Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-07 / 1. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — MUYG-MÍIAN WORD Thursday, January 7, 1971 A HIVATÁSBELIEK KÖZÖTT IS TARTÓS A MUNKANÉLKÜLISÉG Mindgyakrabban kerülnek képzett hivatásbeliek a munkanélküliek sorába s még kilátásuk sincs arra, hogy hamarosan munkát találjanak. A magasabb kategóriájú technika1 vagy vezetőségi állásokból elbocsátottak száma egyre növekszik. Még azok a vállalati vezetők is. akik hiszik, hogy a munkanélküliség nem tarthat sokáig, a termelő munkát végzők helyzetére gondolnak, nem a mérnökökre, vegyészekre, tudósokra, vagy termelési vezető szakemberekre. A nagyvállalatok egymás után küldik el adminisztrációs és hivatásbeli alkalmazottaikat, sok helyen pedig nem pótolják a nyugdíjba menőket, vagy clhalálozókat. Olyan súlyossá vált ez a probléma, hogy a múlt évben 67 százalékra emelkedett a munkanélküli hivatásbeliek és technikusok aránya; számuk több mint 200 ezret tesz ki az országban. Egyes vállalatok azért bocsátják el magasabb fizetésű alkalmazottaikat, mert a remélt megrendelések nem érkeztek be. Emiatt pl. a Wisconsin-i Giddings & Lewis gépszerszámgyár, mint sok más, 200 technikust és mérnököt bocsátott el. A newyorki Cela- nese Corp. következő junius elsejéig 2000 alkal- mazottot szándékszik elbocsátani, kb. 1000 munkást és mások 1000 hivatásbelit. Hónapokig hiába járják az elbocsátott hivatásbeliek a munkanélküli ügynökségek irodáit, számtalan ajánlkozás megírása, számtalan személyes bemutatkozás után még kilátásuk sincs elhelyezkedésre. A munkanélküli biztosítás kimerítése után taxisofőrséggel, vagy ügynökséggel próbálkoznak, de ott is túlsók ajánlkozó, kevés kereseti lehetőség .van. A hivatásos pilóták között is növekszik a munkanélküliség. Az Air Line Pilots Association egyik szószólója szerint a pilóták, legalább júniusig nagyon nehezen fognak munkát találni. A legnagyobb repülővállalatok elbocsátanak pilótákat, sok repülőjáratot megszüntetnek, ugyanakkor a képzett pilótáknak nagy számát bocsátják el a hadseregből. Az U.S. Office of Education adatai szerint 1300 Nixon elnök aláírta a munkásvédelmi törvényi Az ország 55 millió munkását van hivatva megvédeni üzemi balesetek ellen az a törvényjavaslat, melyet Nixon elnök aláírásával törvényre emelt. Az elmúlt esztendőben 14,500 munkás vesztette életét üzemi balesetek következtében. Ugyancsak a múlt évben 2,500,000 munkást ért aulyos sérülés az ország üzemeiben, gyáraiban, bányáiban. Az uj törvény több oly szakaszt tartalmaz, mely kényszeríti a munkáltatókat védelmi intézkedések tételére. A kérdés, hogyan érvényesíti majd a munkaügyi minisztérium a törvényt? | Figyelem, New York és környéke! \ 9 r $ $ A Magyar Társaskör $ 1971 január 10-én, vasárnap délután $ 2 órai kezdettel bemutatja az s 1 OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL I « e. magyar- -jugoszláv koprodukciós színes 9 9 filmvigjátékot 9 9 a YOUNG WOMEN CHRISTIAN ASSOCIATION 9 a a (Nyolcadik Avenue és 51-ik utca> Á 4 300 as s/„ termében Á f, 2 ü Kávét és süteményí felszolgálnak. « Mindenkit szívesen lát a Rendezőség | i filozófiai doktorátussal rendelkezőt képeztek ki az országban 1968—69-ben, lényegesen többet az 1959 - 60-ban végzett 500-nál. A vegyészeti dokto- ráius- al rendelkezők száma is hasonlóképpen emelkedett. Igv sokféle téren egyre több magas képzettségű ajánlkozó jelentkezik egyre kevesebb állásra. Mint minden egyénben, az egyetemi oktatásban is hiányzik a tervszerűség. Dicsőítik a magas fokozatú képesítések elérését, de az egyetemekről kikerülő fiatal tudósokra a sivár valóság csalódásai várnak. V. K. Elítélték őket, mert bűnt követtek el Repülőgépek elrablása, mely az utasok ezreinek életét veszélyeztette, főleg a “szabad világiban, szinte járványszerü méreteket öltött. Minden repülőrablás alkalmával a világsajtó nemcsak az utasok és családtagjaik, hanem minden józan gondol- kozásu egyén méltányos felháborodását tolmácsolta, mikor hathatós lépéseket követelt a “járvány” meggátlására. Ezért részünkre érthetetlen az a felháborodás, mely egyes körökben megnyilvánul, mert egy repülőgép elrablását célzó csoportot fülöncsiptek, letartóztattak, törvényszék elé állítottak, a vádlottakat bűnösnek találták és az ország törvényei szerint büntetést mértek ki rájuk. A büntetést a bűn elkövetéséért kapták és nem azért, mert valamilyen nemzetiséghez, vagy valláshoz tartoznak. Akik a közelmúltban nem haboztak agyonlőni azokat, akik egy izraeli repülőgépet el akartak rabolni, most — amikor zsidó vallásu repülőrablókról van szó — krokodilkönnyeket hullatnak a rablók védelmére. Véleményünk szerint a két bűnösre kimért halálbüntetés talán túl szigorú, noha a szovjet törvény előírja, hogy a tervezett bűncselekmény éop- oly súlyos, mint az elkövetett bűn. A Szovjetunió Legfelső Birósága is erre az álláspontra helyezkedett, amikor megkegyelmezett a két halálra itélt- nek és halálbüntetésüket átváltoztatta 15 évi fegy- házra. A cionisták és az őket támogatók, akik most egekig menő zajjal a leningrádi tárgyalást óhajtják a világ közvéleményének központjába helyezni, el akarják terelni a figyelmet a közelekeleti kér désről és arról, hogy Izrael milyen magatartást tanúsít majd a New Yorkban tartandó béketárgyalásokon. E tárgyalások kimenetele kihal nemcsak Izrael és az arab államok népeire, de minden emberre világszerte. Végzetes volna az emberiségre, ha nem vezetnének e tárgyalások eredményre. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha Izrael hajlandó az 1967-es háborút követően elfoglalt arab területekről kivonulni. Ugyanakkor Izrael méltán elvárja, hogy a béketárgyalásokat követő szerződés biztosítsa nemzeti létét, határait, hajózási jogát. E két probléma lényegében egy és ugyanaz. Úgy Izrael, mint az arab államok és az egész emberiség érdeke megköveteli a béketárgyalások ilyen természetű kimenetelét. Meghosszabbították az élelmiszer jegyrendszert WASHINGTON, D. C. — A képviselők jóváhagyták a szegények felsegélyezését célzó élelmiszer jegyrendszer meghosszabbítását, azonban ragaszkodnak ahhoz a szakaszhoz, mely kötelezi a jegy-igénylőket, hog\ munkára regisztráljanak és ha a felajánlott munkát nem vállalják el, tőlük és csaladjuk minden tagjától megvonják az élelmiszerjegyeket. • «a»s 9«3eee*e«cetse«e«8c*«e«es«««aoec««t u* A Magyar 5ró harcol az igazságért, a dolgozók '-“vééA' Saigon veszélyezteti a katonák hazalátogatását WASHINGTON, D. C. — A délvietnami bábkormány megtagadta az amerikai légi vállalatok repülőinek a leszállási engedélyt és ezzel lehetetlenné teszi a katonák két hétre való hazalátogatását. A kormány követeli, hogy az amerikai vállalatok adják át a repülőtéren lévő egymillió dollár értékű szerelvényeket és a vietnami Boeing-727 gépekkel szállítsák a szabadságra menőket. Az amerikai vállalatok 369, a vietnami vállalat 603 dollárt kér egy Saigon—San Francisco-i utazásért. Nagyon kevesen vannak, akik meg tudják fizetni a 603 dollárt. A vietnami kormány e magatartása veszélyezteti az egész programot, ami érthető felháborodást váltott ki a katonák soraiban. Mindezt Lester L. Wolff képviselő hozta nyilvánosságra, aki most tért vissza Saigonból. Megkegyelmezett Franco MADRID. — A hat halálra Ítélt baszk nacionalista büntetését Franco elnök 30 évi börtönbüntetésre változtatta. Ezzel elejét vette a spanyol munkások tömeg- megmozdulásának. A világ minden részéből táviratok érkeztek Francohoz, melyben munkások, intellektuelek, államférfiak követelték a halálbüntetés megváltoztatását. ÚJÉVI AJÁNDÉK Napról napra jobban halmozódnak fel az eladásra váró, de vevőre nem találó autók. Már nincs hely több autóra és igy a Chrysler vállalat elhatározta, hogy januárban lezárja a gyárakat. 25,000 munkás veszti el munkáját. Az American Motors vállalat követi Chrysler példáját és L200 munkást elbocsát. így kívánnak “boldog újévet” a munkáltatók a munkásoknak. Megvétózta a béremelést WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök megvétózta azt a törvényjavaslatot, mely 4 százalék béremelést adott volna a szövetségi kormány szolgálatában álló 800,000 fizikai munkásnak. “Ennek a béremelésnek inflációs hatása lenne" — mondotta az elnök. HALÁLOS ÍTÉLETEK (Folytatás az első oldalról) nyukkal — csak Helen Sussmann, az egyetlen ellenzéki képviselő menti meg tiltakozásaival a zsidóság becsületét). Nem követik a pápát, hogy tiltakozzanak a brazil rendőrség által elkövetett kínzások és gyilkosságok ellen, az Amazon-indiánok kiirtása miatt, a saigoni tigris-vermekért. Nem követelnek közbelépést Rhodesiában, hol 250,000 fehér tart — angol-délafrikai támogatással — rabságban 4 millió feketét, közülük 118-at siralomházban. A legtöbb újság meg sem írja, mit csinálnak a vészbíróságok annyi országban, mint Portugáliá, Spanyolország, Görögország, Irán, Formóza, Dél- Vietnam, Dél-Korea. Yemen, Malavi, Burundi, Kongó, Guatemala, Mexikó és a többi. A Szovjetunió az ENSZ és a nemzetközi légügyi konferencia határozatait követi, amikor szigorúan bünteti a géprablást, bár — ismétlem — kívánom a halálos ítéletek mielőbbi hatálytalanítását. De éppoly egyoldalúnak tartom itt a tiltakozást, mint a h di foglyok ügyében: semmi bizonyíték, hogy Hanoi-ban rosszul bánnak velük, mig az égbe kiált az U.S. és Saigon kegyetlensége — mégis hisztériába kergetik a könnyenhivőket a való helyzetet megfordító panaszokkal. Peregrinus
