Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-04 / 9. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 4, 1971. KAMPÁNY HÍREK A háború ellenére Hanoi tudósai végzik munkájukat KALIFORNIAI OLVASÓINK NAGY LENDÜLETTEL KEZDTEK MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ LAPFENNTARTÁSI KAMPÁNYÁT. ELOLVASTÁK AZ ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁG FELHÍVÁSÁT ES CSELEKEDTEK. Lapunk kaliforniai olvasói $ 1375.-t küldtek be az általuk elvállalt háromezer dolláros kvótára. Nincs kétségünk, hogy nemcsak betöltik a kvótát, hanem - mint a jelek mutatják - túl is haladják majd. Csodálattal határos ez a teljesítmény, mert olvasóink nagy része már nyugdijaskorii, akik kénytelenek a szűkös szövetségi nyugdíjból fedezni az állandóan emelkedő kiadásokat. Az infláció ellenére azonban összeadják a lap részére szükséges hatalmas összeget. Kétségtelen, hogy kaliforniai olvasóink mindig megértették - és most is megértik és helyesen mérik fel az adott helyzetet, levonják a szükséges következtetést és tettekkel biztosítják annak a lapnak a megjelenését, amely harcol a szövetségi nyugdíj felemeléséért, lakások, kórházak, iskolák építéséért, a munkanélküliek munkába állításáért és mindazért, ami a dolgozók létét szebbé, jobbá és boldogabbá teszi. Nincs kétségünk afelöl, hogy az ország más környékein, mint Michiganben, Ohioban, Pennsylvániá ban, Indiánéban, Connecticutban, New Jerseyben, Floridában, New Yorkban és máshol lakó olvasóink sem maradnak el Kalifornia mögött, amikor lapjuk támogatásáról van szó. FEL TEHÁT A MUNKÁRA! MINDEN OLVASÓ ÁLLJON SOROMPÓBA! i Minden olvasó tegye meg, ami tőle telik, amit szi- s ve diktál és anyagi tehetsége megenged. Lapunk második oldalán a kampány ideje alatt hetenként beszámolunk a fejleményekről, arról, mi ként ragaszkodik a haladószellemü magyarság lapjához, az Amerikai Magyar Szóhoz. Ki ne emlékezne a nem nagyon kedvező hírnévre szert tett alelnökünk, Spiro Agnew szereplésére az 1970-es választások idején? Ő volt az, aki minden tehetségét felhasználta, hogy a szavazókban felkeltse az ember legalantasabb érzelmeit, szenvedélyeit, a “törvény és rend” jelszavával. Ő volt az, aki “liberális demokrata” jelzőt használt mindazokkal szemben, akik síkra mertek szállni az amerikai alkotmányban biztosított jogok védelmében. Nem raj^a múlott, hogy a szavazók többsége nem dőlt be handa-bandázásának és józanul azokra szavazott, akiket ő támadott. Minden bizonnyal ez késztette Agnew alelnököt arra, hogy a választások után, a nagy beszédektől távoltartsa magát. Most, miután néhány hónap eltelt, az alelnök ur úgy véli, itt az ideje ismét a porondra lépni, de Báránybőrbe bujt farkas megváltozott köntösben. Az a hir járja, hogy Agnew körútra készül, melyen főleg a városok és államok nehéz helyzetéről, valamint arról beszél majd, milyen fontos, hogy a szövetségi kormány a beszedett adóból több milliárd dollárt visszaadjon az államoknak, a nagy városoknak, problémáik megoldására. Több millió dollár áll Agnew rendelkezésére, amely lehetővé teszi a részére, hogy beszédeit rádión és televízión a lakosok millióihoz eljuttassa. A rádió, a tv és egyéb hírszolgálati eszközök majd egy egészen más Agnew-t mutatnak be az amerikai népnek, mint amilyen ő 1968—1970-ben volt. A köntös uj lesz, de az alelnök eredeti elvi álláspontja és gyakorlati célkitűzése a régi marad. A farkas báránybőrbe bújik az amerikai nép megtévesztésére. Nem hisszük, hogy Agnew alelnök e kampánya sikeresebb lesz, mint az 1970-es volt. ______ Mark Ptashne, a Harvard Egyetem molekuláris biológiai professzora nemrég Hanoiban volt. Erről a látogatásról cikket irt a N. Y. Timesnak, amelyben többek között a következőket mondotta: “Néhány órán belül Hanoiba érkezésem után találkoztam első alkalommal a vietnami tudósokkal. Amint a Hosszu-Hidon, a leggyakrabban bombázott célponton áthaladtunk, Hanoi közelében, figyelmesen körülnéztem, hogy lássam a hőségben és sötétségben gyalog és biciklin arra haladó embereket. Mrs. Tran Thi An ült mellettem, a biokémia professzora. Franciául kezdett hozzám kérdéseket intézni.” Ezután leírja Ptashne professzor a nagyon jól értesült szakkérdéseket, amiket a vietnami professzor intézett hozzá és csodálkozva vette észre, mennyi mindent tudnak az amerikaiak és az ő saját munkájának legújabb eredményeiről. Megígérte, hogy másnap előadást tart nekik munkájáról. “Szerdán reggel fél nyolckor kb. 100 vietnami egyetemi hallgató és tanár előtt megkezdtem előadásomat egy kopár teremben, egy agyonkapart fali tábla mellett. A nyitott ablakok alatt ökrös szekerek és biciklik haladtak el csendben. Vázoltam a molekuláris biológia alapelveit és megmagyaráztam Jacob és Monod repressor teóriáját. Mikor megálltam, a kérdéseknek egész sorát intézték hozzám.” Ezután a hosszantartó kérdés- és felelet időről ir. amelyből nagy tudásuk és hozzáértésük tűnt ki. Az amerikai tudományok megszervezésében minden érdekelte őket.“ Az volt az érzésem, hogy a saját tudományos jövőjüket próbálták megszervezni... Hosszú vitánk végén megkérdeztem a vietnamiaktól, miért érdekli őket annyira a molekuláris biológia? Amerikára gondoltam és arra, hogy egyre kevesebb diák megy tudományos pályára és azok is, akik mennek, gyakran aggodalommal indul nak neki. Dr. Nguyen Tan gi Trong, a Hanoi-i Orvostani Intézet biokémiai professzora azt válaszolta, hogy a háború pusztításai ellenére a vietnamiak uj társadalmat építenek és a jövőt tervezik, amely, mint mondta, megkívánja, hogy értsenek ehhez. Akkor elmosolyodott és mondott valamit, ami a többiek nevetését váltotta ki. A fordító mondotta: talán a vietnamiaknak olyan gén-jük van, ami őket tanulásra készteti.” A törvény “végrehajtója” Robert Marcotte (négy gyermekével) egyike annak a 6,500 alkalmazottnak, akit elbocsájtott munkájából a Lockheed repülőgép vállalat. Marcotte kénytelen házát elhagyni (a befektetett Összeget elveszti), mert képtelen Lancaster, Cal.-ban üj munkát kapni. Nixon elnök Edward D. Failor ügyvédet nevezte ki nemrég a bányabiztonsági törvény “végrehajtó”- jául. A New York Times az erről irt tudósításában a “végrehajtó” jelzőt idézőjelbe tette és méltán, mert a kinevezett ügyvédnek halvány fogalma sincs a tisztség követelményeiről. Failor ügyvéd egyetlen képzettsége abból áll, hogy nagyon sikeresen gyűjtött pénzt a Republikánus Párt jelöltjeinek támogatására. A tisztség évi 30,000 dollár fizetéssel jár. A Civil Service Commission kinevezéséig Failor ügyvéd napi 100 dollár díjazás ellenében tanulja mesterségét. ririrk-k-k-k-kirk ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★*★• Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 13» East 16th Street, New York, N. Y. 10603. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec, 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50.
