Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-18 / 11. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGÁRIÁM WORD Thursday, March 18, 1971 A LOS ANGELESI MAGYARSAG ROVATA 1251 S. St. Andrews Pl L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 A LOS ANGELESI FÖLDRENGÉS Feb.9.-én, reggel 6 órakor Los Angeles és kör­nyékének lakossága hatalmas földrengésre ébredt. A korai órákban a város legnagyobb részében csak edények csörömpölése és könyvek padlóra hullása volt észlelhető. A későbbi jelentések arról adtak hirt, hogy a rengés központja 25 mérföldre észak- nyugati irányban volt, ahol a Veterán Kórház ösz- szeomlott és sokan meghaltak. Nagy veszélyt jelentett egy nagy víztartály gátjá­nak a megrepedése, aminek következtében 80.000 lakost a környékről ki kellett telepíteni, egy esetle­ges nagyobb katasztrófa elkerülésére. A tartály vi­zének a kiszivattyuzása ellensúlyozta a veszélyt és azóta mindenki visszatérhetett otthonába. Ez je­lentékenyen csökkentette az állandó félelmet egy újabb rengés eshetőségétől, habár voltak újabb ráz­kódások, de ezek látható károkat nem okoztak. Mi már átéltünk más földrengéseket és ez figyel­meztet, hogy Kalifornia földrengés-terület, ahol u- jabb katasztrófa bármikor várható. A városban lévő 50 emeletes épületek kiállták a próbát, de csak a- zért, mert az epicenter nagyon távol volt. Csak ak­kor lehetne ezt határozottan állitani, ha a rengés központja a város közepén történne, de erre még nem volt példa. Igaz, hogy ez kevés vigasz. Aki egy földrengést átélt, az nem kíván újabb ilyen tapasz­talatokkal gazdagodni. Uhrin János A közelmúltban földrengés következtében több száz lakosnak a vízellátása megszűnt, ami arra kész­tette őket, hogy a közeli patakban fűrödjenek. VALAMI NINCS RENDBEN Hivatásos politikusaink kiruccanásáiról néha ko­moly, néha nevetséges hangok szűrődnek át fü­leink kagylóin. Ez az utóbbi gyakran megismétlő­dik Washington ideiglenes republikánus lakóinál, a- kik minden áron azt igyekeznek bizonyítani, hogy a monopol-tőke saját érdekeinek védelmét megfe­lelő kezekre bízta. Nincs szándékunkban illetlenkedni, de az igazság kedvéért le kell szögezni, hogy ebbe a kategóriába tartozik hazánk elnöke is, aki a State of the Union beszámolója alkalmából a garantált minimum jöve­delem eszméjét emlegette, sőt kilátásba helyezte. Mi, akik olyan régen és olyan jól ismerjük eze­ket az urakat, nem dőlünk be az ilyenfajta mézes­madzagnak, annál kevésbe, mivel az elnök ür beik­tatása óta mind a mai napig egyetlen Ígéretét sem váltotta valóra, beleértve a vietnámi háború felszá­molását. Bár az idő nagyon is megérett az ilyenek­hez hasonló változásokra. E tekintetben Reagan, Kalifornia kormányzója sem marad háttérben. Welfare helyett adjunk álla­mi munkát a munkaképes munkátlanoknak, mond­ja. Ez nagyon jól hangzik, de rossz forrásból, mivel ő tudja a legjobban, hogy ez nem más, mint “me­leg levegő”, mert ők, mint védők, soha sem fogják védenceiket az állammal versenybe állitani, mint munkaadók. Nem egyéb az ilyesmi, mint szándéko­san előkészített nixoni trükk, mellyel a többé-ke- vésbé jóhiszemű demokrata aspiránsok lábai alól próbálják kirántani a szőnyeget 1972-ben. Valóban demokratikus intézkedéseket akkor várhatunk, ha majd a különböző munkásszervezetekhez tartozó milliók korrupt intézményeikben nagytakarítást vé­geznek és kezet fognak a haladó elemekkel, hogy e- gyütt folytassák a nagytakarítást országszerte. Akkor és csakis akkor foglalkozhatunk komo­lyan olyan eszmékkel, mint pld. a garantált évi be­vétel, állami munka, vagy a vietnámi szennyes há­ború felszámolása. Addig nem lesz az átlagember­nek létbiztonsága. I APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Bevallom őszintén, hogy nemcsak megörültem, de meghatódtam, amikor a Magyar Szó hasábjain meg­láttam a kaliforniai kis lapot, a Tény-t. Odakerült szépen a Nők Vüága mellé és hiszem, hogy sokáig fog tájékoztatni bennünket a kaliforniai események röl # , l Hogy miért voltam meghatva? Hat annak is meg van az oka. Valamikor, a harmincas években Leitner Aurél kezdett engem unszolni, hogy kezdjek el egy női lapot. Nem akartam hallani se róla. “Én ahhoz nem értek - mondtam - én nem tudom, hogy kell elkez­deni, hogy kell folytatni, és nem vállalom.” Nem hagyott békén. “Mindig a nőkről írsz a lapban, mindig azt lá­tom, hogy a nők helyzete érdekel a legjobban. In­díts meg egy női lapot, meglátod menni fog.” Nagy rábeszélő képessége volt a drága Aurélnak, annyira, hogy rávett és megindítottam a Nők Vi­lágát. Mindig csúfoltak a barátaink, akik hallották az előző vitákat, hogy én vagyok az anyja a Nők Vi­lágának és Aurél az apja. A lapot megszerették az asszonyok és mai napig meg van. Az anyagi körül­mények vezettek arra, hogy most a Magyar Szó ha­sábjain folytatja munkáját. A Tény kaliforniai kis újság, melyet szintén Leit­ner Aurél indított el és szerkesztett sokáig. Milyen jól esne neki, ha élne, hogy a Tény is megmaradt és az is a Magyar Szóban jelenik meg. De kár, hogy már nincs közöttünk Aurél, nagyon örülne e’s nagyon meg volna elégedve, hogy jó helyet találtak az ő kis újságjának. Remélem, hogy a Tény, éppúgy, mint a Nők Vi­lága sokáig fogja díszíteni a Magyar Szót és az olva­sók jó szívvel fogadják, Néha-néha majd eszébe jut az olvasóknak, hogy Leitner Aurélnak lehet köszön ni mind a két kis lapot. DAVIS ÉS DAVIS Az egyik Angela Davis fekete tanárnő, a munkás- osztály kiváló harcosa, a másik egy volt állami biró, Lloyd S. Davis, a tőkésosztály egyik - enyhén kife­jezve - konzervatív egyénisége. Amint tudjuk, An­gela Davist emberrablással és emberöléssel vádolják, holott közelében sem volt annak a helynek, ahol az eset megtörtént. A másik Davist, az állami bírót, aki feleségét megkéselte, ami nem kétes ügy, mert nem is tagad­ja - az 1970. okt.26.-án elkövetetett szándékos em­berölés vádja után 4 hónapra szabadlábra helyezték. A munkásosztály harcosának még a biztosíték leté­telét is megtagadják, a tőkésosztály bajnokát 4 hó­napi elmegyógyintézeti tartózkodás után, mint tel­jesen kigyógyultak a társadalomra nem veszélyest kiengedték. Ha Reagan kormányzón múlna, Angela Davist minden tárgyalás nélkül a villanyszékbe juttatná, de még igy sem adta fel álmát, hogy mint elretten­tő példát a kapitalizmus vérpadán feláldozza. Kikre és milyen társadalomra lehetnek veszélye­sek Angela Davis elvei és tanításai? Csak olyan társadalomra, melynek majdnem min­den cselekedete ellentmondáson alapszik. A legna­gyobb ellentmondás az indokínai háború. Ezen a végzetes ellentmondáson keresztül a U.S. elveszíti (folytatás az 5.-ik oldalon) Frank Miklós AUGUST HARAMBASIC Az áruló sírja (vers-részlet) Alkonyodik, közéig az éj, Csillagtalan az ég alja; Lopakodva megy az ifjú, Senki jaj, csak meg ne hallja. Körülnéz a temetőben, Mintha követne nagy vétket, Lassan sirhalom felé tart, Roskadozva hajt ott térdet. Keresztet vet, ajkai közt Imát mormol, szeme éget, Hörgő mellel ezt zokogja: Apám! Mi vitt erre téged? Szégyelnem kell a sírodat, Lázadoz a magas égig, Eletemet, mint az árnyék Követi ez ve’ges-végig. Ha az utcán végig megyek Az emberek rám mutatnak, Megbélyegzett ez a fiú, Gyermeke egy árulónak. Felnyög, sóhajt a csonthalmaz, Oh irgalmazz! Oh irgalmazz! Fordította: Gaál Ilonka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents