Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-04 / 9. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 4, 1971. KAMPÁNY HÍREK A háború ellenére Hanoi tudósai végzik munkájukat KALIFORNIAI OLVASÓINK NAGY LENDÜLETTEL KEZDTEK MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ LAPFENNTARTÁSI KAMPÁNYÁT. ELOLVASTÁK AZ ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁG FELHÍVÁSÁT ES CSELEKEDTEK. Lapunk kaliforniai olvasói $ 1375.-t küldtek be az általuk elvállalt háromezer dolláros kvótára. Nincs kétségünk, hogy nemcsak betöltik a kvó­tát, hanem - mint a jelek mutatják - túl is haladják majd. Csodálattal határos ez a teljesítmény, mert olva­sóink nagy része már nyugdijaskorii, akik kénytele­nek a szűkös szövetségi nyugdíjból fedezni az állan­dóan emelkedő kiadásokat. Az infláció ellenére azonban összeadják a lap ré­szére szükséges hatalmas összeget. Kétségtelen, hogy kaliforniai olvasóink mindig megértették - és most is megértik és helyesen mérik fel az adott helyzetet, levonják a szükséges követ­keztetést és tettekkel biztosítják annak a lapnak a megjelenését, amely harcol a szövetségi nyugdíj fel­emeléséért, lakások, kórházak, iskolák építéséért, a munkanélküliek munkába állításáért és mindazért, ami a dolgozók létét szebbé, jobbá és boldogabbá teszi. Nincs kétségünk afelöl, hogy az ország más kör­nyékein, mint Michiganben, Ohioban, Pennsylvániá ban, Indiánéban, Connecticutban, New Jerseyben, Floridában, New Yorkban és máshol lakó olvasóink sem maradnak el Kalifornia mögött, amikor lapjuk támogatásáról van szó. FEL TEHÁT A MUNKÁRA! MINDEN OLVASÓ ÁLLJON SOROMPÓBA! i Minden olvasó tegye meg, ami tőle telik, amit szi- s ve diktál és anyagi tehetsége megenged. Lapunk második oldalán a kampány ideje alatt hetenként beszámolunk a fejleményekről, arról, mi ként ragaszkodik a haladószellemü magyarság lap­jához, az Amerikai Magyar Szóhoz. Ki ne emlékezne a nem nagyon kedvező hír­névre szert tett alelnökünk, Spiro Agnew szerep­lésére az 1970-es választások idején? Ő volt az, aki minden tehetségét felhasználta, hogy a szavazók­ban felkeltse az ember legalantasabb érzelmeit, szenvedélyeit, a “törvény és rend” jelszavával. Ő volt az, aki “liberális demokrata” jelzőt hasz­nált mindazokkal szemben, akik síkra mertek száll­ni az amerikai alkotmányban biztosított jogok vé­delmében. Nem raj^a múlott, hogy a szavazók többsége nem dőlt be handa-bandázásának és józanul azok­ra szavazott, akiket ő támadott. Minden bizonnyal ez késztette Agnew alelnököt arra, hogy a választások után, a nagy beszédektől távoltartsa magát. Most, miután néhány hónap eltelt, az alelnök ur úgy véli, itt az ideje ismét a porondra lépni, de Báránybőrbe bujt farkas megváltozott köntösben. Az a hir járja, hogy Ag­new körútra készül, melyen főleg a városok és álla­mok nehéz helyzetéről, valamint arról beszél majd, milyen fontos, hogy a szövetségi kormány a besze­dett adóból több milliárd dollárt visszaadjon az államoknak, a nagy városoknak, problémáik meg­oldására. Több millió dollár áll Agnew rendelkezésére, amely lehetővé teszi a részére, hogy beszédeit rá­dión és televízión a lakosok millióihoz eljuttassa. A rádió, a tv és egyéb hírszolgálati eszközök majd egy egészen más Agnew-t mutatnak be az ameri­kai népnek, mint amilyen ő 1968—1970-ben volt. A köntös uj lesz, de az alelnök eredeti elvi ál­láspontja és gyakorlati célkitűzése a régi marad. A farkas báránybőrbe bújik az amerikai nép megtévesztésére. Nem hisszük, hogy Agnew alel­nök e kampánya sikeresebb lesz, mint az 1970-es volt. ______ Mark Ptashne, a Harvard Egyetem molekuláris biológiai professzora nemrég Hanoiban volt. Erről a látogatásról cikket irt a N. Y. Timesnak, amely­ben többek között a következőket mondotta: “Néhány órán belül Hanoiba érkezésem után találkoztam első alkalommal a vietnami tudósok­kal. Amint a Hosszu-Hidon, a leggyakrabban bom­bázott célponton áthaladtunk, Hanoi közelében, figyelmesen körülnéztem, hogy lássam a hőségben és sötétségben gyalog és biciklin arra haladó embe­reket. Mrs. Tran Thi An ült mellettem, a biokémia professzora. Franciául kezdett hozzám kérdéseket intézni.” Ezután leírja Ptashne professzor a nagyon jól értesült szakkérdéseket, amiket a vietnami pro­fesszor intézett hozzá és csodálkozva vette észre, mennyi mindent tudnak az amerikaiak és az ő sa­ját munkájának legújabb eredményeiről. Meg­ígérte, hogy másnap előadást tart nekik munkájá­ról. “Szerdán reggel fél nyolckor kb. 100 vietnami egyetemi hallgató és tanár előtt megkezdtem elő­adásomat egy kopár teremben, egy agyonkapart fali tábla mellett. A nyitott ablakok alatt ökrös szekerek és biciklik haladtak el csendben. Vázol­tam a molekuláris biológia alapelveit és megma­gyaráztam Jacob és Monod repressor teóriáját. Mikor megálltam, a kérdéseknek egész sorát intéz­ték hozzám.” Ezután a hosszantartó kérdés- és felelet időről ir. amelyből nagy tudásuk és hozzáértésük tűnt ki. Az amerikai tudományok megszervezésében min­den érdekelte őket.“ Az volt az érzésem, hogy a saját tudományos jövőjüket próbálták megszervez­ni... Hosszú vitánk végén megkérdeztem a viet­namiaktól, miért érdekli őket annyira a moleku­láris biológia? Amerikára gondoltam és arra, hogy egyre kevesebb diák megy tudományos pályára és azok is, akik mennek, gyakran aggodalommal indul nak neki. Dr. Nguyen Tan gi Trong, a Hanoi-i Or­vostani Intézet biokémiai professzora azt válaszol­ta, hogy a háború pusztításai ellenére a vietnamiak uj társadalmat építenek és a jövőt tervezik, amely, mint mondta, megkívánja, hogy értsenek ehhez. Akkor elmosolyodott és mondott valamit, ami a többiek nevetését váltotta ki. A fordító mondotta: talán a vietnamiaknak olyan gén-jük van, ami őket tanulásra készteti.” A törvény “végrehajtója” Robert Marcotte (négy gyermekével) egyike annak a 6,500 alkalmazottnak, akit elbocsájtott munká­jából a Lockheed repülőgép vállalat. Marcotte kénytelen házát elhagyni (a befektetett Összeget elvesz­ti), mert képtelen Lancaster, Cal.-ban üj munkát kapni. Nixon elnök Edward D. Failor ügyvédet nevezte ki nemrég a bányabiztonsági törvény “végrehajtó”- jául. A New York Times az erről irt tudósításában a “végrehajtó” jelzőt idézőjelbe tette és méltán, mert a kinevezett ügyvédnek halvány fogalma sincs a tisztség követelményeiről. Failor ügyvéd egyetlen képzettsége abból áll, hogy nagyon sikeresen gyűjtött pénzt a Republi­kánus Párt jelöltjeinek támogatására. A tisztség évi 30,000 dollár fizetéssel jár. A Civil Service Commission kinevezéséig Failor ügyvéd napi 100 dollár díjazás ellenében tanulja mesterségét. ririrk-k-k-k-kirk ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★*★• Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 13» East 16th Street, New York, N. Y. 10603. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec, 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents