Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-15 / 40. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 15, 1970. A LEGIZGALMASABB UTAZÁSI KALAND: TUTAJON A VÍZESÉSEN KERESZTÜL A vadtermészet legnagyszerűbb szépségeinek látványa és a veszedelem izgalma egyre népszerűb­bé teszi a Colorado-folyó vízesésein keresztül való utazást. Ez a szenvedély nem olyan veszélyes, mint a tengeri búvárkodás, a repülő bukfencezés és ej­tőernyős mutatványok, vagy az autósport, de elég veszélyes ahhoz, hogy élvezői közül évente szántó­ján súlyos sérülést szenvedjenek. Még a leged­zettebbek is remegve közelítenek meg minden­egyes vízesést. A be nem avatottak, akik először próbálják meg, azt hiszik, hogy legfeljebb csak vizesek lesznek, de a gyakorlott vezetők, akik ezeket az utazáso­kat megszervezik és végig vezetik, sokkal jobban tudják, hogy a résztvevők milyen veszedelemmel néznek szembe. Előre figyelmeztetnek, hogy mivel kell számolniok, mert a viz rettenetes erőt képes kifejteni. Igaz, azelőtt még veszedelmesebbek vol­tak ezek az utazások, amikor még evezős fa-csó- nakokat használtak- Manapság a második világhá­borúból visszamaradt gumi-tutajokon viszik az utasokat. Ezek visszalökődnek a sziklákról és el­lenállnak a harsogó, habzó viz erejének. Motorral vannak felszerelve és ezzel gyors manőverezésre van lehetőség. Az eeyik utas, aki végig tapasztalta a Colorado- fr'vó vízeséseit, az ut egy részéről a következőket mondta el: “Az Unkar-vizesésnél nagy meglepetés éri bennünket. Az óriási gumi-tutajon mi kilencen úgy éreztük magunkat, mint a ‘habzó vizek’ vete­ránjai. Egy másik tutajjal együtt, amelyen 11-en voltak, már két napja úsztunk lefelé a folyón, amit Észak-Amerika legvadabb folyójának tekintenek. Amint a 33 láb hosszú tutajunk lecsúszott a sikam­lós viznyelven az Unkar gomolygó, fehér habjaiba, szinte csak gépiesen kapaszkodtunk bele biztonsá­gi köteleinkbe. “Az első hullámok gyengén ringatták meg a ha­jót. De ekkor egyszerre nyolc láb mély üreg tá­tongott előttünk, melynek egyik oldalán nagy suly- lyal zuhant le hajónk és mindannyian alaposan összerázkódtunk. Ekkor, mikor már a hajó a mély­ségből felemelkedett, egy nagy zöld vízfalba csa­pódott bele. Az összeütközés egy percre behajtotta a tutaj elejét. Már nem bírtam tovább tartani ma­gam a csúszós kötélen. Senkit sem mosott le a tu­tajról a viz, de mindannyian köhögve köpködtünk, csuromvizesre ázva a jéghideg víztől és alaposan megrázott idegekkel. De tudtuk, hogy ez még tá­volról sem olyan rossz, -mint a Lava-vizesés, a folyó legveszedelmesebbje, amely még előttünk volt.” Aránylag még kevesen vállalkoznak ilyen utazá­sokra, sőt egyik vonzereje ennek a kalandnak az, hogy ezt az utat kevesen tették meg. De ez is meg­változik, mert az embereket csábítja a veszély. ügy számítják, hogy legkevesebb 70 ezren hajó- káznak majd keresztül a vadonok vízesésein ebben az évben, majdnem négyszer annyian, mint 1965- ben. Úgy látszik, a mindennapi nyugodt élet nem mindenkinek kenyere. nak megállapítására lakott volt e 1054-ben a White Mesa vidéke? A válasz meglepő volt: a helyszínen összegyűjtött cseréptörmelékek kormeghatározása szerint, azok jelentős része 900—1100 közötti évekből származik, tehát laktak a szupernóva fel­lángolása idején ezen a vidéken. így bizonyítást nyert: sikerült megtalálni az ezideig egyetlen olyan adatot, tárgyi leletet, amely észak-arizonai indiá­nok csillagászati jelenséggel kapcsolatos rajza. Ha­marosan további kutatások indulnak a vidéken: hátha újabb adatok kerülnek napvilágra a nava- jok és pueblók csillagászati ismereteiből. Eddig ugyanis úgy tudtuk: ezek a népek szemben Dél- Amerika fejlett csillagászati kultúrájával — sem­miféle csillagászati ismerettel nem rendelkeztek. Ismereteink tehát mindig változnak. A különböző gyümölcslevek és szörpök üdítő és szomjat csillapító hatásuk mellett ugyancsak je­lentős vitaminforrások. Természetesen elsősor­ban azok, amelyeket nem inteziv hőkezeléssel, hanem hideg utón tartósítottak. A A zöldségfélékből készített ételek bizony hát­térbe szorulnak téli étrendünk ben. Fontos volna minden lehetőséget kihasználni, hogy minél több­ször kerülhessen asztalunkra karalábé, káposzta, karfiol — mert ezek vitamintartalma vetekszik a citroméval. Külön érdemes szólni a nyers karalábéról, me­lyet akár feldarabolva, akár reszelve fogyasztha­tunk. Nagyon egészséges a savanyukáposzta- saláta, és a nyers fejes káposztából készített ká­posztasaláta is. A primőr zöldségek közül 10—15 deka sóska, és paraj fedezi napi C-vitamin-szükségletünket — zöldpaprikából viszont a fele mennyiség is elegendő; a zöldhagymából, hónapos retekből sem hiányzik a C-vitamin. A mélyhűtött gyümölcsök és zöldségfélék is fi­gyelemre méltó vitamin-források, de miután ki­kerültek a hütővállalat mínusz 20 C fok körüli hő­mérsékletű hűtőkamráiból — ezeket nem szabad huzamos ideig otthon tárolni, még hűtőgépben sem. Ugyanis a legfeljebb fagypont alatti néhány fokon való tárolásnál is értéküket csökkentő el­változásokat szenvednek. A gyógyszereken, a vitamintablettákon kívül a természetes vitaminforrásokat érdemes még fokozottabban igénybe venni, szervezetünk téli és kora tavaszi felvértezéséhez. K. L. Isgháfirálásra kényszeritetiék WASHINGTON, D. C. — A Nixon-kormány szi­gorúan előírta, hogy az iskolák támogatására elő­irányzott összegnek csak egy meghatározott és korlátozott részét szabad a szegény gyermekek ru- házására költeni. A kormány e döntése oly nagy felháborodást keltett a közsegélyen élők sorában, hogy kénytelen volt a rendeletet visszavonni. Schalk Gyula: A WHITE IBI RÉGÉSZETI SZENZÁCIÓ Amikor az Észak Arizonai Muzeum munkatársai a közelmúltban a White Mesa nevet viselő meredek oldalfalú sziklafennsikon. majd a Navajo Canyon egy oldalágában felfedezték e cikk tárgyát képező sziklarajzokat, már első látásra is tudták: ismeret­len, ősi indián rajzokkal állnak szemben, amelyek minden valószínűség szerint csillagászati jelensé­get ábrázolnak. Akkor még aligha sejthették, hogy a két rajz régészeti és csillagászati szempontból is szenzációs jelentőségű. Nézzük mindenek előtt, hogy mit is ábrázoltak ezek a rajzok? ■ Mindkét sziklarajzon egy félhold, valamint a félhold mellett (az egyiken a félhold sarlóját érint­ve) egy korong, illetve kör látható. Minthogy az észak-amerikai ősi indián sziklarajzokon a félhold feltűnése önmagában is ritkaságnak számit, feltét­lenül a Holddal kapcsolatos észlelést ábrázol a két rajz —- mondották a tudósok. De milyen jelenséget? Erre a kérőé re megle­hetősen bonyolult nyomozás vezetett a válaszig. Több lehetőség merült fel. Az eevik szerirt eset­leg üstököst, a másik szerint eset'ee a Holdhoz közel álló Vénuszt vagy Jupitert ábrázolnák a raj­zok- Ezak a feltevések azonban hamarosan elve­tésre kerültek. Üstökös ugyanis nem igen kerül­het a Föld és a Hold közé, ha került volna, akkor már jóval nagyobb távolságban is csóvával kellett volna ábrázolni. A rajzokon azonban csóvát nem ábrázoltak a rajzolók. A bolygók és a Hold együtt­állását is el kellett vetni, mert az ilyen jelenség viszonylag gyakori és a csillagászati ismeretekkel szinte egyáltalán nem rendelkező észak-amerikai indiánok csak olyan jelenséget örökíthettek, amely jelenség rendkívül látványos vo’t és szokatlan. Ekkor merült fel annak lehetősége: hátha szuper­nóvának a Holddal való együttállását ábrázolják a rajzok. A tejútrendszerben ezideig három szuper­nóva fellángolásról tudunk. (A szupernóva olyan felrobbanó csillag, amelynek febobfcanása során a csillag energiája hirtelen és egyszerre szabadul fel. Anyaga jelentős részét szétszórja a világűrben. Leggyakrabban idegen csillagrendszerekben ész­lelhetünk ilyen jelenséget.) Tejútrendszerünkben 1054-ben a Bika (Taurusz) csillagképben, majd 1572-ben, később 1604-ben lángolt fel szupernóva. A rendelkezésre álló adatok alapján hamarosan kiderült az említett szupernóvák közül az 1054-es került nagy holdközelségbe. Később kiderült: mindössze másfél holdtányér- nyira volt a Vénusznál hatszor is fényesebb, nappal is látható szupernóva a Holdtól 1054 julius 5-én és a Hold a visszaszámitások szerint éppen a raj­zokon ábrázolt fázisban volt, félhold alakot mu­tatott. A helyszínen régészek végeztek kutatásokat an­EGÉSZSÉGÜGY A természetes vitaminforrásokrél A téli időszakban különösen fontos védelmet jelentenek szervezetünk számára a vitaminok. Korunnkban már receptre Írják fel a vitaminokat és tabletták formájában is hozzájuthatunk — s igy akaratlanul is kissé kevesebbre értékeljük a természetes vitaminforrásokat: a nyers gyümöl­csöt, a böldségféléket és az ezekből előállított ivóleveket, valamint mélyhűtött árukat. A legfontosabb a C-vitamin. Ha a felnőtt em­ber napi átlagos C-vitamin-szükségletét 75 milli­grammnak vesszük, a közismerten nagy C-vita- mintartalmu citromból 15 dekagrammnyi fedezi ezt és ugyanennyi narancs is elegendő, Almából — ha csak ezzel kívánnánk kielégíteni vitamin- szükségletünket, több mint egy kilót kellene fo­gyasztanunk naponta. (Az alma vitamintartalma egyébként a tárolás során is egyre csökken.) A feketeribiszke C-vitamintartalma viszont közel kétszerese a citroménak. Még többet tartalmaz a csipkebogyó, azaz a vadrózsa termése. Azonban a szárítással tartósított csipkebogyó -— a köztu­dattal ellentétben — C-vitaminban jóval szegéi nyebb, mint a nyers csipkebogyó, szörp, vagy a feketeribiszkeszörp. (A szárítás során ugyanis a melegítés hatására gyorsan bornló C-vitamin te­kintélyes része elbomlik.) A feketeribiszke a vitaminok mellett egyéb hasznos alkotórészekből is jelentős mennyiséget tartalmaz, ezért a légcsőhurut, valamint a ma­kacs köhögés ellen is hatásos. A többi gyümölcs­ben is találhatók a vitaminokon kívül különböző ásványi anyagok, amelyek szervezetünk anyag­csere egyensúlyának fenntartásához fontosak. A gyümölcsök savtartalma az emésztést segíti elő — ezzel függ össze étvágygerjesztő hatásuk is — és a kellemes, üdítő érzetet is elsősorban a savak keltik. A cukortartalmuk is nagyon értékes, mi­vel ezt a szervezetünk viszonylag könnyen fel­szívja és rövid idő alatt hasznosítja, igy tehát gyors energiaszolgáltatást jelent a legyengült, esetleg megbetegedett, vagy csak kimerült szer­vezetnek is. a ISMÉT KAPHATÓ mmw~ hó kiváló nyelvkönyve őszére, akik magyarul k tanulni lkai, képekkel. 530 oldal 1 cent postaköltség delhető a ADÓHIVATALÁBAN New York, N. Y. 10003 Telefon - AL 4-0397

Next

/
Thumbnails
Contents