Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-10-08 / 39. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 8, 1970. AZ AUTÓGVÁROSOKAT OKOLJAK A DRÁGULÓ JAVÍTÁSI KÖLTSÉGEKÉRT Az automobil gyárak és az autó biztositó társaságok mindez ideig együttműködtek, de újabban éles érdekellentétek merültek fel közöttük. A biztosítók az autógyárakat okolják a baleseti kártérítések égig emelkedő költségeiért. Azt mondják, Detroitban nagy lóerősségü motorok kidolgozására koncentrálnak és az autók szerkezetének biztonságával nem törődnek. Mind saját emelkedő költségeikért, mind az autótulajdonosoknak számított magasabb biztosítási dijakért a felelősséget az autógyárakra hárítják. A biztositó társaságok uj automobilokat zúznak össze kísérleti összeütközésekben, ezekről színes filmfelvételek készítenek és a szenátusi vizsgáló- bizottság előtt bizonyítják, hogy milyen sokba kerül a megjavításuk. Elpanaszolják, hogy mik a hibájuk a Detroitban készült legújabb modelleknek s mi több, olyan törvényhozást sürgetnek, amely kényszerítené az autógyárakat, hogy tartósabb, biztonságosabb kocsikat gyártsanak.^Az automobiltulajdonosoknak olcsóbb biztosítási dijakat számítanak oly modellekért, melyek kevésbé sérülnek és amelyeket könnyebb javítani. A biztosítók elitélik azt is, hogy az erős motorú automobilokhoz gyenge ütközőket gyártanak és olyan újításokat vezetnek be, amelyek még veszedelmesebbé teszik a kocsikat. A szenátusi vizsgálóbizottság egyik tagja mondotta, hogy a detroiti autógyárosok “szörnyű dühbe gurultak”, mikor látták, hogy a biztosítók őket okolják a bajokért. A valóság az, hogy más vizsgálatok és tanulmányok azt is bizonyították, hogy az autóbiztositó társaságok késlekednek a kártérítések kifizetésével, nem újítanak meg biztosításokat és többféle módon igyekeznek költségeiket csökkenteni, az autótulajdonosok kárára. Az autóbiztositási kártérítések összege 1959 óta 85 százalékkal emelkedett s az autóbiztositási dijak 20 év alatt megkétszereződtek. A biztosítók, az emelkedő költségek megtérítésére nem emelhetik a biztosítási dijakat, a hatóságok engedélyezése nélkül. -Mivel a dijak máris igen magasak, nem valószínű, hogy további díjemelést engedélyeznének. Azért fordultak szembe a biztosítók az autógyárosokkal, mert saját érdekük is megkívánja. KÖZSEGÉLYRE KÉNYSZERÜLNEK A MUNKANÉLKÜLIEK EZREI Nixon kormányának közgazdászai azt mondják, hogy a növekvő munkanélküliség végeredményben jó hatással lesz az ország gazdaságára. De a munkanélküliség szenvedő alanyainak, a munkájukból elbocsátott amerikaiak millióinak számára ez csak mérhetetlen szenvedést, keserves küzdelmet és megalázkodást jelent. Szerte az országban gondterhes családfenntartók azon töprengenek, hogyan teremtsék elő családjuk számára a legszűkebb megélhetés költségeit. Mikor már minden más lehetőség kimerült, olyanok is közsegélyért folyamodnak, akik ezt eddig maguk számára elképzelhetetlennek tartottákA közsegély költségeinek emelkedését New York államban ebben az évben hozzávetőlegesen 21 százalékra becsülik. A kaliforniai San Diegoban most már nemcsak ipari munkások, hanem jófizetésü állásukból elbocsátott mérnökök, technikusok fanyalodnak arra, hogy közsegélyért folyamodjanak. Ezek a szakemberek a repülő- és ürkisérleti iparban és az elektronikai termelés terén beállt pangás következtében vesztették el állásukat. Az egyik San Ddego-i mérnök, ötgyermekes családapa, aki a múlt évben még évi 11,000 dollárt keresett, kétségbeesetten próbált másutt munkát találni. 120 munkakeresési kérvényt küldött el cégekhez, különböző városokba anélkül, hogy egyetlen ajánlatot kapott volna. A heti 65 dollár munkanélküli biztosítása már lejárt és ő is közsegélyért kényszerült folyamodni. Ez az 54 éves képzett, gyakorlott mérnök már feladta a reményt, hogy mint mérnök újból elhelyezkedhessen. Elhatározta, hogy beiratkozik egy állami komputer programozó tanfolyamra és uj életet kezd. Vannak, akik más városokban, vagy külföldre való kivándorlással próbálnak szerencsét. A porto- rikói munkanélküliek közül sokan régi hazájukba való visszavándorlásra gondolnak. Annakidején abban a reményben jöttek ide, hogy itt jobb élet, jobb megélhetés várja őket. “Nagyon sok baj van itt,” mondotta az egyik portorikói szakmunkás, aki már hosszabb idő óta munka nélkül van. “Az árak is állandóan emelkednek, még mikor dolgozom akkor sem tudok könv- nyen megélni.”. Egyes helyeken a közsegélv-hivatalok már látják, hogy a munkanélküli biztosítás csak ideig- óráig tartja távol az embereket a közsegélytől, mert tömeges munkaalkalomra nincs kilátás. Washington államban, Seattle, Tacoma és Everett környékén, ahol a repülőipar ezrekre menő számban bocsátott el munkásokat, a munkanélküliség 10 százalékra, az országosnak a kétszeresére emelkedett. St. Louis-ban múlt tavasszal többen kaptak munkanélküli biztosítási járulékot, mint az utóbbi 10 évben bármikor. Sokan, akik jogosultak, restellnek közsegélyért folyamodni. A középosztálybeliek különösen szégyellik, ha erre kerül a sor. De elérkezik az idő, amikor egyebet már nem tehetnek. Egy Portland, Oregon-i családapa mondotta: “Le kellett gyűrnöm a büszkeségemet Mikor a munkanélküli biztosításom már kimerült, kihúztam ameddig tudtam. De egy szép nap a villanytársaság embere kijött a házhoz és lezárta a villanyt, beleértve a konyhai villanytűzhelyet is. Ezzel elég volt.” Az Egyesült Államok mélyülő belföldi gazdasági és külföldi politika krízisében még kilátás sincs a munkanélküliség enyhülésére. Szovjet stilusu nyári hotelek Egy chappaquai (Westchester megye) férfi 12 fiatalembert kisért el európai útra a nyáron. A Szovjetunióban több ország diákjaival volt alkalmuk kicserélni tapasztalataikat. “Az a szokás a Szovjetunióban, hogy a nyári szünidőben egyes iskolákat diák-szállókká alakítanak át. A közös étterem ezekben a szállókban nagyban hozzájárul az ismeretség kialakulásához” — mondta Olcutt Sanders. Ez a megjegyzés feleleveníti három francia fiú tapasztalatát az Egyesült Államokban, melyről néhány héttel ezelőtt beszámolt a Patent Trader- A három diák New Yorkba repült és ahogyan megérkeztek, kellemetlen meglepetés várta őket. A megígért munkát nem kapták meg. Elfogyott a pénzük és az utcán kóboroltak, mig végre egy chappaquai férfi kisegítette őket. Munkát szerzett a részükre Orange megyében, egy vándor-munkás táborban. Egy tábori ágy, megfelelő élelem jólesett volna e fiatal látogatóknak egy itteni diák-szállóban. Amerikában nem olcsó az utazás még az amerikaiak részére sem, ami pedig a tengeren túlról jött diákokat illeti, az itteni árak roppant magasak. Igaz, vannak itt is ifjúsági turista szállók, de főleg a gyalogtúra ösvények közelében és nem a városokban. Közben az iskolák üresen állnak a vakáció idején. A szovjet gondolat kitűnő és követésre méltó. Érdemes felette elgondolkodni. (A fenti vezércikket a “Patent Trader” nevű Westchester megyei hetilapból vettük át.) Nem tetszik az alelnöknek SIOUX FALLS, N. D. — Agnew alelnök itt tartott kortesbeszédében élesen támadta a Nixon által kinevezett “Az Egyetemi Diáklázongásokat Kivizsgáló Bizottság”-ot, amely Nixon elnökre hárította a felelősséget a nemzet egységének helyreállításáért. “Az Egyesült Államok nem a világ rendőre és az ország elnöke nem helyettesítheti az egyetemi rendőrt” — mondta Agnew alelnök. Ilyen üres frázisokkal óhajtja Agnew “megoldani” az ország égető kérdéseit. APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Gratulálok a nőknek Régen olvastam ilyen hízelgő cikkeket a nőkről, mint ebben a pár hétben, amikor a ruhaipar próbálja az őszi szezonra a legújabb divatu ruhákat, kabátokat eladni. Ez most nem megy olyan könnyen. Eddig úgy volt (ha nem is Éva anyánktól kezdve), hogy egy néhány kényesen járó, hosszú hajú, elegáns férfi dizájner addig rágta a ceruzáját, amig kisütötte az uj divatot tavasszal és ősszel. A legfontosabb volt- a divat változása. Ha nem találtak volna ki a di- zájnerek újabb és újabb divatot, bizony akkor nekünk nőknek nem sokat kellett volna változtatni a meglévő ruháinkon. De a fő probléma az uj divat megrajzolásánál az volt, hogy teljesen más legyen, mint az előző. Ha a mini szoknya volt a divat, akkor most muszáj hosszú szoknyát rajzolni, hogy a tavalyi ruhát ne vehessék fel a nők és kénytelenek legyenek újat vásárolni. Most aztán beütött a mennykő az egész ruhaiparban, mert hiába rajzolták meg a “művészek” az uj ruhaformát, hiába rendelték meg a ruhagyárosok a sok sok kelmét, hiába dolgoztak hónapokon át az uj hosszú, bő, ósdi divatu ruhán —, a nők nem vásárolják. Nekik nem kell. Ha nem is mini szoknyát hordanak, de nem akarnak másféle ruhát venni, mint ami legfeljebb a térdüket takarja el. Ott lógnak a ruhák az üzletekben és nincs utánrendelés, mert nem fogy a készlet A nők most megmutatták, hogy nem hires, gazdagon megfizetett tervezők, nem az üzletekben lógó ruhák a fontosak, hanem az, hogy a nők mit és mennyit vásárolnak. Lehet, hogy csődbe fog menni néhány női ruhagyár, talán az üzletek is ráfizetnek az “uj szezonra,” de a legszebb a dologban mégis az, hogy a nők megmutatták, hogy ő rajtuk múlik, hogy el fogadják-e az uj divatot, vagy sem. Az én nagyanyám erre azt mondta volna, hogy: “Régen kellett volna, de most is jókor van.” Talán felébrednek a nők és meglátják, hogy sok minden egyéb is ő rajtuk múlik. Milyen szép lenne, ha a nők vagy egy-két hétig nem vásárolnának húst. Egész biztos, hogy leszállítanák az árakat. Minden egyéb élelmiszerrel igy lehetne elbánni. Hiszen már alig lehet megfizetni azt, ami a legeslegfontosabb. Majd arra is sor kerül. Mindenesetre gratulálok a nőknek és biztosítom őket, hogy én se veszek hosszú ruhát, vagy kabátot. Legalább most van egy jó kifogásom és a pénzem is megmarad. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 1 óth Street New York, N. Y. 10003 Kérem helyezzék el nevemet az 1971-es NAPTÁRBAN és ezért mellékelem adományomat $..............összegben. Kérem nyomtassanak részemre.......... példányt az 1971-es naptárból, hogy terjeszthessem ismerőseim körében. Ezért mellékelek $..............-t. (A naptár ára U.S. és Kanadában $2.50, külföldre $3.00) Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam: ........ Zipszám:..................
