Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-01 / 13. szám
fi AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1971 Egy különös kettőscsillag és a naprendszer jövője A csillagászattól távolálló nagyközönségnek csak ritkán nyílik alkalma arra, hogy bepillantson az asztrofizikusok műhelytitkaiba. És igazán ritkaság- számba megy az olyan erdekfeszito témák megvitatása, mint amilyent a közelmúltban dr. Sámuel C. Vila, a Pennsylvania Egyetem kutatója ismertetett. Miről van szó? Nem kevesebbről, mint arról, hogy létezik egy különös kettőscsillag, melynek jelenlegi állapotából kikövetkeztethető a Naprendszer mintegy tizmilliárd év multáni jovoje! A Sagitta (Nyíl) csillagképben lévő WZ Sagittae jelű csillag ugyanis egy olyan fejlődési folyamaton esett át, amely a Napunk esetében is bekövetkezhet. A csillagot már régóta figyelik. 1913-ban, majd 1946-ban ugyanis nóvafellángoláson esett át Később kiderült, hogy egy olyan kettőscsillag, amelyben az egymás körül keringő csillagok egyike a főcsillag, egy úgynevezett fehér törpe csillag(kb. Föld-nagyságrendűre zsugorodott, félnaptömegnyi égitest), a másik pedig egy kb. háromszázad naptömegnyi égitest, amely mindössze Föld-Hold távolságra (380.000 km-re) kering a főcsillag körül, és egy óra huszonkét perc alatt, szinte hihetetlenül rövid idő alatt tesz meg egy körfordulatot. Nem csoda, h? e különös kettős felé megkülönböztetett figyelőmmel fordulnak a csillagászok. Dr. Vila a kérdésre, hogyan jöhet letre egy ilyen rendkívüli rendszer, azt a magyarázatot adja, hogy a föcsillag valamikor, amikor még nem esett át nó- vafellángolásokon, egy vörös óriás csillag volt. A csillagok fejlődésmenete szerint ugyanis a Nap életútja is ez lesz: mintegy ötmilliárd év múlva elfogy minden nukleáris energiája, és vörös óriássá válik, majd különböző fellángolásokon átesve, fehér törpe csillaggá zsugorodik össze. Amikor a kettősünk fócsillaga vörösóriás volt, a kisérönek benne kellett volna lennie a csillagban. Ez azonban fizikailag lehetetlen. Tehát fel kell tételezni, hogy a főcsillag a kísérőre később tett szert. De hogyan került ilyen közeire egymáshoz a két égitest? Az elmélet szerint valamikor a főcsillag naptipu- su csillag volt, és kb. 500 millió kilométernyire ke ringett körülötte egy Jupiter nagyságnyi égitest. Valószínűleg olyan jellegű égitest volt ez, mint a mi Jupiterünk, amely jelenleg a csillag és bolygó állapot határán áll. A föcsillag nóvafellángolása során ez az égitest összeszedte a fócsillagről lerobbanó anyagmennyiség egy részét, tömege megnövekedett és ennek következtében pályája spirálisan begörbült a főcsillag irányába, közben pedig keringése felgyorsult. Jelenleg 1 óra 22 perc a keringési ideje. Ez rendkívül gyors mozgásra utal. Dr. Vila szerint ez a különös kettős rendszer saját naprendszerünk jövőjét mutatja be, ahol ugyan- • olyan feltételek állnak fenn, mint amilyenek a kettős esetében álltak annakidején. Ha a Nap kb. 10 milliárd év múltán elérkezik a nóvafellángolás állapotáig, akkor a Jupiter bolygó fogja anyaga egy részét összeszedni, és menthetetlenül begörbül pályája a Nap felé. Ezt azonban már semmiféle földi élőlény nem észlelheti, mert nemhogy élőlénytől, de magától a Földtől sem várható el fizikailag, hogy túlélje a Nap vörös óriássá válását (a Föld ekkor a Napba kerülne) és nem élheti tül a nóvafellángolást sem. Mégis a modern asztrofizikai kutatások nagyságára utal, hogy ilyen távoli jövőjét előre ki lehet számítani egy égitestrendszernek. így a nagyközönségnek is alkalma nyílik legalább időnként bepillantást nyerni azokba az érdekes kérdésekbe, amelyekkel a modern csillagászat foglalkozik. Schalk Gyula , TALÁN ÉRDEKLI ÖNT... % ...hogy vannak olyan hegyek, amelyek állandóan nőnek. Dyen pl. a világ legmagasabb hegye, az Ázsiában lévő Himalája is. Ez 10 év alatt kb. 65 méterrel lett magasabb. * ...hogy Amerika trópusi vidékein él egy 4 cm hosz- szű világitó bogár, a kukuzsó, amely olyan erős ké- készöld színű fényt bocsát ki, hogy mellette a sötétben meg olvasni is lehet. Az ottani lakósok néhány kukuzsót apró kalitkába zárnak, és lámpásként használják Őket. ...a kínai gyerekeknek a legnehezebb megtanulni- írni. Nálunk az ábécé 32 betűjének ismerete elég ahhoz, hogy valaki megtanuljon Írni, Kínában viszont képirást használnak, minden szónak más-más jele van. A kínai irás kb. 40.000 Írásjelből áll, amelyből legkevesebb 4000-et kell magtanulnia a j kínai gyermeknek, hogy az irás alapját elsajátíthassa. ^ A legnagyobb csapadék, évi 460 inch, Hawaii Waialeale hegysegenek környékén észlelhető. fa A Föld legszárazabb részé Chile Atacama sivatagjában van, ahol a csapadék oly csekély, hogy szinte megmerhctetlen. “LENINGRADSKAYA”elnevezéssel látta el a Szovjetunió a Déli Sarkvidéken felállított immár hatodik tudományos kutató állomását. A Déli Sarkvidéken a Szovjetunió, USA, Anglia, Japán, Franciaország, New Zealand és több más ország tudósai folytatnak geofizikai, glaciológiai /jégmezői/ geológiai, óceonográphy /tengeri/ és biológiai kutatásokat. A FÖLDRENGÉSEK ÁLDOZATAI A TÖRTÉNELEMBEN A történelem folyamán a földrengések sokmillió emberi áldozatot követeltek és rengeteg anyagi kát okoztak. A modern kor legsúlyosabb földrengései a következők voltak: 1775. nov. 1.-én több, mint 80.000-en haltak meg Portugáliában;a földrengést egy millió négyzet- mérfőldnyire is érezni lehetett. A tenger hullámai sokezer embert elnyeltek. 1783. febr. 5.-én és márc. 27.-én Olaszország déli csücskén földrengés-sorozatban 181 helység pusztult el és 30.000-en odavesztek. 1797. febr. 4.-én 41.000 ember vesztette életét azokban a földlökésekben, melyek Ecuador Quito városát és környékét megrázták. 1811. dec. 16.-án volt az észak-amerikai kontinens egyik legrosszabb földrengése Missouri állam délkeleti részén. A lökések megváltoztatták a Missouri folyó medrének irányát és kb. 50.000 négyzetmérföld területet évekre terméketlenné tettek. A rengéseket Arkansasban, Kentuckyban és Tennes- seeben is érezni lehetett. 1822. nov. 19.-en a chilei Valparaiso közelében egy földrengés a tenger visszahúzódását okozta és ezrek életét oltotta ki. Tizenhárom évvel később a chilei Corjception-t pusztította el földrengés. 1891. okt. 28.-án Japánban 7200-an meghaltak és 200.000 épület dőlt össze Minő és Owari tartományokban. Sanrikuban pedig öt évvel később egy tengeralatti földrengés következtében 28.000-en pusztultak el. 1906. április 18.-án az Egyesült Államok legvégzetesebb földengés rázta meg San Franciscot, s az ebből eredő tűzben 452 személy vesztette életet és 28.188 épület dőlt össze. 1908. dec. 28.-án a földdel tette egyenlővé' a földrengés Messina és Baratti városokat Olaszországban és 80.000-en pusztultak el. 1915. jan. 13.-án 30 ezren haltak meg egy középolaszországi földrengés következtében. 1923. szept. 1.-én a földrengés csapása Tokió és Yokohama városokat sújtotta, 99.331 halottal és 576.262 összeomlott házzal. Milliárdokra emelkedett a tűzkár. 1933. március 10.-én a kaliforniai Long Beach-en a Richter mérőn 6,3 fokot mutató rengés nyomán 12o személy pusztult el, ezrek megsebesültek és 40 millió dollárt tett ki a kár. 1962. szept. 1.-én több mint 10.000 áldozata vdt Észak Iránban a földrengésnek. 1963. jul. 26.-án Jugoszláviában Skopje város négyötödét döntötte romba a földrengés, amelyben 101 l en meghaltak és 3350-en megsebesültek. 1964. márc. 27.-én Alaszka déli részén több varos pusztult el, 114 halálesettel és 700 millió dollárt kitevő kárral. 1970. máj. 31.-én Peru északi részét pusztította földrengés. Több város rombadölt és az emberi áldozatok számát egyesek 30 ezerre, mások 50 ezerre becsülik. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. (A 81-ik Street saik/.rt> — Telefoni: L'E 5-818*. Í? Mignonok. jcOirMraapi torták, lakodalmi, Bar- ’•CUv/í *> ■./tan szállítunk az ország üiinuii: róscéDt. — Ecte 7.30-ig nyitva
