Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-23 / 28. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 23, 1970.-iT.. :*• -V*.; , .v.K - - .- 'j: - »-u + Mi TökTéMK*z ÓhAzAbAN ösbrseanbsn: anyanyelvi konferencia A debreceni nyári egyetem anyanyelvi konferenciájának védnöksége május 14-én dr. Bárczi Géza elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta és jóváhagyta a konferencia végleges programját. Ennek megfelelően augusztus 1 és 15 között rendezik meg a külföldi magyar pedagógusok részvételével az érdekesnek Ígérkező nyelvi kurzust. A debreceni nyári egyetem 1927-ben indult, s a háború utolsó éveit és néhány háború utáni esztendőt nem tekintve minden évben megnyitotta kapuit. Kezdettől fogva főleg társadalomtudományi jellegű előadások hangzottak el a magyar nyelv irodalom és művészet tárgyköreiből. Az iegyetem 1930 óta több alkalommal foglalkozott az emigrációban élő magyar pedagógusok továbbképzésével is, megrendezve az anyanyelvi konferenciát. A Magyar Tudományos Akadémia a Magyarok Világszövetsége és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem közös szervezésében idén, mintegy 30 évi szünet után, ismét megszervezik az anyanyelvi konferenciát. A védnökségben a magyarországi szellemi élet kiemelkedő egyéniségein kívül dr. Lotz János, a Center for Applied Linguistics igazgatója, valamint dr. Si- nor Dénes ugyancsak Amerikában élő egyetemi tanár is résztvesz. Két hét alatt mintegy ötven előadás hangzik el, s máris több külföldi magyar pedagógus jelezte, hogy nyelvoktatói tapasztalatairól beszámol majd a konferencián. A külföldön működő többszáz magyar nyelvet oktató pedagógus körében nagy megelégedéssel fogadták a kurzus szervezésének hírét és sokan jelezték részvételüket. A magyarországi előadók között szerepel dr. Bognár József egyetemi tanár, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Lőrincze Lajos, a külföldön is jólismert nyelvész-professzor, Keresz- tury Dezső, a magyar irodalom nagy ismerője. Több előadás hangzik majd el a mai magyar irodalomról, valamint a magyar zenéről, a néptáncról, és a színjátszásról is. A konferencia plenáris ülésén kívül három szekcióban bonyolítja le programját. Az alsó és középiskolás gyermekeket tanitó külföldi magyar pedagógusok külön is foglalkoznak majd a magyar nyelvtan, irodalom és népdal oktatásának problémáival, s megvitatják tapasztalataikat magyarországi kollégákkal. A magyar kulturális egyesületek vezetői — a népművelési intézettel közösen kidolgozott program szerint — külön foglalkoznak majd a népdal és a néptánc műveléséinek, terjesztésének feladataival. A harmadik szék cióban az egyetemi tanárok, írók, műfordítók a Tudományos Akadémia, az írószövetség, a Pen •Club, a Szerzői Jogvédő Hivatal, valamint a magyar egyetemek vezető képviselőivel folytathatnak majd eszmecserét. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Éleirekelt nagyapáink színháza A régi Budapest egyik nevezetessége volt az Uránia Tudományos Színház. 1899 november 4-én nyilt meg és programjául a tudományok népszerűsítését tűzte ki. Akkoriban még négy állandó színház játszott a fővárosban, a mozi pedig csak ponyvasátorokba szorult: a Dohány utca torkolatánál a Lifka Bioscop működött, Budán, a Bomba téren — ma: Batthyány tér — pedig a Narten Bioscop vetítette primitiv filmjeit. Az Urániát már megindulásakor nagy érdeklődés kisérte. Kiváló tudósok, művészek, írók, újságírók felolvasását vetített képek illusztrálták. Megfordult itt sok külföldi nevezetesség is, például itt tartott előadást Robert Peary, amerikai sarkutazó, az Északi Sark felfedezője. Filmtörténelmi nevezetessége is van a régi Urániának. 1901-ben A tánc történetéről hangzott el felolvasás és a színház vezetőiben ekkor merült fel a gondolat, hogy ezt a felolvasást ne csak álló, vetített képek illusztrálják, hanem a táncmozgásokat az akkor fiatal film felvételeivel mutassák be. Zsitkovszky Béla, az Uránia gépésze vállalkozott a feladatra, s ezt sikeresen meg is oldotta: az Uránia tetején elkészítette az első magyar íilmfelvételeket. Neves színészek, színésznők, és az Opera táncosai mutatták be a csárdást és a klasszikus táncokat. Az Uránia volt a bölcsője az első magyar filmnek s később éppen a film növekvő térhódítása okozta, hogy a tudományos előadások iránt megcsappant az érdeklődés. Az Uránia 1916 decemberében áttért a filmelőadásokra, eleinte azonban csak ismeretterjesztő, tudományos és expediciós filmeket vetített, később azonban rátért a játékfilmek játszására. Napjainkban óriási arányokban fejlődik a tudomány és csodálatos eredmények születnek. Érthető tehát, hogy a közönség érdeklődése megnövekedett a tudomány minden ága iránt. Ez indította a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot arra, hogy — uj életre keltse nagyapáink egykori népszerű színházát, amely más helyen ugyan, de a régi programmal indult meg: a tudomány legújabb eredményeinek ismertetését, népszerűsítését tűzte maga elé. Az első bemutatót már meg is tartották A Hold világa címmel. Cyrano de Bergerac Hold-utazásának rimes beszámolóját, Verne regényének dramatizált jeleneteit, H. G. Wellss nek a Hold-lakókról szóló fantasztikus leírását mutatja be addig, amikor először lépett ember azí idegen bolygóra. Hetven milliárd forint nyereség. — A magyar vállalatok múlt évi gazdálkodási tevékenységéről készített beszámolót a P é n zügyminisztérium: 1969-ben összesen 70 milliárd forint nyereséget értek el, 14%-kal többet, mint 1968-ban. Mindennek eredményeként idén körülbelül egy havi átlagkeresetnek megfelelő összeget fizethetnek ki — a havi béreken felül — dolgozóiknak. A jelentés arról is beszámol, hogy a múlt évben 36 vállalat és szövetkezet veszteséges volt. Ezeknél szanálási eljárásra került sor, s intézkedéseket dolgoztak ki pénzügyeik rendezésére. ÓRIÁS SZÜLETIK A Láng Gépgyár turbinaszereldéjében készül az első magyar 200 megawattos turbina. Az óriás berendezést ez év végére fejezik be a szakemberek. Jelenleg a hatalmas alkatrészek megmunkálásán dolgoznak. Készül a turbina előtét forgórésze, egymásra emelték az alacsony nyomása előtérház két, több mint 17 tonnás alkatrészét, megkezdték a magasnyomású külsőház és az alacsony nyomású belsőhá'/ szerelését is. — Képünkön: Ez a hatalmas építmény a turbina egyetlen alkatrésze, az összeillesztett alacsony nyomású előtétház Sok a lovas, kevés a ló Megvitatták a külföldiek számára szervezett lovasturák idei programját az IBUSZ, valamint a Magyar Lovasszövetség szakemberei, hogy kellőképpen felkészülhessenek az induló szezonra. A megbeszélésen részt vettek a vidéki lovasiskolák vezetői is, mivel a tavaszitól késő őszig tartó távlovaglásokhoz a vidéki sportistállók szolgáltatják a felszerelt és a túrákhoz előkészített hátaslovakat. Április 27-től október 21-ig mintegy harminc utat terveznek, s ezekre legnagyobb részt már be is futottak a jelentkezések. Az évről-évre megismétlődő balatoni, Duna-kariyar-, Mátra-bükki programnak kialakult a rendszeresen visszatérő közönsége. A washingtoni lovasiskolára, az ötven lovasból álló svéd csoportra, valamint egy holland társaságra mindig számíthatnak, de évről-évre emelkedik az uj jelentkezők száma is. Októberre két francia tábornok is bejelentette jövetelét egy Dunakanyar-turára. A túráknak szinte minden alkalommal visszhangja van a külföldi sajtóban, televízióban. Az országban jelenleg 47 lövasiskola működik és egyre több termelőszövetkezet próbálkozik újabbak szervezésével, mert a kezdeti nehézségek után, komoly kereseti forrást jelent számukra. A magyar lóállomány alig tehető 230 ezerre, s ez a szám is állandóan csökken, pedig az évek folyamán bebizonyosodott, hogy egyes vidékeken nélkülözhetetlen a ló, mert a rossz ut- és talajviszonyok mellett a gépek csődöt mondanak. Élő példa erre az idei tavasz. A jó sportlovakban is nagy a hiány, ami a versenyeredményekre is erősen rányomja a bélyegét. A nemzetközi mezőnyben sajnos jelenleg csak a középszinten állnak. Leleplezték Lóczy Lajos geológus szobrát Bala- tonfüreden. — Háromnapos vándorgyűlést tartottak Balatonfiireden Lóczy Lajos, a nagy magyar geológus halálának 50. évfordulója alkalmából, a Magyar Állami Földtani Intézet szervezésében. Az ülés előtt a balatonfüredi Lóczy Lajos- középiskola előtt szoboravató ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen, amelyen ott volt a nagy geológus leánya is, dr. Jugovics Lajos professzor, az ‘egykori tanítvány emlékezett meg Lóczy Lajos munkásságáról. Emlékbeszédében utalt Lóczy három évtizedes Balaton-kutatására, és megemléké- zett ázsiai expedíciójáról is. Az emlékbeszéd után az alkotó, Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-dijas szobrászművész jelenlétében leplezték le Lóczy Lajos bronz szobrát. Az emlékünnepség után a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos ülést tartott, melyen Lóczy eszmei hagyatékát méltatták. Uj járási és városi könyvtárat adtak át junius 4-én Jászberényben. Az olvasóközpont több mint 5 millió forintos költséggel épült, mintegy 770 négyzetméter alapterületen. A könyvtárat kutató, foto és stúdió szobával is felszerelték. A felnőttek és a gyermekek részére külön olvasóterem épült, s á nyár folyamán elkészül az olvasó kert is. A könyvtárban közel 74 ezer kötet könyv, 200 napilap és folyóirat áll a látogatók rendeikezésére. — Képünkön: Az uj könyvtár.
