Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-08-20 / 32. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 20, 1970. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ IDŐS POLGÁROK Előttem van a Polgármesteri Sajtóiroda közlemé­nye, amely beszámol a polgármesteri irodának az idős polgárok érdekében kifejtett működéséről. Elsősorban és főképpen, az idősek javára múlt év julius elsején életbe lépett viteldij kedvezményről szól a közlemény. Kétségtelen, hogy ez a subway- és busz-viteldij kedvezmény elismerésre méltó és dicséretes érdeme Lindsay polgármesternek, mert valóban jelentős segítséget nyújt azoknak, akik a nagyon is szűkös Social Security járulékokból ten­getik életüket. Ugyanakkor nem szabad lebecsülni és elfelejteni ennek a jó elgondolásokon alapuló intézkedésnek a gyengeségeit és hiányait. Miért 65 év és nem a Social Security a határvonal? Az alapvető elgondolásból kiindulva joggal lehet feltenni azt a kérdést, hogy miért részesüljenek ebben a kedvezményben csak azok, akik túlhalad­ták a 65 évet? Miért ne részesüljenek abban mind­azok, akik a Social Security járulékban részesül­nek? Ezek között vannak nők, asszonyok és özve­gyek, akik a törvény szerint már 62 éves koruk­ban mehetnek nyugdíjba — és ugyanakkor 20 szá­zalékkal csökkentett járulékot kapnak, tehát még jobban rászorulnak további segitségre; továbbá azok, akik egészségi állapotuk miatt kénytelenek 65-ik évük előtt nyugalomba vonulni, mintha ez önmagában nem lenne elég baj, még ebből a sze­rény segítségből is ki vannak zárva. Miért? Miért a gyenge indokolásu időszak megszorítás? A viteldij kedvezmény használata reggel 10 órá­tól d.u. 4 óráig és este 7 órától éjfélig terjedő idő­szakra van korlátozva. Ezt több okból lehet kifo­gásolni. Ennek a megszpritásnak két indokolás szolgál magyarázatul. Egyik az, hogy a csúcsforgalmat csökkentsék azáltal, hogy az idősek ne utazzanak a csúcsforgalom idején. Ez valóságban egy elenyé­szően csekély számot tesz ki, hiszen nem bolond az idős ember, hogy a csúcsforgalom idején utaz­zon, ha nem muszáj. Ha pedig muzsáj neki abban az időben utazni, miért büntessük őt meg érte? Ha hivatalos ügyben kell neki hatóságoknál meg­jelenni bizonyos időpontban, azt ő nem változtat­hatja meg a viteldij-kedvezmény miatt. Ha orvos­hoz kell mennie, vagy temetésre, vagy esküvőre, vagy más alkalomra kell megadott időpontban megjelennie, nem ő az, aki az időpontot meghatá­rozza; miért szenvedjen ő azért viteldij-kárt, úgy­szólván büntetést? Vagy például, amint ez velem tegnap megtörtént: d.u. fél háromkor felültem a subway-ra, hogy még négy előtt elérjem a buszt, de a vonat egyik állomáson egy fél órára elakadt, aztán át kellett mennem a másik subway-ra, amire sokáig kellett várni, a következő átszállásnál megint sokáig kellett várni; mire a musz-hoz ér­tem már elmúlt négy óra, tehát a busz-on nem 10, hanem 25 centet kellett fizetnem. És ez nem az én hibám volt. És az ilyen bajok a subway-n ma már mindennaposak. Ha a gyerekeim ajándékoznak ne­künk szinházjegyet, a színházat vagy a darab vége előtt kell elhagyni, hogy éjfél előtt a busz-hoz ér­jek, vagy pedig megint csak 25 centet fizetek a busz-ért: Elmegyek valahová az előirt időhatáron belül, de a barátom hazahoz kocsijával, igy elvesz­tem a díjtalan jegyet. Miért nem lehet ebben a na­HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, jj szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | II töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I megjelenését ij jj Megújításra: $................................................... | U Naptárra: $....................................................... . II II Név: ............................................ j |j Cím: ................................................................. I | Város:..................................Állam:................ | II Zip Code:.................. II II AMERIKAI MAGYAR SZÓ II 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 ! gyón okos városban egy jobb rendszert kitalálni, mint ezt a komplikált “visszatérő jegy”-rendszert, ami csak akkor jó ,ha mindakét lábát használják. És aztán miért kell, hogy ez a jegy csak aznap le­gyen érvényes? Nem lehetne kedvezményes áru jegyeket tartalmazó könyvecskéket árulni, mond­juk 20 jegyet $3-ért? Nem lenne sokkal egyszerűbb és méltányosabb? A másik indokolás a megszigorításokra a lehet­séges visszaélések megakadályozása. Ez önmagá­ban nevetséges, mert aki csalni akar, az csalni fog, A Magyar Posta története VII. rész A RÁKÓCZI szabadságharcot eláruló főurak tár­gyaltak a Habsburgokkal és 1711-ben nevükben Károlyi Sándor gróf aláírta a szatmári békét, ami kiszolgáltatta Magyarországot a Habsburgoknak, a parasztságot pedig a nagybirtokosoknak. A kuruc csapatokat a császár katonái és a földesurak siet­tek lefegyverezni, igy Magyarország osztrák gyar­mattá lett. Hl. KAROLY (1711—1740) király elrendelte, hogy a kurucok által elkergetett Habsbug-hü posta­mestereket helyezzék vissza állásaikba. Elrendeli azt is, hogy a hírhedt PAAR foglalja el ismét a vezér-postamesteri állást. A magyar országgyűlés 1715-ben leszögezi, hogy postamesterek csak magyarok és birtokos neme­sek lehetnek, de ez csak papíron maradt, mert a PAAR-ok uralták a postát és ők adományozták a postamesteri hivatalokat, természetesen osztrákok­nak. De III. KÁROLY 1722-ben intézkedett, hogy Magyarországon, Csehországban és az osztrák tar­tományokban a postát állami kezelésbe vegyék, a PAAR családnak ezért évi 60,000 forint kárpótlást fizessenek. A postát pedig a bécsi udvari főposta­hivatal fogja igazgatni. Hogy ezt a horribilis ösz- szeget a PAAR családnak kifizethessék, felemelték a belföldi posta rátáját. A posta Mária Terézia idejében MÁRIA TERÉZIA uralkodása (1740—1780) alatt szervezték meg a delizsánsz kocsiposta járatokat. A kocsiposta már nemcsak leveleket, hanem utaso­kat és csomagokat is szállított. Báró LILIAN szer­vezte meg e szolgálatot és elrendelte, hogy minden főpostavonalon rendszeresíteni kell a kocsijára­tokat. Az 1700-as években már három ilyen működött: 1. Bécs és Pozsony között mindennap. 2. Bécs és Buda között hetenként egyszer. 3. Buda—Temesvár és Nagyszeben között min­den negyedik héten. A magánfuvarosokat császári rendelet tütotta el a postával szembeni versenytől és ahol a delizsán­szokat rendszeresítették, pénzküldeményt és 20 bécsi fontig terjedő áruküldeményt csak posta ko­csin lehetett szállítani. A postakocsik menetrend szerint közlekedtek és a kocsison kívül még kalauz is kisérte azokat. Ha a postakocsi nagyobb összegű pénzt szállított, fegyveres katona is kisérte, hogy megvédje a por- tyázó betyárok ellen. A katona 1 forint napidijat kapott — ha élve elérte a végállomást. A szegénylegények és betyárok gyakran megtá­madták a “NIMET” postát, a lovakat elvették, a leveleket felbontották, mert többnyire pénz is volt bennük, de a postalegényt, ki mindig magyar volt, nem bántották, csak szemrehányással illették, hogy a NIMETET szolgálja. A bécsi postaigazgatóság 100 arany jutalmat ígért a postarablók feljelentőjének. De feljelentő nem akadt, mert a fosztogatók a NIMETET vagy a CSÁSZÁRT károsították meg. Még MÁRIA TERÉZIA uralkodásának elején is kézzel írták fel a postamesterek a levél feladásá­nak helyét. Az 1750-es évek elején azonban utasí­tották a postamestereket bélyegzők használatára, akármit is találnak ki. Másrészt pedig a lehetséges visszaélések számaránya olyan csekély, legrosz- szabb esetben, hogy azért méltánytalan a nagy többséget, aki nem él vissza a kedvezménnyel, meg büntetni a nehézségekkel és indokolatlan korláto­zásokkal. Szerintem tehát, ha a polgármester és a városi tanács igazán akar jót tenni az idős polgároknak, szüntessék be az időszaki korlátozásokat, egyrészt, másrészt pedig adjanak ki kedvezményes viteldij árakon jegyfüzeteket, amelyeket csak igazolt ille­tékesek vásárolhatnak, és csak az igazolvány fel­mutatása mellett használhatnak. Vágó Oszkár hogy azzal meggyorsítsák a már növekvő levélfor­galom kezelését. A levelek lebélyegzése nagy elő- haladást jelentett a posta történetében. A bélyeg­zőket rendszerint a postamesterek saját maguk faragták ki fából, némelyik művészies cirádás ki­vitelben készült. A legrégibb ilyen helyibélyegzőt egy Debrecenben 1752 április 13-án feladott le­vélen találták. Mivel a postamesterek zöme német volt, a bé­lyegzőkön a városok neveit németre átfordítva fa­ragták ki, mind NAGYVÁRAD—GROSSWARDEIN, vagy teljesen átváltoztatták, mint NAGYSZEBEN- HERMANSTADT vagy összekeverték, mint NAGY* BECSKEREK-et GROSS BETSKEREK-re, de olyan neveket, mint BALASSAGYARMAT, KISKUNFÉL­EGYHÁZA vagy MEZŐKÖVESD, kénytelenek vol­tak magyarul használni. Az első magyar nyelvű újság A magyar nép magyarul beszélt, irt, olvasott, de az osztrák elnyomás nem engedte meg magyar­nyelvű újság kiadását. * MÁRIA TERÉZIA fia, II. JÓZSEF, a kalapos ki­rály (1780—1790) ugyan németesiteni akarta az országot, a németet tette hivatalos nyelvvé (or­szággyűlés, iskolák, bíróság, stb.), mégis az ő ural­kodása alatt jelent meg az első magyarnyelvű új­ság: A MAGYAR HÍRMONDÓ, RÁTH MIHÁLY szerkesztésében. Az újság 1780-ban POZSONY- ban jelent meg, de arra vidékről is lehetett előfi­zetni. Az újság postadija példányonként egy fél­évre 1 forint volt. Kilenc éven keresztül jelent meg, de a cenzúra zaklatása már oly tűrhetetlen­né vált, hogy 1789-ben megszűnt. Uj útvonalak — infláció II. JÓZSEF alatt a magyar posta bizonyos en­gedményeket kapott az udvari kancelláriától, igy pl. a magyar helytartó-tanácsnak joga volt postai kihágási ügyekben Ítélkezni. Uj postavonalak jöt­tek létre, a BUDA—NAGYVÁRAD és az ARAD-ra elágazó vonalak, továbbá a NAGYVÁRAD—KO­LOZSVÁR közötti útvonal és a SZÉKESFEHÉR­VÁRTÓL KÖRMENDIG, KANIZSÁIG húzódó pos­tavonalak. De I. FERENCZ uralkodása alatt (1792—1835) a postát ismét erős kémszervezetté tették. A ma­gyar közigazgatás leveleit, sőt még a vármegyék levelezését is cenzúrázták, lefoglalták, ami ellen az 1825-iki országgyűlés hiába tiltakozott. I. FERENCZ idejére esnek a napóleoni háborúk, az azokkal természetszerűleg velejáró infláció. AUSZTRIA egymásután vesztette el a harcokat. Az első háború elvesztése után 1798-ban 12 kraj­cárra emelték fel a féllatos levél diját, 1803-ban 16 krajcárra, 1806-ban 24 krajcárra és a negyedik vesztett háború után 1809-ben 28 krajcárra. Az infláció következtében beállott a pénzügyi bukás is és a pénzt egyötödére devalválták. Ilyen ka­tasztrofális helyzetet teremtett a hosszú háború. (Folytatjuk) RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-S484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *a===--------------"•... -----— ■ Schafer Emil: BÉLYEGYILAG

Next

/
Thumbnails
Contents