Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-08-13 / 31. szám
Thursday, August 13, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Honfoglalás - két szakaszban! — Árpád népét megelőzték a Kárpát-Medencében — Török Sándor 35 éves kecskeméti nyelvész és etimológus terjedelmes tanulmányt irt a magyarság őstörténetéről, illetve a honfoglalásról. A fiatal kutató több mint 300 hazai és külföldi forrásmunka mintegy ezer adatának összevetése alapján vonta le következtetéseit, amelyek rendkívül merészek, de annál figyelemreméltóbbak. Alapvető megállapítása az. hogy Árpád népét jelentős számú előmagyar törzsek megelőzték a Kárpát-Medencében. A honfoglalás tehát két szakaszban zajlott le. Török Sándor mig következtetéseiben eljutott idáig, újra és újra “mikroszkóp” alá vette a népvándorlás korának, a magyar nép ázsiai életének, történetének mozzanatait. Csakhamar rájött, hogy az V. századtól kezdve egy-egy nép egyik részét feketének, a másikat fehérnek nevezik a korabeli források. Voltak fehér és fekete kazárok, fehér kunok, fekete ugorok. Például Nestor orosz krónikás Árpád népének Kijev alatti elvonulásáról megjegyzi: ezek voltak a fekete ugorok. Akkor nyilván voltak fehér ugorok is. De hol ? A kérdésre a szin-jelzők megfejtése adott választ. A török fajú népeknél az “ak”, “ax” fehéret jelentő szavakkal a női nemet illetik még ma is. így van ez a kirgizeknél, a baskíroknál, a csa- tagájoknál, de a magyar nyelvben is él még a “fehérnép” kifejezés. Ugyanakkor a kínai évkönyvek arról árulkodnak, hogy az ujgurok, az avarok, s az ázsiai vagy fehér kunok az égtájakat is színekkel jelölték. Nyugat volt a fehér, kelet a kék, észak a fekete, dél a vörös. Ezek összevetéséből az következik — magyarázza a kutató —, hogy a “fehér-fekete” megkülönböztetés nem lehetett faji jéllegü, tehát nem a bőrszínen alapult, hanem társadalmi viszonyokat tükrözött a matriarchatusból a patriarchatusba való átmeneti korban. \agyis: ha a “fehér” szót mely a nő fogalmát takarta kapcsoljuk az égtáj-szinjelzésekhez, kiderül, hogy ez a szokás az anyajogu társadalmakban gyökerezik, amikor a nagycsaládon belül a női-ág az előkelő nyugati (fehér) oldalon, a csa**★★★★*+***★**★**+****•**■*.*************** UJ HÍRADÁSTECHNIKAI üzem . Somogy megye egyik uj üzeme Balatonlellén épült. A Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet üzemében televízió és rádió adó-vevő készülékek bemérő-mii- szereinek, úgynevezett tápegységeit gyártják. A bala- tonmenti községben egyelőre 66 fő részére biztosítanak munkát, de két éven belül 200 főre emelkedik a kis üzem létszáma. — Képünkön: Szerelik a tápegységeket. Előtérben Harasztovics Ágnes AKUSZTIKAI KONGRESSZUS. — 35 országból 1,400 tudós, az akusztika tudományos kutatója érkezik augusztusban Budapestre, a 7. nemzetközi akusztikai kongresszusra. Rajtuk kívül természetesen az akusztika néhány tucat magyar kutatója is jelen lesz. A kongresszus szervezője, az UNESCO keretében működő nemzetközi akusz tikai bizottság. A megbízás annak elismerése, hogy' Magyarországot világszerte az “akusztikai nagyhatalmak” között tartják számon. Nem csak Nobel-dijas tudóst adtak a világnak Békésy György személyében, hanem csupán az utolsó negyedszázadban körülbelül száz magyar tudományos mü látott ebből a témakörből napvilágot, amelyek a nemzetközi tudományos életben is közkézen forognak. • AVAR KORI VENYIGE. — A Balaton vidékén feltárt régészeti leletek értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múltjáról. Ezek is bizonyítják, hogy a Dunántúlon már több évezrede foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Az egyik legrégibb emlék az a körte, melyet egy háromezer éves sírban találtak. Balatonszentgyörgy kör nyékén avar kori sírokból szőlőmagvak és venyigemaradványok kerültek elő. inniiimimiiiinaHimiiiminin ládfő az északi (fekete), a férfi-ágaik az alárendelt keleti (kék) oldalon helyezkedtek el. A finnugor népeknél manapság is megfigyelhető, hogy lakásuk ajtaja délre néz, ezért az ajtó és a déli irány kifejezésére közös szót használnak. Már patriális családról lévén szó, a tekintélyesebb nyugati (jobb) oldalon az apajogu család férfi tagjait találjuk, mig az alacsonyabbrendünek szá mitó keleti (bal) oldalon a nők helyezkednek el. Ilyen tagozódásokat Magyarországon is megfigyeltek még a XX. század elején is. Hasonló-el- rendezésiiek voltak a törzsek, a törzsszövetségek is. Még isteneiket is az égtáj-szinjelzések szerint helyezték el. A főisten mindig az előkelő (nyugati) oldalon volt. A későbbi történelmi folyamatban, amikor a férfi-ág kerekedett felül — ez nyilván nem mehetett végbe békés utón — két “pártra” szakadtak Ázsia népei: fehérekre és feketékre, anyajogu, illetve apajogu pártiakra. Ez történt a magyarsággal is. A fehér magyarok eljöttek, a feketék pedig még tovább maradtak Ázsiában. Nem véletlen tehát, hogy Árpád népét “fekete magyaroknak” nevezik a korabeli források. A vidéket — a Volga folyót és környékét —, ahol éltek, ma is a “fekete” jelzővel illetik az ottani népek. S a kutató szerint innen ered a magyarság nemzetneve. Bebizonyította, hogy a “maa” finn-ugor és a “gara” török szavak összetételéből keletkezett a “magara” (később: magyar) szó, amely fekete földet, fekete országot jelent. Rendkívül érdekes, hogy a nyelvet viszont a “fehér magyarokétól származtatja, akik 200— 250 évvel előzhették meg a “fekete magyarokat”. A fehérek őrizték meg maradandóan a finn-ugor népszokásokat, s a nyelvet is. Csak ezzel magyarázható a magyar nyelv fennmaradása, mert Árpád népe zömmel török nyelvű volt. S még egy bizonyíték. A környező népeknél a magyarságnak általában az ongar, ungar neve terjedt el, ami anya-férfit, az anya leszármazottját, a fehér (nyu gáti, előkelő) oldalon állót jelent. Vagyis az “ungar” népnévnek már ismertnek kellett lennie Árpádék honfoglalása idején, sőt előtte, még akkor is, ha erre a korabeli források nem szolgálnak közvetlen bizonyitékokkal — vélekedik a kutató. ü magyar lótenyésztésről Kincsem és a többiek ... Öt és fél kilós, tekintélyes méretű ezüstserleget adtak be valahol vidéken az Óra- és ÉkSzerke- reskedelmi Vállalatnak az elmúlt hónapok ezüstlázában ; már beolvasztás előtt állt a serleg, amikor Pál Jánosnak, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatójának sikerült megmentenie a nem csupán anyaga miatt becses értéket A serleget ugyanis 1827. junius 6-án adományozták a Széchenyi-nemzetség leszármazottai a káposztásmegyeri Széchenyi-emlékverseny győztesének; százéves jubileumot ültek akkor, hiszen gróf Széchenyi István 1827. junius, 6-ára szervezte meg az első lóversenyt Magyarországon. “Versenyzés, igavonás, passzió és szántóföldi robot — mi-mindenre is használható e hűséges segítőtárs, a ló?” Az idézet egy délceg nyakú paripát ábrázoló szobor föüratán olvasható, a Bábolnai Állami Gazdaság udvarán. II. József alapit- tatta 1789-ben a bábolnai katonai ménest, majd 1815-ben leszögezik: a keleti vérü, arab lovak tenyésztését koncentrálják e Komárom megyei állami birtokon. Azóta is ez az elhatározás érvé- nyesül, hiszen a II. világháborús nagy vesztesér gek óta ma már ismét ötven darab kanca található az istállókban; az elmúlt két évben például tiz kancát és két mént vásároltak Faruk király egykori méneséből, a Kairó melletti Elzaa-Rahból. (A háborúban nyugatra hurcolták a világhírű törzstenyészetet, a 400 állatból csak 180 került vissza.) 250 angol telivér Jóllehet, a lótenyésztés általában nem olcsó mulatság, sok helyütt ráfizetéses, a bábolnai gazdaságnak évi 4—4,5 millió forint tiszta nyereséget ad. Nem csupán az eredeti sivatagi tipusu arab törzsállomány adja Bábolna tekintélyét, hiszen 1962-ben e gazdasághoz csatolták az angol telivértenyésztő gazdaságokat is: Apátipusztát, Dióspusztát, a Zirc melletti Kerteskőt és Szépalmát. Ebben a 4 ménesben 200 törzskancájuk van, a budapesti galopp-pályán 250 angol telivér versenylovuk található. Imperiál utódai Ha itt válogatnak a külföldi vevők, akkor 4—6 ezer dollárt fizetnek ki egyetlen lóért; az évi 60—■ 80 darabra tehető export átlagosa “csak” 1,500—■ 2,000 dollárt jövedelmez. Mindent összevetve, ma 982 lova van a gazdaságnak, köztük 18 pár lófogat határjárásra, betegszállításra — igába egyébként nem használnak lovat. Az állomány leghíresebb példányának bízvást Imperiált mondhatjuk; a Kincsem (1874—1887) utáni második legjobb magyar csodaló Apátipusztán nemzett utódokat. Hogy miért csak a második helyezett az Imperiál? Mert Kincsem, a “csodakanca” — mindmáig világszerte igy emlegetik- — 54 versenyen állt starthoz, s valamennyit megnyerte; Imperiál viszont 25 versenyből 20 alkalommal győzött. Amig az állami gazdaságok birtokában 28,311 ló található összesen, addig a termelőszövetkezetekben 144,955, egyéb szektorokban — igy ai erdőgazdaságok, s magánosok, tulajdonában — 76,149 ló volt 1969-ben. (Évi 800 forint a lóadó; ezen a címen 76 millió forint fut be az államkasz- szába.) Ebből a majdnem 250 ezres állományból tavaly 19 ezer lovat exportltak, köztük — 43 ezer forintos átlagáron! — 350 tenvész- és sport- lovat. Hódi tó lovassport Hol vannak már azok az idők, amidőn némelyek azt állították: egy-két évtized, s már csak múzeumban láthatunk lovat! A magyar sikerek nem halványulok a nemzetközi porondon, az országban is hódit a lósport s a lovassport. Gazdag programot igér az idei nyár és ősz: nemzetközi verseny a jubileum mezőgazdasági kiállítás alkalmából, lovas bemutatók ugyanitt; nagyvázsonyi lovasjátékok és hortobágyi lovasnapok; a legjobb telivérek 12 futama a fővárosi galopp-pályán, s nemzetközi lótenyésztési és lóversenyzési kongresszus szintén Budapesten... 1 SOBEL OVERSEAS CORP. i ß ® © Ilf If A PiÍBSftVMiilfCrfl 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (@) I limA k QUyf EltmaEu - telefon: (2121535-6490 - ® UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ©) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ||
