Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-24 / 37. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 24, 1970. Mi TörTému «z ÓhAzAbAN Fodor Erna: AZ EZERÉVES NAGY A Magyar Szó már több cikkben beszámolt a magyar állam alapitó királya, I. István születésének 1,000. évfordulói ünnepségéről. A világ minden részéről érkeznek látogatók, hogy résztve- gyenek a millenniumi ünnepségeken. Most csak egy csoportról szeretnék Írni, mely 180 taggal érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre, hogy meglátogassa szülőhazáját, vagy szüleinek volt hazáját. A csoport hat hetes túrára érkezett egy részük rokonlátogatásra, de sokan, mint jó katolikusok, Magyarország első királya : Szent István emlékének kívántak adózni. A Wm. Penn betegsegélyző és kulturális szervezetet, amelyhez a csoport tartozik, ki ne ismerné Amerikában? (Azelőtt Ver- hovaynak nevezték). Alakulása bár a századfordu lóra, vagy ahhoz közel esik kultúrájában, gyűléseiben, mindig ott volt a magyar szó, és ezt a mai napig gyakorolják. Vezetőségük egy nap arra gon dőlt, hogy a magyar bevándorlás majdnem, hogy megszűnt és az uj tag felvétel sem megy előre. A megoldást abban látták, hogy a Verhovayból tá- gabb szervezetet kell szervezni, hol magyarokon kívül mások is otthon találják magukat. így vették fel William Penn (volt quaker) nevét, aki annak idején megalakitotta a pennsylvaniai kolóniát. A terv úgy látszik jó volt, ezt az elért eredmények is mutatják. A tagság zöme azonban megmaradt magyarnyelvűnek. A hivatalos ünnepnyitás augusztus 20-án, Szent István napján volt a budapesti Szent István Bazili kában. A Magyarok Világszövetsége lehetővé tette, hogy a Wm. Penn tagsága leróhassa kegyeletét jóval a megnyitás előtt, miután túrájuk előbb fejeződött be. Koszorúzások Budapesten, a hires Halászbástya és a koronázó Mátyás templom mellett áll a művészies Szent István lovasszobor. Ide indultak először, mint a Világszövetség vendégei négy nagy Ikarusz autóbuszon, hogy megkoszorúzzák az emlékművet. Utána megnézték a valóban rendkívüli szép Mátyás templomot, amelyet a magyar kormány tiz milliós költséggel állított helyre, miután azt a nácik és nyilasok majdnem tönkre tették. Utána a Városligetbe mentek, hogy ott az amerikai magyarság által felállított George Washington szoborra helyezzenek koszorút. A koszorúzások után az Árpád hídon áthaladva Óbuda felé indult a nagy társaság és láthatta Budapest épülő uj városrészét. Néhány év és Óbu dát nem lehet többé megismerni. Máris annyi az üj ház, hogy ott csak a müértékeknek kegyelmeznek meg, a többi teljesen új já épül a legközelebbi őt éves terv folyamán. Utunk Szent Endrén át Visegrádra vezetett, ahol valaha István király vára tündökölt, de most csupán romjai merednek az ég felé. E fellegvár utolsó lakója az Anjou- házi Robert Károly és családja volt. A Bakócz kápolnában Pilismaróton át a magyar kereszténység útját követve Esztergomba látogatott el a társaság. A IX.—X. században a magyar rablók serege bekalandozta Európát, rabszolgákat hozván mindenfelől. Közben néha el is.verték őket. Géza fejedelem ***★★*★★**★★★★****★★★*★*+*★+★*********** Ä Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon 1 A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteres rövidhullámon. ÜNNEP LÁTOGATÓI látta, hogy a portyázó nemzetnek nincs nagy jövője, mert előbb-utóbb szomszédai egyesülnek ellene és kipusztitják. Megtiltotta tehát a portyázásokat és fiát, Vajkot megkereszteltette. I. István nem akart hűbérese lenni a hatalmas németrómai császárnak és azért inkább a “mennyek helytartójához” fordult koronáért. II. Szilveszter pápától meg is kapta a koronát és szövetségest is talált a bajor királyban, akinek leányát, Gizellát feleségül vette. Tűzzel vassal terjesztették a kereszténységet, aki ellenszegült azt megölték, vagy mint Vazulnak, kiszuratták szemeit. István az esztergomi várban született, ő építette itt az első székesegyházat. Ezt a törökök tel jesen lerombolták, csupán az oldalán álló Bakócz kápolna maradt épen, mert ezt a törökök mecsetnek használták. Bakócz Tamást Mátyás király tét te hercegprímássá, de ő pápa óhajtott lenni és minden vagyonát pénzzé tette, hogy Rómában, fénnyel, pompával és aranyaival elérhesse ezt. Miután terve nem sikerült, csalódottan tért haza, de az uj pápa megbízta őt, hogy keresztes háborút vezessen a szent földre. Bakócz Tamás gyönyörű reneszánsz kápolnája ma is teljes diszében látható s Magyarországon a reneszánsz építkezés legszebb emlékei közé számítják. A XVIII.—XIX. században a székeségyházat is újjáépítették. A szép templom jelentős kincstárral rendelkezik. Ez is megtekinthető. Pannonhalma a következő I. István utjain haladva Pannonhalmára vitt a zarándok ut bennünket. Itt áll a Bencések 1,000 éves kolostora, amelyet 1096-ban építtetett István király. E 300 méter magas dombon álló, az egész környéket uraló, szép, rendkívül impozáns látványról tavaly Írtam hosszabb tudósítást. így most csak annyit, hogy ez. az egyetlen hely Magyarországon, amelyet sem a török, sem a tatár, de még a II. Világháború sem rombolt le. Itt működött Gellert püspök és a III. és IV. században már a keresztény kultúra szék-háza volt. Mai nevét ugyan csak 1823-ban kapta Kazinc^ytól, aki a szép halom latin nevét magyarra forditve Pannonhalmának nevezte. A templom egyik freskója mutatja István király adományozó levelét a bencés rend részére. Különben ez az ország legrégibb Árpád-házi temploma. Csodálatos kézi-faragásu kövei az emberi indulatok minden fajtáját ábrázolják. Az altemplomban levő márványszékről azt állítja a legenda, hogy István király trónja, illetve széke van beleépítve. E kolostorban ma is bencés papok laknak, de egy része gimnázium, papnövendékek részére. Ugyancsak itt, e hatalmas épületben, lakik az előre gedett, visszavonult papok egy része. E szociális otthont a papság részére is a magyar állam tartja fenn teljes egészében. Kísérőnk, Zátonyi Zsigmond, nyilvánvalóan Pan nonhalma szerelmese, sok szépségre hivta fel figyelmünket. Rámutatott egy tiszta márvány mozaikokból készült csodálatos képre, amelyet XIII. Leo pápa adott Stefánia hercegnőnek, akit ide temettek el. E kép súlya 103 kg. Az egyik üveg festmény Vajk megkeresztelését ábrázolja. A templom diszkapuja is csodálatos, páratlan a maga nemében. A kolostor hires könyvtára 1832-ben épült. Toronyablak világítja meg. A 300,000 kötetü könyv tár rendkívüli sok értékes régiséget foglal magában. A világítást átalakították villanyra és azt a legmodernebb formában szerelték be, hogy ne rontsa az összhangulatot. A rómaiak jelenlétéről is rengeteg bizonyíték van Pannonhalmán. Épségben maradt gyermek szarkofágusz, katonasirok láthatók olvasható fel írásokkal. A Zirci apátság területén Utunk valóban festői volt történelmi értékei mellett. Elhaladván a Cseszneki vár romjai mellett, legközelebbi célunk Zirc volt. Zirc gyönyörű parkjában sétáltunk a hatalmas árnyas hársfák sorai között. Évszázados arborétum fenséges csendjét élvezhettük. Zirc különben Veszprém megyében járási székhely és a kör nyékbeli szénbányászat és erdészet központja. Vájáriskolája, gépállomása, sajt, kenyér- és szesz gyára van. Főnevezetessége a XII. században épült cisztercita apátság,melyet a törökök teljesen leromboltak. Az 1700-as évesek elején ismét felépítették az apátság kolostorát és a barokk templomot, amelyben Maulbertsch által festett oltárkép díszeleg. Nem nagyméretű, de csodálatosan szép könyvtára van. A könyvtár faburkolata, parkettája a világ legszebb kastélyába is bediene. A könyvtáros Bíbor Jenőné büszkén vezette körül társaságunkat s mutogatta a könyvtár nevezetességeit a Thuróczy krónikát, Napoleon eredeti proklamációj át Győrben léte alkalmából, Johann Henrik Zedler 64 kötetes lexikonjának egy darabját 1732-ből. A könyvtár megrongálódott a II. Világháború alatt, amennyiben egy német repülőgép pont a közepére zuhant. A könyvtár intarziás asztalait Wilde József készítette, világdijat nyert érte Londonban. A könyvtár másik nevezetessége a Gregorian Énekek egy könyve, gyönyörű kali- gráfiával. Tovább István király nyomdokán A társaság Győrben aludt az uj Rába szállodában. A két napos túrában István király emlékeit őrző minden egyes helyre ellátogattak, igy Veszprémbe is, ahol igen sok emléke van Magyarország első királyának. Koppány leverése után I. István Veszprémet a fejedelmi birtokhoz csatolta, a királyi vármegye -székhelyévé tette. 1002- ben itt alapította a görög apácák kolostorát, akik nek hires himzőmühelyeiben készültek a legszebb miseruhák és maga a koronázási palást is. Püspöksége 1009-ben létesült, egyike volt a legelsőknek. Veszprémet I. István a királynék székhelyévé tette, de csupán felesége, Gizella királyné élt ezzel a jogával. István király és Gizella királyné szobra ma is ott áll a várdombon. Ugyancsak ott áll az Árpádkori tonnájában helyreállított román- gót stilusu, kéttornyú székesegyház, amely a XIII. században épült I. István hajdani bazilikája helyén. Mellette áll a Gizella kápolna, a XI. században épült Szent György-kápolna, a barokk püspöki palota és sok más műemlék. Székesfehérvár sem maradt ki Székesfehérvár a honfoglalás után ugyancsak fejedelmi birtok lett. I. István rendkívüli kiváltságokat adományozott a városnak és királyi és püspöki székhellyé tette. Ide temették el elsőnek Imre herceget, majd István királyt is. Székesegyházát is István építette, úgyszintén királyi, majd püspöki palotáját. 1543-ban a törökök kezére került. F’eldulták a királysírokat és 1601-ben, mikor fel kellett adniok a várat, felrobbantották a koronázó templomot. Püspökségét 1777-ben Mária Terézia alapította meg újból. A II. Világháború idejében a fasiszta csapatok nagy harcok színhelyévé tették a várost. A felszabadulás után gyors fejlődésnek indult és az ország egyik legnagyobb ipari központja lett, de műemlékeit helyreállittatta a kormány. Árpádházi bazilikáját, a “kőtárt”, a szabadtéri múzeumát, mi is felkerestük. A rendkívüli gazdag két napos program jután a Magyarok Világszövetsége vendégei visszatértek Budapestre. Szobrot kap a léghajó magyar feltalálója. —• Minden kétséget kizárólag megállapították, hogy a merev-vázas kormányozható léghajót, amely a műszaki közvéleményben Zeppelin nevével azonosult, tulajdonképpen a magyar származású keszthelyi születésű Schwarcz Dávid találta fel. A magyar léghajó 1897-ben Berlinben, a mai Tempel- hof-i repülőtéren emelkedett először a levegőbe. A feltaláló a sikert nem érhette meg, mert Bécs- ben váratlanul meghalt. Zeppelin gróf pedig — aki Berlinben jelen volt a felszállásnál, — a feltaláló özvegyétől megvette a találmányt és az összes dokumentumokat. Schwarcz Dávid születésének 120. évfordulója alkalmából szülővárosában, Keszg helyen, szobrot kap; emléktáblával jelölik meg szülőházát, és utcát is neveznek el róla.
