Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-09-24 / 37. szám

Vöt. XXIV. No. 37. Thursday, Sept. 24, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 MINDEN ZSÁK MEGTALÁLJA A MAGA FOLTJÁT Mario A. Procaccino, reakciós politikus, a mult évi new- yorki polgármester-választás vesztes jelöltje, demokrata párt­tagsága ellenére keblére ölelte Rockefeller kormányzót és ar­ra kérte követőit, hogy a november 3-i választáson reá (Rocke­fellerre) adják szavazatukat. Közben a Demokrata Párt kormányzójelöltjét, Arthur Goldberget politikai kalandornak nevezte. Procaccino és Rockefeller valóban egy táborba tartoz­nak. Mindketten támogatják Nixon vietnami politikáját. Mind­ketten a monopóliumok érdekeit képviselik, noha Rockefeller kisebb engedményekkel sok munkást és középosztálybelit meg- szédit. Sajnálatos dolog, hogy a Demokrata Párt nem jelölt olyan egyént a kormányzói tisztségre, akinek politikai állás­pontja lényegesen különbözik Rockefeller politikájától­Ezért sokan tiltakozásukat a kisebbségi pártok egyikének kormányzójelöitjére adandó szavazattal vélik kifejezni. TÖRVÉNY ÉS REND A vasúti munkások már több mint egy éve tárgyalnak a vasutbárókkai méltányos béremelés érdekében. Az uj, három éves szerződés folyamán 40 százalékos béremelést követelnek, ami jóval kevesebb, mint amennyit sok más ipar dolgozói ki­vívtak maguknak az elmúlt esztendőben. A vasutbárók a szerződés első részében 7 százalékos bér­emelést javasoltak, ami még az árak inflációs emelkedését sem fedezi. Miután a munkáltatók nem tágítottak és makacsul ragasz­kodtak álláspontjukhoz, a munkások készen álltak a sztrájkra. Igen ám, de közbelépett a munkáltatók érdekét szolgáló törvény: Howard F. Corcoran szövetségi biró tiltóparancsot adott ki a sztrájk ellen. Az amerikai igazságszolgáltatás történetében egyetlen esetben sem történt meg, hogy egy biró tiltóparancsot adott volna a munkáltatók ellen. A "parancsokat" állandóan és szün­telenül a munkások ellen osztogatják, nagy bőkezűséggel. Ha a munkások nem hajlandók eleget tenni a parancs­nak és ragaszkodnak jogaikhoz, akkor a "rend őrei"-t, a rend­őrséget, a nemzetőrséget, s ha kell, a katonaságot rendelik ki a "törvény" érvényesítésére. HIGGADTAN, MEGFONTOLTAN A közel-keleti helyzet, amint azt már többször kihang­súlyoztuk kiéleződött, ami megköveteli, különösen a nagy ha­talmaktól, hogy ne tegyenek oly lépést, mely a helyzetet még válságosabbra változtatja; mely előidézheti a nagyhatalmak közti ellentétek kirobbanását, a nagy hatalmak közti össze­tűzést. Jordán népének minden külföldi erő és hatalom beavat­kozása nélkül kell megoldania a palesztinai gerillák és a kor­mánycsapatok közt fennálló ellentéteket. Szíria, Irak, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egy­aránt kell, hogy tartózkodjanak a katonai beavatkozástól. Minden államnak arra kell törekednie, hogy Jordánban véget érjen a polgárháború; az egymás ellen harcoló arabok közös program alapján a békére és a fennálló izraeli—arab prob­lémák politikai megoldására törekedjenek. E problémák egyi­ke a több mint egymillió palesztinai menekült kérdésének kielégítő rendezése. “TUDATLAN FATTYUK” Egy amerikai napilap (Women's Wear Daily) jelenti: John Mitchell igazságügyminiszter az egyetemek vezetőit "tudatlan fat+yuk"-nak nevezte és őket okolja, rájuk hárítja az ország oktatásügyi rendszerének válságát. Az igazságügyminiszter felesége, Mrs. Mitchell csatlakozott férje nézetéhez. Amikor megkérdezték tőle, melyik egyetem vezetőségére utal, ezt válaszolta: "Minden egyetem vezetője, az ország akadémiai vezetői ahelyett, hogy az amerikanizmus útjára vezetnék a fiatalságot, a baloldali kommunizmus útját választották." Kell-e ennél meggyőzőbb bizonyíték arra, hegy milyen nagy ür tátong a kormány politikáját hirdetők és az uj nem­zedék körött? Katonai beavatkozásra készül az U.S. a Közel-Keleten Nixon mozgósítja a hadsereget, a hadi- és légi-flottát Csúcskonferenciát tartanak az arab államok vezetői WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök elrendelte a 82 j és a 8. hadosztály mozgósitá- ; sát Fort Briggs, N. C.-ban, il­letve Nyugat-Németországban, valamint a John F. Kennedy, I Saratoga és Independence ha- 1 dihajókét, amelyek mindegyi­kén 80 hadirepülőgép áll ké­szen a katonai beavatkozásra a közel-keleti válságban. A 82. hadosztály 12,000 és a 8. hadosztály 3,000 tagú sze- ] mélyzettel rendelkezik­Ugyancsak készenlétbe he- ; lyeztek C—141-es és C—130- as személyszállitó repülőket, melyeken, a döntés esetén, I Jordánba szállítanák a gyalo- i gos és tengerészgyalogos ka­tonákat és felszerelésüket. Ellenzik a katonai beavatkozást i Noha e sorok Írásakor még dúl a polgárháború Jordán­ban a palesztinai gerülák és a kormány csapatai közt, az arab világ egyhangúan ellenzi bármely hatalom katonai be­avatkozását Jordán belügyei- be. A Nixon-kormány tudatában van ennek és tudja, hogy ame­rikai katonák bevetése veszé­lyezteti a gerillák által fogva tartott 54 túsz életét. Tudják, hogy az arabok szabotálják az amerikai érdekeltségek olaj­forrásait, olajfinomítóit. Ezért a habozás. Atomfegyver korlátozást javasolnak Egyesült Nemzetek, N- Y.— Öt Nobel-dijas államférfi, tu­dós és jogász felhívást intézett az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz, melyben kér­ték a két nagy hatalmat: szün­tessék be az atomfegyverkezé­si versenyt és kezdjék meg az atomfegyverek (MIRV és ABM) leszerelését. Az öt Nobel-dijas: René Cas- sin, francia jogász; Philip Ba­ker az angol Labor Party veze­tője; dr. Linus Pauling, ame­rikai vegyész; Lester B. Pear­son, kanadai diplomata és Lord Boyd Orr angol fizioló- gus. Kísérlet az egység létrehozására Tizenegy arab állam vezető­je elfogadta az E/gyesült Arab Köztársaság elnökének, Gamal Abdel Nassernek a meghívá­sát egy csúcskonferenciára, melynek célja egységet terem­teni az arab államok közt; meg szüntetni a polgárháborút Jor­dánban; megakadályozni, hogy bármely állam katonailag be­avatkozzon a közel-keleti kér­désbe. Algéria, Tunézia és Marokkó nem vesz részt a konferen­cián. BARTÓK BÉLA (1881—1945) Huszonöt esztendővel ezelőtt hunyta le szemét Bartók Béla, a huszadik század egyik legkiválóbb zeneszerzője. Magyar, román és szlovák népzene-gyűjteménye a század első évtizedében látott napvilágot. Nagy sikert aratott a “Ma­gyar Népdalok zongorakisérettel” (1906) c. gyűjteménye is. Bartók a népzenét minden variációjában visszatükrözte, uj zenei formák után kutatott és uj formát fedezett fel. I. Vonósnégyese már ezt az uj zenei formát jelképezi. Bartók és Kodály vezetésével megalakult az “Uj Magyar Zene-Egyesület”. Az Egyesület által szervezett hangversenye­ken Bartók először barokk zongoramüveket, majd Debussy és Ravel szerzeményeit játszotta. 1911-ben jelent meg a Kékszakállú Herceg vára c. ope­rája. 1913-ban az arab népzenét tette tüzetes tanulmány tár­gyává. Az első világháború éveit a népi, különösen a román népi zene további tanulmányozásával töltötte. Közben megzenésítette Ady Endre verseit, majd Balázs Bélával közreműködve megírta a “Fából Faragott Királyfi” c. táncjátékot és Lengyel Menyhért szövegére a “Csodálatos Mandarin”-t. 1921-ben kiadták Kodállyal közösen készített müvét, az “Erdélyi Népdalok”-at­A ’20-as évek folyamán Bartók zongormüveinek egész sorozata látott napvilágot. Bartók Béla zenei tevékenységét a következő alapesz­mére fektette: “Igazi vezéreszmém azonban, amelynek — mi­óta mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok — a népek testvérré válása minden háborúság és minden viszály ellenére.” 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává vá­lasztotta. 1940-ben torkig volt már a magyar-német fasizmus­sal és feleségével kivándorolt az Egyesült Államokba. Az U.S.-ben sohasem érezte magát igazán otthon. Állan­dóan hazavágyott, nemcsak azért, mert nehéz anyagi körül­mények között élt, hanem főleg azért, mert az itteni atmosz­féra nem volt kedvére való. 1942-ben megbetegedett. Kellő orvosi kezeléssel egy év után egészségi állapota annyira helyreállt, hogy ismét mun­kához kezdhetett. Többi között, megírta a Szólószonátát Hege­dűre, Yehudi Menuhin részére. 1945 nyarának végén egész­sége ismét leromlott, válságossá vált és az év szeptember 26- án a newyorki West Side Kórházban elhunyt. Bartók nemcsak zseniális zeneszerző volt, de a szó nemes értelmében véve igazi hazafi is, ami kitűnik édesanyjához in­tézett leveléből: “Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének minemüségét. Én részemről egész életemben minden téren mindenkor és minden módon ocm /-óh - — gyár nemzet és a r ARA 20 CENT ■it I ! * Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents