Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-15 / 40. szám

_8____________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ÍAAdtemruxMd/ ét§ t^chnikja ^AAWUWVVVnA/UVVVAAnAA/WVVUViAAAW.rjVWtAAAAn^VXnAAA/VW/VMUVUWVWVUWWWUVVVUUWWV Schalk Gyula: hírek a csillagászat és űrkutatás világáról Nagyobb a Mars egyik holdja, mint eddig hittük Az űrkutatás II. évtizedének amerikai tervei Az elmúlt nyáron szenzáció számba ment az amerikai Mariner VI. és Mariner VII. Mars-szondák sókezer Földre továbbitolt Mars fényképe. Mint ismeretes e fényképekből mostmár kétséget kizá­róan bebizonyosodott, hogy a Mars felszínének nagyrészét ugyanolyan kráterek tarkítják, mint a Hóid felszinét. A felvételek elemzése során most kiderült, hogy a felvétel készülte idején a Mars egyik holdja a Phobos (Félelem) éppen keresztezte a bolygó Syrtis Major nevű világos vidékét és a Mariner VII. lefényképezte azt. Ez minden idők legközelebbi felvétele egy idegen bolygó idegen Holdjáról. A felvétel pillanatában 130.900 kilomé­ter távolságra volt a kis hold a kamerától. A ka­mera 18—22 kolméter átmérőjűnek “látta” a hol- dacska korongját. Kiszámították, hogy fényvissza­verő képessége (albedója) mindössze 0.065 ezred­del kisebb, mint egyéb naprendszerbeli holdak al­bedója. vagy egyéb bolygóké. így a Phobos — a New Mexikói Állami Egyetemi Obszervatórium munkatársa szerint (Bradford A. Smith) nagyobb és sötétebb. mint eddig hittük. Holdak a Hold körül Korunk rendkívüli technikai fejlettségére és az űrkutatás gyors fejlődésére utal az a tény. hogy Földünk hű kisérője, a Hold körül napjainkban 22 darab ember alkotta “égitest” — mesterséges hold kering. A csillagászatban ezideig nem volt és jelenleg sincs külön fogalom az ilyen jellegű, te­hát nem bolygó, hanem bolygó körül keringő hold mellékégitestjének megnevezésére. I?y ezeket a Hold-holdakat is “hold”-nak nevezzük. Nincs arról tudomásunk, hogy a Naprendszer bármely termé­szetes holdja körül még további holdak keringe­nének. Ezekután nézzük miféle holdjai “élnek” még a Holdnak azok közül, ame’veket az űrkutatás első évtizedében az ember a Földről távoli kísé­rőnk körzetébe küldött. . A Hold köré telepedett mesterséges holdak kö­zött első volt a szovjet Luna 10, amelyet 1986 áp­rilis eleién indítottak útnak és amely még ma is a Hold körül kering. Jelenleg még pályán van a Luna 11 (két darabból álló rendszer) a T una 12, az Explorer 35, a Luna 14. ezek bár er,v mester­séges égitestként indultak a Földről, a Hold körül kettéváltak technikai okok miatt és igv minden darabjuk egy egy külön mesterséges holdként ke­ring. Az egyik rész a müszertartályt fedő burok, amely levált a Hold körzetében, de a Hold körüli pályán maradt. Érdekes, hogy7 a Hold holdjainak számát az Apollo ] 1 űrhajó is szaporította, mert annak eyyik foko­zata ott maradt a Hold körüli pályán, mig a másik része (amelyet hazajövetelkor eleresztettek) Nap körüli pályára került, mesterséges bolygó lett. A Hold holdjai közül, a I.una 12 100 kilométer Holdfelszin feletti magasságban kering, amikor legközelebb van ahhoz, és 1740 kolémétert tesz meg minden keringés során. A legnagyobb pályát az Explorer-35 h ja le a Hold körül, mert -legköze­lebb 764, mig legtávolabbi pontján a pályájának 7886 kilométer “magasságban” távolságban van tőle. Az Apollo-program nem egyetlen és legfonto­sabb része annak a hatalmas kutató munkának, amehet ma űrkutatásnak nevezünk. Hiszen a Hold elérése és kutatása lényegében az ismeretlen vi­lágmindenség egyetlen égitestének megismerését jelenti. A világmindenség titkai azonban kimerit- hetct'.enek. Az amerikai űrprogram elkövetkezen­dő fontosabb lépéseit a közelmúltban hozták nyil­vánosságra. Miként alakul az űrkutatás második évtizede? Erre a kérdésre a következőkben válaszolhatunk: Nem lesz hiány izgalmas és szenzációs vállalkozá­sokban a következő évtizedben sem! Amint az az amerikai Kongresszus előtt is el­hangzott az elnök szájából, illetve üzenetéből, a következő feladatok szerint csoportosulnak a vál­lalkozások: a) A Hold feltárásának folytatása, b) A bolygók­nak és a világmindenség távolabbi részeinek ku­tatása. c) Az űrtechnika olyan mértékű fejlesztése, hogy az egyes Hold-expediciók költségei mielőbb csökkenjenek és elősegítsék a nagyobb távolságú űrutazások megvalósítását, valamint az emberrel keringő űrállomások kiépítését, illetve annak le­hetőségét. d) Az ürtechnológia eredményeinek mi­nél szélesebb a tudományok és a termelés egyéb területeire való kiterjesztése, hogy az űrkutatás egyre hatékonyabban s látványosabban, maradan­dóbban szolgálja a földi haladást, e) Nemzetközi összefogás megteremtése és szervezése a nagy űr- vállalkozások során. Nemzetközi együttműködés a világűr kutatásában. A feladatok végrehajtása lényegében már az, 1970-es esztendlőben megkezdődött. Holdexpediciók az eddigi terveknek megfelelően félévenként indulnak. A legközelebbi valószínűleg 1970 novemberében Apollo-14 néven ugyan, de az Apollo-13 programjával, miután az Apollo-13 prog­ramja újszerű és mindenképpen megvalósítandó kutatási tervekkel indult olyan jellegű területére a Holdnak, amelyhez hasonlóra még a következő expedícióknak is többször kell majd lépniök. Űrállomások kifejlesztése a tervek szerint 1972 végéig megindul. Ennek kapcsán még sokat fo­gunk hallani a ma még ismeretlen csengésű nevet viselő SKYLAB fogalomról. Ez lesz a neve annak az űrállomásnak űrlaboratóriumnak, amelyet első­ként bocsátanak Föld körüli pályára. Valójában az űrállomás programnak is össze­foglaló neve ez a betűszó: Sky=ég és Laboratory ^laboratórium, vagyis SKYLAB=ÉGI LABORA­TÓRIUM, magyarosabban hangzik a nálunk honos ŰRÁLLOMÁS fogalom. A tervek szerint ezek a laboratóriumok körülbelül egy évig fognak üze­melni és 56 napi időtartammal több tucat asztro­nauta fog dolgozni fedélzetükön. Minthogy az Apo-1 ló-program legkésőbb 1974 végéig befejeződik a jelenlegi formájában, ez az Apollo-program ki­egészítője lesz. (Az egyes Skylab állomások egyes darabjai ugyanis éppen az Apollo-ürhajók hordozó rakétáinak egy-egy fokozatából lesznek összeál­lítva.) Üringajárat kidolgozása a cél a Föld és az űr­állomások között annak érdekében, hogy az űrre­pülések költségét jelentősen csökkenteni lehessen. Werner von Braun már tervezi ezt a könnyű és többször felhasználható, majd az óceánra leszállni képes ürjármüvet. Két fokozatú rakéta indítása lesz. Próbarepülését a tervek szerint 1978 előtt nem engedélyezik. Braun akként nyilatkozott, hogy ez a jármű lesz a kulcsa a nemzetközi emberi űrrepülési programok megindulásának. E külön­leges jármű 1978-as próbarepüléséig az Apollo- 19-et követően (tehát 1974 és 1978 között) semmi­féle emberi űrrepülést nem terveznek. A sokszor emlegetett Mars-utazásra csupán az 1980-as évek­ben kerülhet sor természetesen a technikai lehe­tőségek alakulásának függvényében. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Thursday, October 22. 1970. hévízzel működő FREONGŐZ-ERŐMÜ Kamcsatka a tűzhányók hazája, s ott a vulkános­sággal összefüggően számos hőforrás és gejzir tör fel a földterületre. Néhányuk hőenergiáját hasz­nosítja a Pausetka helységnél épült erőmű. Az ott feltörő hőforrások energiája oly nagy, hogy a je­lenlegi 5 MW-os erőmükapacitást fokozatosan an­nak többszörösére emelhetik. A pausetkai erőmű fejlesztésével leállíthatók az elszórtan működő kis, Diesel-motorral működő erőmüvek, amelyeknek hajtóanyagellátása mindenkor nagy nehézséggel járt. A feltörő gáz hőmérséklete azonban csak kevés helyen éri el a 100 C-fokot, általában 80 C-fokosak. Ezeknek a hasznosítására uj tipusu, freongőz- erő müveket terveztek. A freon (difluordiklormetán) mínusz 30 C-fokon forr, igy a hőforrás vize a tur­binameghajtáshoz szükséges nyomású freongőzt 80 C-fokon is elő tudja állítani. Az első kísérleti freonerőmü csak 800 kW-os. Az ott nyert tapasz­talatok alapján szándékoznak nagyobb teljesítmé­nyű erőmüvet építeni. A szovjet geológusok a félszigeten több mint 1000 helyen találtak hőforrást, és ezeknek egy ré­sze alkalmas freonerőmü működtetéséhez. NÉGYEZER ÉVES SÍROK KE LE T-ÍRORSZÁGBAN Knowth-ban, Dublintől 50 kilométerre egy i.e 2000 körüli időből származó sircsoport feltárása folyik. A “temetőt” egy nagy sirdomb uralja, mely­nek közvetlen közelében több kisebb sírhelyet ta­láltak. A nagy sirdomb kb. 5 hektár nagyságú. Kerüle­tét nagy kövek szegélyezik, amelyeknek külső ol­dala gazdagon van díszítve. Maga a sndomb — nagy kiterjedése ellenére — megállapíthatóan úgy készült, hogy a kövek, a föld és az egyéb anyagok tervszerűen kerültek a helyükre. A sirdomb központja két sirkamrát rejt magá­ban. A egyik bejárata a domb nyugati, másiké a domb keleti oldalán nyílik. A kamrák hossza 34.2, illetőleg 40 méter. A keletre mutató sir óriási, ke­reszt alakú kamráját igen szép, helyenként 6 mé­ter magasan levő álboltozat fedi. E kamrában gon­dosan faragott, egy méternél nagyobb átmérőjű kőmedencét találtak. Mindkét sírban számos gaz­dagon díszített falazókő van. A sirkamrák impo­záns, tömör építmények, és valószinüleg a legna­gyobb effajta építészeti emlékek. KORTES KÖRÚTON NIXON WASHINGTON. D. C. — A múlt héten Nixon elnök Vermont, New Jersey, Pennsylvania és Wis­consin államokban tartott kortes beszédeket a Re­publikánus Párt jelöltjei érdekében. E héten pedig Ohio, North Dakota, Missouri, Tennessee, North Carolina és Indiana államok sza­vazóit próbálja meggyőzni, hogy a Republikánus Párt jelöltjeire adják szavazatukat. TILTAKOZNAK A PAPOK LETARTÓZTATÁSA ELLEN RIO DE JANEIRO. — A brazil Katolikus Püspö­ki Tanács tiltakozó jegyzéket küldött a katonai diktátorokhoz, melyben követeli a letartóztatott 4 pap szabadon bocsátását. A hatóságok letartóztatták a négy fiatal papot, akik aktiv részt vettek a Katolikus Ifjúmunkások Szervezetében. A püspökök azt állítják, hogy a katonai diktá­torok magatartása erősiti a kommunista mozgal­mat. KÖVETELIK A REPÜLŐGÉP RABLÓK KIADÁSÁT MOSZKVA. — A szovjet kormány átiratban kér­te a török kormánytól, hogy szolgáltassa ki Pranas Stasio Brazinskas Koreivo 46 éves litvániai születé­sű egyént és 19 éves fiát, akik elraboltak egy szov­jet repülőgépet, megölték a gép 19 éves stewar- dessét, Nadezha Kurchenkot és súlyosan megsebe­sítették a gép két pilótáját. A török bíróság politikai bűnözőknek minősíteti* te őket és megtagadta kiadatásukat. A két ország közti viszony rovására megy, ha á kormány megtagadja a szovjetek követelését. B U J E O L KAPHATŰ 1 LÁSZLÓ • magyar-angol H ZÓTÁB' 1 TKTBF.N Jf iként $2.50 csomagolási költség H (lelheti |if ADÓHIVATALÁBAN 1 Vew York, N. Y. 10003 I Telefon: AL 4-0397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents