Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-12-10 / 48. szám

Thursday, Dec. 10, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD UTOLÉRHET-E VAJON ? Az árak emelkednek, a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt, az adók egyre magasab­bak, az építőipar pangásban van, nökvekszik a la­kásínség, drágulnak az orvosi költségek_és persze a profit is szépen emelkedik. A konnány és pénz­ügyi körök avval próbálják magukat és a népet vigasztalni, hogy az áremelkedés mértéke június­ban kisebb volt a néhány hónappal előttinél. Bi­zony sovány vigasz annak, akinek már idáig sincs elég pénze, hogy a legszükségesebbeket megvá­sárolja, nem is szólva a munkanélküliekről. De hogy is lehetne másképp, amikor ez a Nixon-féle gazdasági program lényege. Lefékezni a béreme­léseket, korlátozni a szakszervezeti jogokat, “le­hűteni” a gazdaságot ,vagyis csökkenteni a ter­melést, és evvel növeszteni a munkanélküliséget. Ezek a kapitalista rendszer hagyományos mód­szerei a munkásosztály elleni harcban: a terme­lés-csökkentés növeli a munkanélküliséget, a mun kanélküliek hosszú állástkereső sora lenyomja a béreket és növeli a profitot. A Hayden Stone, Inc., Wall Street—i tőzsde cég levédjen írja: “az első Ízben történik az U.S. történetében, hogy mesterségesen előidézett pangásban vagyunk, an­nak az elvnek az alapján, hogy ez az egyetlen vá­lasz az infláció kérdésére. Mi nem értünk egyet se az elvvel, sem pedig egy ilyen ember-csinálta pangásnak, társadalmi elfogadhatóságával, ami végeredményben azt jelenti, hogy elvesszük a ke­nyeret a szegényektől s a süteményt a gazdagtól.” Az amerikai népnek és a szervezett munkásság nak más az elképzelése a bajok orvoslásáról. A mi követelésünk ez: összes csapatainknak azon­nali visszavonása Vietnamból; A belföldi, nem katonai, kiadások nagymértékű megnövelése; Garantált évi jövedelem; Az adóteher átruházása a szegényekről a gaz­dagokra ; A kamatláb leszállítása; Általános béremelés az áremelkedések ellensú­lyozására. A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8. 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteres rövidhullámon. Válás - magyar módra... Holtomiglan, holtáiglan — hangzott annak ide­jén a házasulandók ajkáról a buzgó fogadkozás. A nagy eskü ellenére a házasságok akkoriban sem kisérték mindig a sírig a házasfeleket — hi­szen az ágytól-asztaltól való válás fogalma is ab­ban az időben született. A válások száma az utób­bi évtizedekben világszerte emelkedő irányzatot mutat és az összehasonlításban Magyarországnak — sajnos — nagyon előkelő pozíciója van. A Szov jetunió és az Egyesült Államok után itt van a lakosság számához viszonyítva a legtöbb válás: ezer lakosra évenként 2.1 felbontott házasság esik. A válások számában,csak a legutóbbi két évben mutatkozott stagnálás, illetve minimális csökke­nés. Magyarországon az évi házasságkötések szá­ma nagyjából a 95,000 körül mozog. 1968-ban 95,613-an, 1969-ben 95,560-an kötöttek házassá­got. A válások száma 1968-ban 21,265 volt, 1969- ben 21,150. Hatalmas számok ezek, ha egybevet­jük az 1938 évi 5,754-el. Majdnem négyszeresére emelkedett! Bizonyosfoku javulást mutat a százalékos ki­mutatás. Ezer házasságkötésre 1967-ben 227,2 válás esett, 1969-ben már csak 220.8. Azonban így is a házasságok majdnem egynegyede végző­dik válással! 1968-ban a legtöbb válás a negyven és ötven év közötti férfiak kategóriájában volt: 4,495. A 60 éven felüliek közül is 1,116-an bontották fel a há­zasságot. A 25 évnél fiatalabb férfiak közül pedig 2,241 bánta meg elhatározását, vagy gondolt újabb próbálkozásra. Ugyanebben az évben a nők nél a 20 és 24 év közötti korcsoport igyekezett legjobban az életre szóló kötelék felbontásában. Csupán ebben a négy évjáratban 4,318-an bon­tották fel a kötelékeket. Az elvált asszonyok kö- {zitl 1,948 volt az ötven éven felüli és 702 olyan, aki már 20. évét elvált asszonyként érte meg. 1938-ban az 5,754 felbontott házasságból 3,241 volt gyermekáldás nélküli, tehát a válások na­gyobbik fele. 1968-ban viszont a 21,265 válásnál csak 8,381, tehát a felbontott házasságok alig több mint harmada volt meddő házasság. A többi éknél a válás a gyermekeket is sújtotta. Ebben az évben 655 olyan házaspár vált el, ahol négy vagy négynél több gyerek volt a családban! A tatabányai bányász művészegyüttes 70 tagú énekkara — Trbovljé bányászváros meghívására — Jugoszláviában vendégszerepeit. Látogatásuk viszonzásaként most a trbovljei “Slavcek” bá­nyászkórus érkezett Tatabányára. Átadták az "Uj Vigadó" ét­termét és eszpresszót a deb receni Nagyerdőben a csó­nakázó tó partján. Tervező: Mikolás Tibor Ybl-dijas épí­tész. UJ ARCÚ MAGYAR TÁJAK Az alföld fiatal folyója Magyarország térképe az elmúlt években sokat módosult; uj és uj jelek kerültek rá, melyek az utóbbi negyedszázad létesítményeit, a mai nem­zedék alkotásait — ipartelepeket, bányákat, váro­sokat tüntetik fel. Ezek az uj jelek elsősorban gazdaságföldrajzi vonatkozásnak, de akad olyan is, ami természetföldrajzi változást rögzit. Az Al­föld térképének keleti felén például 1956 óta egy hosszú kék vonal fut végig, s egy uj folyót jelez, amely a csapadékban legszegényebb országrészt szeli át több mint száz kilométer hosszúságban. A neve: Keleti-főcsatorna. A Tiszából ágazik ki éz az uj folyó, ott ahol a tiszalöki erőmű duzzasztógátját betereli a mes­terséges mederbe. Aztán megindul délnek, hogy négy alföldi megye szomjazó földjeire vigyen ön­tözővizet. A Keleti-főcsatorna hat esztendő kemény mun­kájával épült meg 1956 júliusára. Gépek százai dolgoztak télen-nyáron a föld kitermelésén, el­szállításán és beépítésén; hatalmas kotrók, lépe­gető exkavátorok, földnyeső gépek mélyítették a medret, tológépek teregették szét a kiemelt föld­anyagot, s különféle hengerek és döngölök tömö­ritették a töltéseket. Tízmillió köbméter föld megmozgatása árán igy született meg a Keleti- főcsatorna, mely nemcsak az alföldi öntözés lehe­tőségeit növelte meg mintegy 200,000 holddal, de a belvízi hajózást is kiterjesztette, ugyanakkor tájalakitó szerepe sem jelentéktelen. A főcsatorna keresztmetszete lehetővé teszi 700 tonnás uszályok kétirányú közlekedését, de még az öntözött területekre benyúló mellékcsa­tornákon is jöhetnek-mehetnek egy-két teherautó rakományt befogadó dereglyék. Ha végighajó- zunk az Alföld uj folyóján, egyre dél felé hala­dunk, s végül Bakonszegnél beletorkollunk a Bq^ rettyóba. A “kis Tisza” — ahogy errefelé hívják — hosz- szasan szalad el a Hortobágy és a Hajduhát hatá­rán, s mindkét oldalt bőségesen ellátja mestersé­ges csapadékkal. Nem olyan régen még élesen el­ütött egymástól e két szomszédos táj képe. A fe­hér tanyaházak ezreivel teleszórt Hajdúság ter­mékeny mezőgazdasági talaján gazdagon fizető szántóföldek, kertek, gyümölcsösök virultak, a Hortobágy roppant pusztaságán pedig silány le­gelők sínylődtek. Ezen a tikkadt egü, fátlán ős­gyepen, századokon át csak pásztorok éltek, álla­taik százezreivel, félig-meddig nomádsorban. Ha ma széttekintünk a Keleti-főcsatorna magas part­járól, már nem olyan szembetűnő az ellentét a hajdúsági gazdag löszhát és a Hortobágy ide nyu ló részei közt, A pusztai oldalon is erőteljes ve­téstáblák kisérnek, s egyre nagyobb területű le­gelőkre jut el az öntöző viz, a rizsvetéseken és a halastavakon kívül. S a “kis Tiszának” már mellékfolyója is van. 1966-ban készült el a Keleti-főcsatornából kiága­zó Nyugati-főcsatorna, amely 40 kilométer hosz- szu. 1963 végén kezdték el építeni s a nagy telje- sitményü exkavátorok, földgyaluk és kotrók 2,500 kubikus teljesítményének megfelelő földmennyi­séget emeltek ki naponta a mélyülő mederből. A 13 méter széles és 3 méter mély csatorna mint­egy 60.000 hold öntözését teszi lehetővé s a halas­tavak ezer holdjait látja el tápláló vízzel. Az ország öntözőrendszerrel átfogott területe már meghaladja a 700,000 holdat s a mesterséges csapadék biztosításában évről-évre növekvő sze­repet kap a Keleti-főcsatorna. 6000 tonna méz exportra. — A magyar mézei- port az elmúlt években jelentősen emelkedett, s idén immár várhatóan eléri a 6000 tonnát. A Né­met Szövetségi Köztársaságon, Ausztrián, Francia- országon és a Német Demokratikus Köztársaságon kívül az Észak-Afrikai országokba is jelentős a magyar mézkivitel. Néhány éve Japán is a nagyobb vásárlók közé tartozik évi 1000 tonnával. A ma­gyar mézet kiváló minősége miatt a más országok­ban termelt mézeknél 30—40 százalékkal maga­sabb áron lehet értékesíteni. ************♦**.*** ***#■****+-*■*****♦*# KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! ________7_ I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 ß ® ® fulfil 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (3) i® mm rOilyE ntmaEu - telefon: 535-0490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I I® ® H SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ ( LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK JgJ IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába ^ fe>®®®®®®®®®® 1>®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(§)

Next

/
Thumbnails
Contents