Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-18 / 11. szám
AZ AMERIKAI NÉP TÖBBSÉGÉNEK^, MAGATARTÁSA ! Időközönként felmerül a kérdés: mi az amerikai nép többségének magatartása a vietnámi háborúval szemben ? Azok ellen, akik azt a véleményt hangoztatják, hogy az ország lakosainak többsége ellenzi Nixon vietnámi politikáját, azt a vádat emelik, hogy véleményük nem objektiv, nem tükrözi vissza a valóságos helyzetet, hanem csupán a vélemény hangozta- tójának óhaját Nézzük meg, hogy mi a valóság? A Gallup Közvéleménykutató Intézetet nem vádolhatjuk azzal, hogy ellenszenvvel viseltetik a Nixon-adminisztrációval szemben. Amikor ez az intézmény arra a következtetésre jut,hogy minden tiz amerikai polgár közül hét kételkedik Nixon elnök jelentéseiben az indokinai helyzetről, akkor ezt nem vehetjük túlzásnak.* Ez a kételkedés felülmúlja a Johnson elnök kijelentései feletti kételkedést 1967-ben, ami akkor visszavonulásra kényszeritette a Fehér Ház akkori lakóját. Ezenfelül figyelembe kell vennünk a NY.’ Times egyik neves kommentátorának, Anthony Lewisnak egyik cikkét,melyben rámutat az amerikai haderők által elkövetett tömeggyilkosságokra Dél**Vietnamban,Kambódiában, Laoszban és a Vietnámi Demokratikus Köztársaságban, valamint arra, hogy a háború következtében milliók válnak hajléktalanná, menekültekké. Majd hozzáteszi: Úgy vélem, Nixon elnök téved,ha azt hiszi, hogy az amerikai nép több» sége elfogadja érvelését, hogy 1./ lecsökkentettük az amerikai áldozatok számat és 2./ folytatjuk az amerikai csapatok visszavonását. V agyis — iija Lewis — Nixon elnök ügy véli, hogy az amerikai nép többsége nem mutat majd semmilyen erkölcsi aggodalmat egy másik nép halála és társadalmának felbomlása felett. “Ügy velem, Nixon elnök téved, mert a Nixon doktrína szerint a vietnámi háború a beláthatatlan végtelenségig tart.” Mind a Gallup Közvéleménykutató Intézmény, mind Anthony Lewis véleménye szerint az amerikai nép többsége ellenzi Nixon vietnámi politikáját. Mi megegyezzünk ezzel a felméréssel. WASHINGTON, D.C. Izrael kormánya újabb nyilat kozatot tett közzé, melyben kijelenti: “Semmi körülmények közt nem vonulunk ki a Sharm el Sheik térségéből és nem fogadjuk el azt a javaslatot, hogy e térséget nemzetközi haderő biztosítsa részünkre.” William P. Rogers, amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Dr. Gunnar V. Jarring ENSZ-meg- bizott javaslata “teljes biztonságot nyújt Izrael részére.” Ezzel szemben az izraeli kormány nyilatkozatában kihangsúlyozta:“A javasolt nemzetközi haderő védelme - véleményük szerint - a legjobb körülmények között erőtlen és hatástalan és nekünk a földrajzi határok biztonságára van szükségünk.” (A földrajzi határok nem nyújtanak biztonságot egyetlen országnak sem a mai rakéta-korszakban. Szerk. megjegyzése.) Vázlatunk a közel-keleti katonai helyzetet ábrázolja a tűzszünet lejártakor. ÄRA 20 CENT Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. at N.Y., N.Y. Vol. XXV. No. 11.Thursday, March 18, 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. !6th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. IZRAEL VISSZAUTASÍTJA DR. JARRING ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK JAVASLATÁT NEM HAJLANDÓ KIVONULNI A SHARM EL SHEIK TÉRSÉGÉBŐL. VESZÉLYEZTETI NEMCSAK A KÖZEL-KELET, DE AZ EGESZ VILÁG BÉKÉJÉT. Noha Izrael jegyzéke nem szólt egy szót sem arról, hogy igényt tart egy földsávra, mely terülétéröl Sharm el Sheikhez vezet, magánbeszélgetésben elismerik, hogy Izrael ezt az utat is be akarja kebelez ni. _____________________ “ NEM ADJUK BE DEREKUNKAT. ” Izrael a jegyzékben kijelentette: “Nem vagyunk hajlandók beadni derekunkat, bármely forrásból is ered a ránk gyakorolt nyomás.” Izrael e makacs, a világ közvéleményével szembe- ütközó magatartása ismételt és azuttal még élesebb válságot teremtett a Közel-Keleten, s ha ez bevonja a konfliktusba a két nagy hatalmat, akkor az egész világ békéje veszélybe kerül. TIZ SZÁZALÉKKAL EMEUK A SZÖVETSÉGI NYUGDIJAKAT WASHINGTON,D.C. A szenátus egyhangú szavazattal (82:0) javaslatot fogadott el, mely fölemeli a társadalmi biztosítási járulékot (többi közt a szövetségi nyugdijat) 10-től 56 százalékig. A 26 millió társadalmi biztosított ez évben 4 milliárd dollár többletet kapna, A javaslat szerint a minimumot havi 65 dollárról 100 dollárra emelnék. A demokrata szenátorok javaslatukat a szövetségi kölcsön 35 milliárd dollárral való fölemeléséhez csatolták és igy a javaslat - miután egyezmény jön létre a szenátus és a képviselöház közt - Nixon elnök íróasztalán lesz aláírás végett. Még, ha minden rendben is megy, a fölemelt nyugdijat csak júniusban utalják ki és a január elsejére visszamenő összeget még ennél is később kézbesítik a nyugdíjasoknak. Ma egy átlag házaspár havi járuléka 198 dollár. A szenátus javaslata szerint ez 233 dollárra emelkedne. Egy özvegy anya két gyermekkel havi 295 dollár helyett 331 dollárt kapna w, A javaslat szerint nyugdíjasok 2.400 dollárt kereshetnek anélkül, hogy nyugdijukból levonnának, a jelenlegi 1.680 helyett. A MAGYAR TÁRSASKÖR március 28-án, vasárnap 1 ÓRAI KEZDETTEL A YOUNG WOMEN CHRISTIAN ASSOCIATION EIGTH AVENUE ES 51. ST.NEW YORK.N.Y.CLARK AUDITÓRIUMÁBAN ünnepi exónok: Deák Zoltán D A M 1/ CTTFT A MAGYAR ?ZÓ J-AVARA F,NOM HéTFO?Ásos ebed , DMIlIXL M L I RÉSZVÉTELI DÍJ % 5.00 SZEMÉLYENKÉNT REZERVALÁSÉRT HÍVJA; AL-4-0397 RENDEZ SZÉP PROGRAM Izrael által megszült terület Az £AK„ légvédelmi pajzsának' területe Izraeli állások Fontosabb utak
