Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-18 / 11. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 18, 1971 A bírok egyhangú döntése: Joe Frazier az ökölvívó világbajnok. A tizenöt fordulóban Frazier 9-et nyert meg. Az utolsó tizenötödik fordulóban oly súlyos ütést mért ellenfelére, Muhammad Alira, hogy az a ponyvára zuhant és ott maradt néhány másodper­cig. 300 millió ember szemlélte világszerte a mérkő­zést. A fekete piacon 800 dollárra emelkedett egy jegy ára. Az ökölvívók mindegyike 2,5 millió dol­lárt kapott. HAMEENLIN: Az 1971. évi biatlon világbajnoksá­gon Dieter Speer, az NDK versenyzője szerezte meg a győzelmet a szovjet Tyihonov előtt. VARSÓ: Tizenöt lengyel birkózó e’rkezik március 16.-án a tatai edzőtáborba, ahol két hétig a magyar versenyzőkkel együtt tréningeznek, majd részt vesz n.ek az április 2.-i és 4.-i budapesti nemzetközi ver senyen. £ MEXIKÓVÁROS: Másodszor is 0:0-ra végződött a Mexiko-Szovjetuniö válogatott labdarugó-mérkőzés. Jelentések szerint mindkét oldalon a védelmek je­leskedtek. A A France—Football legújabb számában közzé­tette az európai labdarugó-válogatottak rangsorát. A lap szerint a rangsor az élcsoportban :1 Olaszon szag, 2 NSZK, 3-4. Anglia, Szovjetunió, 5. Svédor­szág, 6. Spanyolország, 7. NDK, 8-11. Skócia, Fran­ciaország, Magyarország, Jugoszlávia. • Olimpiai jelöltek nem igazolhatók át Az MTS országos elnöksége a müncheni olim­piai játékokra való zavartalan felkészülés biztosítá­sára időszakosan felfüggesztette az olimpiai váloga­tott kerettagok átigazolását. Ezek a versenyzők át­igazolási kérelmét csak 1972 december 1. után nyújthatnák be. A felfüggesztés nem vonatkozik a sorkatonai szolgálatra bevonuló, továbbá a felsőok­tatási intézményekbe felvett olimpiai válogatott ke rettagok átigazolására. A Nemzetközi Női Labdarugó Szövetség kong­resszusa ügy döntött, hogy világbajnokságukat 1971-ben Mexikóban rendezik meg. A selejtező mérkőzéseket 1971. május 11-ig kell befejezni úgy, hogy abból négy európai és egy dél-amerikai együt­tes kerüljön a mexikói döntőbe. Itt a vendéglátók­kal kiegészülve, hatos csoportban döntik el a világ- bajnoki cim és a helyezések sorsát. HÍREK BERLIN, Nyugat-Berlinben újraválasztották a szo­ciáldemokrata parlamentet. A szavazok 50,4 száza­léka adta szavazatát a szociáldemokratákra, ami jel­zi, hogy a szavazók többsége támogatja Willy Brandt politikáját, mely egyengeti az utat a Német Demokratikus Köztársasággal való együttműködés­re. PÁRIZS, A helyi választásokban a szavazók többse ge a kormánypárt ellenzőire adta szavazatai, Párizs környékén újraválasztották a Kommunista Párt je­löltjeit nagyobb szavazat többséggel, mint az utol­só választáskor. . * PAUL ROSE-t életfogytiglani börtönre Ítélték Ka­nadában, miután az esküdtszék bünó‘snek találta Pierre Laporte munkaügyi miniszter meggyilkolásá­ban. NEW DELHI, Nagy sikert aratott Indira Gandhi miniszterelnök Kongresszus Pártja az országos kép­viselőválasztásokban. 350 kormánypárti képviselőt több, mint az 521 képviselő kétharmadát sikerült beválasztani. ★ NEW YORK, NY. Az ország három nagy kanna­gyárában dolgozó 33.000 munkás sztrájkja, mely 28 napon át tartott, végétért. A munkások $ 1.10 órabérjavitast kapnak az új szerződés 3 eve folyamán. * BECS, Az Egyesült Államok és a Szovjetunió köz­ti tárgyalások negyedik fordulója a stratégiai fegy­verkezés korlátozására megkezdődött. WASHINGTON, D.C. Henry S. Reuss, Wisconsin demokrata képviselője nyilvánosságra hozta: 301 olyan egyén, akinek évi jövedelme meghaladta a 200.000 dollárt, nem fizetett egy cent adót sem. * CHARLESTOWN, W.Va. Az állam törvényt ho­zott a felszíni szénbányászat betiltására. FAYETTVILLE, N.C. 500 közkatona és néhány tiszt nagy tetszéssel fogadta Jane Fonda, Dick Gre­gory, Peter Boyle, Donald Sutherland és Barbara Dane háború-ellenes, a Nixon adminisztrációt kriti­záló humoros előadását. ★ ROCKWELL KENT, a világhírű amerikai festőmű­vész, aki 1967-ben elnyerte a Lenin bekedijat, 88 eves korában elhunyt.. ¥ . WORCHESTER, MASS. A varos nyomortanyaján egy házban tűz ütött ki. Heten meghaltak es hú­szán súlyos ége'si sebeket szenvedtek. Hadbíróság elé állítják Medina kapitányt. Az­zal vádolják, hogy több száz ártatlan asszonyt, aggastyánt és gyerme­ket megölt Vietnam­ban. Capt. Erneit L. Medina NINCS KILÁTÁS A VÁROSOK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA A költségek állandó emelkedésével, a jövedelem viszonylagos csökkenésével az amerikai városok csökkenteni kényszerülnek mríd szolgálataikat úgy mennyisépben, mint minőségben. A pénzügyi helyzet rosszabbodásával a nagyvárosok, mint Denver, Cleveland, Seattle, Philadelphia, New York, stb. — ahol a városi alkalmazottak a legna­gyobb biztonságban érezték magukat munkájuk­ban — most elbocsátanak alkalmazottakat, vagy nem vesznek fel uj személyzetet a megüresedett állásokba. Az 1970. évi infláció és a rossz gazdasági helyzet miatt a városok úgyszólván a tönk szélére jutottak. Kiemelkedő példája ezeknek New York, mely nagysága és problémáinak sokasága miatt koncén tráltan mutatja az amerikai gazdálkodás betegsé­geit, ellentmondásait. A tűzoltók, a szemét-besze­dők fizetésemelési követelésekkel, munka lelassí­táshoz, ill. korlátozáshoz folyamodtak és a rend­őrök is hasonló akcióval fenyegetnek. Mivel tör­vény tiltja a sztrájkot a városi alkalmazottaknak, egyelőre a tiltakozásnak ezt a módját választják. A városi vezetőség, a sajtó és a hírszolgálati köze­gek, a kiadott nyilatkozatokban és cikkekben úgy tüntetik fel, mintha a városi szakszervezetek kö­vetelései lennének a fő okozói a beállott krízisnek. A városi vezetőség mindenütt azt akarja, hogy a dolgozók fizessék meg a háború, az infláció, a nagytőkének kedvező gazdálkodás költségeit. New York város költségvetési vezetője, Edward K. Hamilton szerint, a városi költségvetés kiadásai az utóbbi években “állhatatosan'’ évi 15%-kal emelkedtek, de az adóbevételek ugyanakkor csak évi 5—6%-os emelkedést mutattak. Azelőtt a be­vétel és kiadás közti különbséget a városi és szö­vetségi kormányzatok egyenlítették ki, vagy vala­milyen újabb adókból pótolták. De az infláció és a gazdasági helyzet miatt, mint Mr. Hamilton mondja, “túl nagy eltolódás történt.” A valóság az, hogy a háborús és a fegyverkezési költségek emésztik fel mindazt az adóbevételt^ amiből a kormány a városokat könnyen kiment­hetné a bajból. De a városok gondjait a kormány nem tartja olyan fontosnak, mint a nagy hadi üze­meknek busás hasznot hozó, kétes működésű hadi- repülők megrendeléseit. A newyorki, jelenlegi junius 30-án végződő év költségvetése 7.7 milliárd dollár kiadását szabja meg, 1 milliárddal többet* mint az előző évben. De a tervezésben arra. számítottak, hogy 200—300 millió dollárral több lesz az adóbevétel, holott ez nem következett be. A költségvetés, különöskép­pen és jellemzően nem vette számításba az inflá­ció nyomán várható, méltányos béremeléseket, melyeket a városi szakszervezetek, az év végén le­járó szerződések megújításában követelnek. New Yorkban már novemberben, a költségek csökken­tése céljából 500 városi alkalmazottat elbocsátot­tak és hamarosan újabb elbocsátásokat terveznek. A városi közszolgálatok költségvetését minimális­ra csökkentették és igy, mint a városatyák maguk is beismerik, úgy a szolgálatok minőségében, mint mennyiségében csak további romlás várható. Egye­düli megoldásképpen újabb adók kivetésére gon­dolnak. Az eddigi legfontosabb adóbevétel, az in­gatlanadó, már nem jövedelmez eléggé. Úgyszólván teljesen megszűnt a lakóház építkezés és az iroda építkezésben is pangás állt be. így valószinüleg megint a dolgozó közönség huzza majd a rövideb- bet, újabb, vagy felemelt fogyasztási adók formá­jában.

Next

/
Thumbnails
Contents