Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-07-30 / 29. szám

Thursday, July 30, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Fodor Erna: A romániai árvízhelyzetről Hosszú hetek óta folyik a precedens nélkül álló árvízvédelmi munka a Tisza mentén s sajnos még ma sem láthatjuk a végét. Tudom azonban, hogy olvasóink között vannak, akik Erdélyből származ­nak és rokonaik ma is élnek ott. Biztosan érdekli őket a romániai hatalmas árviz-katasztrófa is, mely olyan nagyarányú, hogy Románia történetében nem emlékeznek hasonlóra. Május 12- és 13-án, 48 óra leforgása alatt a nagy esőzések, valamint a hegyvidéki nagymennyiségű hó hirtelen olvadása következtében a Maros, a Szamos, a Beszterce és a Jijia folyók kiléptek medrükből. Vizeik egyesültek a lejtőkről váratla­nul megjelent több patakban lezúduló vizerekkel és elöntöttek számos helységet, várost és falvat. A két nap alatt leeső vizmennység több volt, mint máskor az egész évi csapadék és a 2,500 mil­lió köbméternyi viz hihetetlen vadsággal, ijesztően pusztított el mindent maga előtt. Csak a máskor békésen folydogáló Maros több vizet vitt, mint amennyit rendes körülmények között a Duna szál­lít. A Szamos, a Beszterce és a többi patakok is 10 méter mélységű vizet vittek az előttük és a kö­rülöttük levő területekre. Mintha az első ár nem lett volna elég, 10 nap­pal később egy második árhullám zudult az eddig el nem pusztított területekre, úgyhogy Románia 39 megyéjéből 37 szenvedett árvízkárokat. 950 helység került viz alá és 65,000 házba hatolt be a viz. 250 üzemet, köztük hatalmas gyárakat, mun­kaközben ért el az ár, úgyhogy robbanás is tör­tént egyes helyeken. A kiömlő vizek 234 hidat el­mostak és 340-et megrongáltak. Utak, villamosve­zetékek, telefonhálózatok tönkremenése megbéní­totta a közlekedést, a távközlési hálózatot. 650,000 hektárnyi föld termését tette teljesen tönkre az ár és 25,000 háziállatot pusztított el. Mai napig sem tudják teljes pontossággal, hány emberi áldo­zatot követelt e szörnyű ártenger, de közel 200-ról tesznek említést. Elöntötte a vízözön Szatmári (75,000 lakos), Dézst (40,000 lakos), Gyulafehérvárt (30,000 lakos,) Marosvásárhelyet (115,000 lakos), Segesvárt (35 ezer lakos), Gerlát, Medgyest a nagyobbak közül. De elterjedt az ár a Bánát déli részén, a román síkság legnagyobb részén, Dobrudzsában és Moldo­va középső részén. Marosvásárhelyet éjjel 3-kor váratlanul lepte el az ár, valóságos ítéletidőben. Az összedült épületekből 268,000 embert mentet­tek ki sikeresen. A romániai katasztrófa széleskörű visszhan­got keltett az egész világon. Több állam, nemzet­közi szervezet, külföldi cégek és személyek kifeje­zést adtak együttérzésüknek és anyagi támogatást is nyújtottak a kárt szenvedettek megsegítésére. Jelentős pénz-, gyógyszer-, ruházati cikkek s élel­miszer adományok érkeztek már eddig is. A Magyar Népköztársaság, bár szintén milliár­dos károkat szenvedett és még ma is szenved az árvíztől, 10,000,000 forint segítséget küldött a testvérnépnek és egy műszakilag jól felszerelt, gépesített védelmi osztagot a Szamos romániai szakaszán bekövetkezett gátszakadások megjavítá­sára. Az elöntött területek lakosságának egészségügyi védelmére foganatosított erélyes intézkedéseknek köszönhető, hogy nem jeleztek járványeseteket. Szerencsére a természeti csapások nem okoztak károkat az idegenforgalom anyagi bázisában, a szállodák, az éttermek és a többi idegenforgalmi egység normális körülmények között folytatja te­vékenységét. A tengerparti üdülőhelyeken, a csa­pások által nem érintett körzet, az ott tartózkodó külföldiek száma jóval nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. így is olyan nagyok az árvizokozta károk, hogy a felbecsülés még meg sem kezdődött és minden valószínűség szerint hónapokba telik, mig felmér­hetik a tényleges károkat. A termőföld felső réte­gének elmosása évekre kihathat s hosszú idő tel­hetik el, amig a föld termékenységét elegendő trágyával, humusszal ismét helyreállíthatják, a hi­dakat s az összeomlott házakat, tönkre tett gyára­kat újból felépíthetik. Junius 1-én és 2-án ismét esőzések voltak, de ezek nem vezettek az árszint újabb emelkedésére. Még ebben az időben is víz alatt állt Mármaros, Bihar, Hargita, Prahova, Neamt, Bacan, Vranceal Szatmár, Fehér, Hunyad, Arad, Temes, Kovaszna, Brassó, Búzán és Iasi megyék nagy része. A Duna mentén a viz több mint 145,000 hektárt öntött ék A folyó teljes hosszán folyik a gátak megerősítése, a dunai kikötőkből sikerült elszállítani a veszélyez­tetett árukészleteket. Az ország lakossága a kormány vezetésével egy emberként dolgozik az ár ellen és a lakosság Hő- síes, éjjel-nappal folyó munkája megmentette Aradot az ártól, bár még ma is a gáton vannak, me rt a Mpros még most is árad. (JuniusTO.) AMIKOR A LAKOSSÁG AKARATA ÉRVÉNYESÜL Miért nem épít áruházat Alexander a Broadxvayn? Jelentős fejleménye a mai amerikai életnek, hogy lakosok, polgárok, maga a nép, közös erővel megakadályozhat már készülőben iévő terveket, ha úgy érzi, hogy azok legjobb érdekeivel ellen­keznek. Ez történt New Yorkban is, ahol az Alex­ander áruház hálózat egy újabb fiókot akart épí­teni a Broadway-n, a 96. utcánál. Laknak ezen a vidéken gazdagok is, szegények is, de a lakosság többsége az alsóbb középosztályból kerül ki és sok­féle nemzetiséghez tartozik. A környék lakosai kö­zül sokan tevékeny részt vesznek a politikai élet­ben és szeretik véleményüket kifejezésre juttatni. Egy üres üzlethelyiségben működik a helyi nyo- morenyhitő szervezet a Mid-West Community Cor­poration, melynek két munkatársa, Esther John­son és Elizabeth Marzan megelégedését fejezte ki, amikor az Alexander áruház a helyi lakosság nyo­mására, feladta építési terveit. “Nem kell nekünk áruház — mondotta Miss Johnson, sokkal nagyobb szükségünk van közepes lakbérü lakótelepre, a szegények számára, szubvencionált lakbérekkel.” Miss Marzan szerint sokan attól félnek, hogy olyan nagy áruház, mint az Alexander, a környéken ház­béremeléseket idézne elő s ez kényszerítené a sze­gényebb lakosságot, hogy a nyomortanyákra köl­tözzön. Amikor az áruház-épitkezési tervek nyilvános­ságra kerültek, azonnal helyi szervezkedés indult meg a lakosság öntudatosabb rétegeiben. Tünte­tést, piketelést rendeztek, elnyerték politikusok támogatását és az üzlethálózat bojkottálásáról kezd­tek beszélni. Az áruház-ellenes mozgalom élén Henry Browne, a helyi római katolikus templom papja állt s a vezetők között a reform demokraták néhány fiatal tagja is képviselve volt. Mások szerették volna, ha uj nagy áruház nyílik meg a környéken. JLJgy gondolták, hogy a bevásár­lási kényelem mellett az áruház több mint 700 munkaalkalmat teremtett volna, főleg a környék­beli szegényeknek. De a társadalmi munkások, akik a nyomorenyhitő munka révén közelebbről ismerik a szegények problémáit, másképp látták a dolgot. Az áruház csak a legalacsonyabb fizetésű munkát juttatná a szegényeknek. “Mi olyan mun­kaalkalmat akarunk teremteni, amelyben felemel­kedhetnek,” mondotta Miss Johnson. Lehet, hogy egy másik áruháznak sikerül majd uj fiókot építenie azon a helyen, de biztos, hogy az építkezéssel együtt jelentős engedményt kell majd nyújtania a helyi lakosságnak, mint például a teherautó-forgalom föld alá vezetését, a már amúgy is zsúfolt földalatti állomás kibővítését. Mindezt az Alexander vállalata nem volt hajlandó megadni. Érdekes és szép megnyilvánulása volt az ameri­kai hagyományoknak ez a népmozgalom, melyben az egyszerű lakosság akarata jutott érvényre. Jel­lemző ez az amerikai nép fokozottan ébredő ön­tudatára. Vágó Klára VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ^rendelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről Hazudik vagy nem tud számolni? A müncheni náci-zsidó-szabadeurópás “Uj Hpn- gária” szokásos szitkozódásai között azzal próbálja tagadni a magyar szociálpolitikai eredményeket, hogy szerinte 1925-ben minden 100,000 magyaror­szági lakosra esett 525 kórházi ágy, 1968-ban azon­ban csak “minden 703 lakosra egy kórházi ágy.” A lap összekeveri a számításokat. 1939-ben 100,000 lakosra esett 525 ágy, tehát minden 190 lakosra egy ágy; 1966-ban (azóta a helyzet még javult) 80,000 volt a kórházi ágyak száma, tehát minden 125 (nem 703) lakosra jutott egy ágy. De Magyar- ország ellen minden hazugságot bevesznek egyes olvasók. London. — Nagy felháborodást keltett a konzer­vatív kormány azon döntése, hogy hajlandó fegy­vert szállítani a dél-afrikai kormány részére. • Pittsburgh, Pa. — Vű’giniában, West Virginiá­ban és Nyugat-Pennsylvaniában 12,000 puhaszén bányász sztrájkol, követelve, hogy a szakszervezet magasabb nyugdijat és előnyösebb kórházi kezelést juttasson a nyugdíjasoknak, illetve a tagoknak. e Algéria. — Az algériai kormány felemelte az adót, melyet a külföldi (főleg francia) olajvállala­toknak kell fizetniök. E rendelet évi 100 millió dollár többlet jövedelmet jelent az algériai kor­mány részére. Washington, D. C. — Bajban van az ország legnagyobb hadifelszerelést gyártó vállalata, a Lockheed Corp. 430 millió dollárra van szüksége, melyet 24 bank hajlandó kölcsönözni, ha az ősz- szeg nagy részét a kormány biztosítja. • Cincinnati, O. — Bishop Spottswood, a feketék legnagyobb szervezetének (NAACP) konvencióján 2.000 delegátus nagy lelkesedése közepette kijelen­tette, hogy az utolsó fél évszázadban a Nixon-kor- mány az első, mely a fekete nép érdekeit sértő po­litikát folytat. Spottswood nyilatkozata nagy felháborodást kel­tett a Fehér Házban. Arthur A. Fletcher, Nixon tanácsadója táviratot küldött a konvenció delegátu­saihoz, melyben igazolni óhajtotta a kormány politf káját. A távirat felolvasása után Spottswood ra­gaszkodott eredeti álláspontjához s a deleft felállással és tapssal fejezték ki egvi;j' Spottswood véleményével.

Next

/
Thumbnails
Contents