indított ebben az ügyben. A bizottság 1500 privát nyugdíjalaphoz küldött ki kérdőivet, amelyben részletes elszámolást kértek biztosítási feltételeikről, az általuk biztosítottak és a nyugdijat kézhez kapok számáról és más fontos adatokról. “Egyes társaságok nem voltak hajlandók a kért információt megadni”, mondotta Gerald Feder a bizottság ügyésze, csak a bírósági idézet lehetősége kényszere alatt tették ezt meg. Az egész országban létező 34.000 különféle nyugdíjalap működéséről benyújtott adatok azt mutatják, hogy a dolgozók sok milliói, akik egy vagy másfajta privát nyugdíj rendszer kötelékében dolgoztak, a nyujdijböl egyetlen centet sem kaptak meg. Jelenleg 28 millió azoknak a kék- és fehéigalléros dolgozóknak a száma, akik privát nyugdij-rendsze- rek keretében öregkorukra biztos, nyugodt életet reméltek. De a nyugdíj nem realisztikus feltételei, a vállalat tönkremenetele, alkalmazottak elbocsátása, vagy más előre nem látott okok miatt nagyon sok dolgozót csalódás ér. Egyes iparágakban 10 dől- gozó közül, 9 nem kapja meg a várt nyugdijat. Az öregkornak problémáival foglalkozó különleges szenátusi bizottság előtti tanúvallomásában Morton Bernstein, az Ohio State University professzora mint nyugdijszakértö kimutatta, milyen kevés ese- lye van a dolgozónak, hogy a privát nyugdijat megkaphassa: “Ha egy vállalat minden évben odaadná a munkásának azt az összeget, ami az évi nyugdíj megtakarítását teszi ki, azzal a feltétellel, hogy menjen el a lóversenyre és fogadjon egy 10:1, vagy még távolabbi esélyű lóra, a munkás megbotránkozna. Ha a szövetségi kormány adókedvezményt nyújtana ilyesmihez, ezen mindenki felzúdulna. Pedig pontosan ezt teszi a több, mint 100 milliárd dollárral rendelkező privát nyugdíjrendszer a dolgozókkal, amit még a szövetségi kincstár is legkevesebb 3 milliárd dollár szubvencióval segít és támogat”, WASHINGTON, D.C. Stuart Symington, Missouri demokrata szenátora támogatja a Szovjetunió azon javaslatát, hogy a két atom-hatalom szüntesse be az Atom Elháritó Rendszer tovább fejlesztését, mint első lépést a stratégiai fegyverkezés korlátozásához. WASHINGTON, D.C. Az ország szervezett épitő- munkásai minden törvényes lépést felhasználnak, hogy megsemmisítsék Nixon elnök azon törvényerejű rendeletet, mely szerint az épitömunkások bérét nem lehet több, mint 6 %-kal emelni évente. A hadbíróság bűnösnek találta William L. Calley Jr. hadnagyot 22 delvietnámi meggyilkolásában.Calley hadnagy útban a katonai börtönbe. Fellebbezése a különböző katonai és polgári bíróságokhoz öt évet, vagy még annál többet is igénybe vehet. Életfogytiglani börtönre ítélték, de Nixon elnök rendeletére fellebbezési ideje folyamán nem kell börtönben “sinylödnie”. NEW YORK, N.Y. A Public Service Commission előtt a telefon-szolgálatot igénybe vevők tömegesen tiltakoztak a vállalat által kérvényezett dij-emelés ellen. “A telefon-szolgálat olyan rossz, hogy a bosszúság, melyet előidéz, súlyosabb és több ember ideg- rendszerét rombolja le, mint a kábitószerek” — mondotta az egyik tanú, Josephine Mon trésé, brooklyni lakos.
