Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-17 / 36. szám
Thursday, Sept. 17, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Múzeumba költözött a mézeskaiácsos műhely A maga nemében egyedülálló ipartörténeti, néprajzi gyűjteménnyel gazdagodott az esztergomi Balassa Bálint Muzeum. Több évszázados, s az elmúlt évtizedekben kihaló szakma, a mézeskalá- csosok, a gyertyaöntők remekmivü szerszámait ajánlotta fel az esztergomi Bernwallner család a muzeum néprajzi gyűjteményének. Nagyanyáink korában még országszerte aranykorát élte ez a sokféle szakmai titkot, nemegyszer művészi érzéket kivánó mesterség. Valamire való vásár nem is volt elképzelhető a mézeskalácsosok, a gyertyaöntők sátrai nélkül. A cifra tükrös sziveket, a huszárbábukat, és a naiv mesefigurákat echós szekerekkel vitték sokszor még a határon túlra is a hajdani mesterek. A céhvilágból átöröklött édes. ékes mesterség ezernyi csinja-binja apáról fiúra Szállt, s egy-egy különleges recept titkát féltve őrizték a mézeskaiácsos dinasztia tagjai. Az esztergomi Bernwallner család is a szakma hírességei közé tartozott, s a ma élő leszármazottak gondosan megőrizték az egykori mézeskalácsgyertyaöntő műhely teljes felszerelését. E változatos gyűjtemény nem kevesebb mint 500 darabból áll, egy-egy darab közülük valóságos népművészeti remekmű. Különösen szépek azok az évszázados, kézzel faragott faminták, amelyekben a mézeskalács tésztáját formálták egykor. Nem hiányzik a felszerelésből a hatalmas gyertyaolvasztó üst, a hosszunyelü gyertyaöntő kanál, a messzi szekerezéseket idéző kocsiládák és a kirakodó sátor sem. A szerszámokkal együtt muzeum ba került a műhely alapitó oklevele, sok, egykor családi titokként kezelt recept, s a régi vásárok egy-egy jellegzetes darabja, a viaszból öntött bu- csufia, vagy fogadalmi tárgy. A lassan feledésre Ítélt szakma értékes eszközeit ezután már az esztergomi Balassa Bálint Muzeum ői’zi, s óvja meg a pusztulástól. Az értékes gyűjtemény sajátos színfoltja lesz a muzeum néprajzi anyagának. Milyen lesz a tihanyi félsziget? — Részletesen feltérképezték a tihanyi félsziget további szépítésre váró, fásításra alkalmas területeit. A tájvédelmi körzet egymástól megkülönböztetett 8 természetvédelmi területére erdőtelepítési terv készül. Tihanyban, — ellentétben más vidékekkel — az erdészek már feladták az úgynevezett haszonerdő telepítésének elvét és inkább az esztétikai igények kielégítésére, továbbá a meglévő állomány fenntartására törekednek. A félsziget déW részén — a révkikötőtől és a motelvárostól nem messze — elterülő zsombékos, vizenyős réten fűzfa-arborétumot kívánnak kialakítani. A vizes terű létén szépen diszlő füzes eltakarja majd a szenny vizderitőt is. Egyes kopár helyeken, mint a belső tó partján tovább szaporítják a tájat szépítő vadrózsa bokrokat. Cserjékkel, bokrokkal “hangsúlyozzák” a természeti képződményeket, főleg a geizir kúpokat. Az óvár alatt és néhány körzetben parkerdőt alakítanak ki. Megkezdték az egykor honos, vörösbort adó szőlőfajták telepítését is. • . A Magyar Zsidók Világszövetségének központi elnöke, Nánási Miklós, valamint társelnöke, dr. Kardos László és pénztárosa Keller László megbeszéléseket folytattak Kárpáti József főtitkárral, a Magyarok Világszövetségével való együttműködésről, a magyar kultúra ápolásáról, a hazalátogatni kivánó honfitársak utazása elősegítésének és megkönnyítésének érdekében. Bemutatjuk: A Yácrálóti Botanikus Kertel Az Alföld közepén Budapest és Vác között, a száraz homokvidéken épült a múlt század közepén a Vácrátóti Botanikus kert. A kert alapjául szolgá ló parkot Vigyázó Sándor építette, a tervezési munkákat Jámbor Vilmos, a 19. század legjobb magyar kerttervezője végezte, aki sok más létesítmény mellett a Margitszigetet parkosította. A Botanikus Kert mai formáját 1954-től fokozatosan alakították ki. A tervező eredeti zseniális elgondolásainak alapján hozták létre a világhírű növénytani gyűjteményt. Dr. Újvárosi Miklós a Kert igazgatója hozta a kisebb botanikus kerti anyagot. Ennek felhasználásával telepítették a fejlődéstörténeti rendszertani csoport két és fél holdas területét, amelyen a mérsékelt égöv növényzetéből közel 100 család, több, mint 5,000 virágos növényfajtája található. A gyűjtemény térképszerűen mutatja be — a világon elsőnek — a legmodernebb növényrendszertani elgondolások alapján a virágos növények törzsfejlődését. A régi és újabban kiültetett fák száma 2,300 fajnál és fajtánál több. A sziklás területeket is rendezték, mintegy 2,900 különböző — a világ minden részéből származó — sziklakerti növény disziti a köveket. Utoljára kezdődött a legtöbb munkát és gondoskodást igénylő üvegházi gyűjtemény honosítása. Ma 1,200 négyzetméternyi területen megtalálható a meleg és trópusi éghajlat összes növényzete. Itt virágzik a citromfa, terem a kakaó és évenként szüretelik a banánt is. A kert területén jelenleg 15,000-nél is több növényfa diszlik a másfél évtizedes kertépítés eredményeként. Jelenleg több mint 500 külföldi intézménnyel állnak kapcsolatban. Ez tette lehetővé a rendkívül gazdag gyűjtemény összeállítását és ennek köszönhető, hogy Ausztrália vagy Dél-Amerika növényei éppúgy megtalálhatók az arborétumban, nünt a trópusok, vagy Alaszka, Japán, Kina, Mongólia, Hi malája növényei. Az intézetek között évente kb. 15,000 fajtát tartalmazó mag katalógus cserél gazdát. A ritka értékű gyűjteményt mind gyakrabban veszik igénybe a hazai és külföldi intézmények szakemberei — mezőgazdasági, botanikai, kertészeti, gyógyszeripari, sőt még régészeti és törvény- széki kutatómunkákhoz is. Kodály dombormű Szegeden. — Szeged városa nemcsak a szabadtéri játékokon minden évben szinrekerülő egy-egy nemzeti operával népszerűsíti a magyar zenei irodalom legjelentősebb alkotásait, hanem a Dóm téri pantheonban emléket is állít a legnagyobb magyar zeneszerzőknek. Az idén újabb művészeti alkotással gazdagodik az egyetemi épületek árkádos emlékcsarnoka. A szabadtéri játékok idei megnyitása, Kodály: Háry János cimü daljátékának bemutatója előtt julius 18-án felavatták a mű szerzője, Kodály Zoltán dombormű- vét. A művészeti alkotást Vigh Tamás Munkácsy- dijas szobrászművész készítette. Növekszik a szellemi munka aránya. — Az Országos Tervhivatal prognózist készített a munkaerő várható változásáról a következő tiz évben. Eszerint Magyarországon az összes dolgozóknak 23.8 százaléka szellemi munkát végez majd 1980- banv a jelenlegi 19.9 százalékkal szemben. A fizikai munkások aránya a mostani 80.1 százalékról 76.2 százalékra csökken, ezen belül pedig 18.2 százalék ról kb. 25 százalékra nő a szakmunkások aránya. Tiz év múlva a jelenleginél jóval kevesebb segédmunkásra és betanított munkásra lesz szükség. Uj arcú magyar tájak Iparvidék a Mátra alján A Mátra-hegység déli lábánál a szőlő-gyümölcstermő vidék az utóbbi években egyre inkább ipari jelleget ölt, elsősorban a hatalmas lignit-vágyon kitermelése és értékesítése folytán. A mátraalji mocsáriciprus-erdők anyagából az elsekélyesedett pliocéntenger iszapja alatt képződött lignit a legkevésbé érett szénfajta, még őrzi növényi szöveteit. Kis fütőértékü, de hőerőművekben jól hasznosítható. A hegység déli lábánál nemrég felfedezett nagy lignitmező kitermelésére és értékesítésére most épül a Gyöngyös melletti Vi- sontán hatalmas méretű külfejtéses bánya és erőmű. A mintegy nyolcmilliárd forintos beruházással épülő iker üzem-óriásra fontos szerep vár az ország energiaellátásának fejlesztésében. A 200 millió tonnányi visontai lignit 15—45 m mélyen húzódik a földtakaró alatt. A külszíni bánya “gödre” a Mátra lábánál kelet-nyugati irányban tiz kilométer hosszan, észak-déli irányban pedig 2.5 kilométer szélesen alakul ki, mint egy mesterséges völgy. A hőerőművet közvetlenül a külfejtés mellé, a “gödör” partjára építik, hogy a kibányászott lignitet szalagrendszeren gyorsan a kazánhoz továbbíthassák. A nagy nedvességtartal- mu lignit eltüzelésére kialakított kazánok órán- kint 320, illetve 620 tonna gőzt fejlesztenek és négy turbina-generátor gépegységet táplálnak. Az első száz megawattos gépegység 1969 decembere óta már energiát termel, mellette felépült Európa legnagyobb hűtőtornya. A csonkakuphoz hasonló toronyóriás 116 méter magas, az uj ipari táj mesz- szire kiáltó jelképe. A légkondenzációs hűtőtorony rengeteg vizet takarít meg és igy az erőmű nyolc- milüó köbméteres víztárolójából jut majd a mező- gazdaságnak is, öntözési célokra. Ez a hatalmas mesterséges tó Márkáz község határában épült meg, egy patakvölgy elzárásával. A visontai hőerőmű jelentős részt vállal az ország villamosenergia-ellátásából. Működése közben gyökeresen átalakul a Gyöngyös környéki táj arculata, uj hegy és uj tó keletkezik a bánya mellett. A lignimezőt fedő meddőt kezdetben a roppant “gödör” északkeleti szélére hordják a szállítószalagok. 1973-ig — a bánya első szektorának kibá- nyászásáig — mintegy 80—100 millió köbméter földet és egyéb meddőanyagot halmoznak fel a külső hányó 255 hektárnyi területén. Tekintélyes kiterjedésű és magasságú uj hegy jön létre a Mátra közvetlen előterében. Ez a mesterséges hegy kb. olyan magas lesz, mint a budai Várhegy. Az uj hegy lejtőjére szőlőt és gyümölcsösöket telepítenek. A földtani kutatások közben megállapították, hogy a Visonta környéki szénmező kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen Miskolcig nyúlik, csaknem száz kilométer hosszúságban. Az Alföld északi peremén igy olyan kiterjedésű bányavidék alakul ki, mely lényegesen megváltoztatja a Mátra- alja arculatát. Szántók, szőlők, gyümölcsösök helyén lignitfeltáró bányák nyílnak, meddőhegyelc emelkednek, mesterséges tavak mélyülnek, nj utak. vasutak futnak. A táj iparosodása azonban nem akadályozza a hagyományos szőlőkultura fejlődését, sőt elősegíti az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek kiszélesítésével. A vidék társasgazdaságai a mátrai patakok elgátolásával egymás után építik a víztároló medencéket, hogy mesterséges csapadékot biztosítsanak nagyüzemi szőlő- ültetvényeiknek, kertészeteiknek. A Mátra lábánál kialakuló uj iparvidék Gyöngyöst fejleszti legnagyobb mértékben. A hatalmas méretű bányászati és energetikai beruházások megvalósításával párhuzamosan a város lakossága csaknem megduplázódik, s lakások ezrei épülnek szép modern negyedekben. A mátraalji halomvidék központi települését a környékén széles alapokon kibontakozó ipari fejlődés előreláthatóan rövid időn belül az ország jelentős szerepet betöltő középvárosává fogja felnöveszteni. A Vidám Színpad művészeinek részvételével az Ausztriai Magyar Kulturegyesületek Intéző Bizottsága a magyarországi árvízkárosultak javára műsoros estét rendezett. A nagysikerű rendez- mény teljes bevételét felajánlották az árvíztől sújtottaknak. I SOBEL OVERSEAS CORP. ! ® a © ISflf H FKÜAV&IKIf&pl* 210 EAST 8ólh STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 á m iülUf rOUuf nUliaEu - telefon: (212) 535-0490 - I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE í gs SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába |
