Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-19 / 8. szám
Thursday, February 19, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ALAMIZSNÁT ADNAK AZ ÖREGEKNEK Sokat beszélnek a társadalombiztosítási nyugdíjból élő öregek rendkívül nehéz anyagi helyzetéről, de úgyszólván semmit sem tesznek annak megjavítására. A január elsejétől 15%-kal felemelt nyugdijat felemészti az infláció és várható, hogy a Medicare egészségügyi biztosítás prémiumát is hamarosan emelni fogják. Ha valami keveset tesznek az öregek életének megkönnyítésére, az olyan semmitmondó és annyi megszigorítással jár, hogy szinte említésre sem érdemes. Mi történt az utóbbi hónapokban vagy években az öreg nyugdíjasok segítésére? A legfontosabb intézkedés a féláru viteldij volt, amit több városban bevezettek. Sok helyen, mint például New Yorkban, a leszállított viteldij a 65 éven felülieknek csak d.e. 10-től d.u. 4-ig és este 7-től 12-ig érvényes. Ha valakinek d.u. 4 óra után is távol kell lennie otthonról, az mindkét utón a teljes viteldijat kénytelen megfizetni, mert csak a visszafelé való ut ingyenes. Ha az öregek este 7 óra után színházba, vagy moziba mennek, az előadás után nem mehetnek be valahová egy csésze kávéra, haza kell rohanniuk, hogy 12 előtt a vonaton, vagy buszon legyenek. Egyes mozitulajdonosok, saját jószántukból féláru jegyet adnak a nyugdíjasoknak a nappali órákban, amikor kevés a közönség. Többnyire csak délután van előadás és igy is. a délutáni előadás után sietni kell, hogy még 4 óra előtt a kedvezményes viteldijjal utazhassanak. Sok öregnek van különböző elintézni valója, vagy orvoshoz, klinikára kell mennie olyan órákban, amikor már nem érvényes az olcsóbb viteldij. Sok a méltatlankodás az öregek közt amiatt is, hogy csak bizonyos földalatti bejáratoknál kaphatnak féláru jegyet s ezért kénytelenek a legrosszabb időben is az állomás sokszor egészen távoleső végére elgyalogolni. Milyen kedvezményt vezettek be Bostonban az öregeknek? A Council for the Aging, állami és szövetségi segéllyel meleg ebédprogramot létesített az öregeknek. Ennek keretében 50 cent ellenében kapnak meleg ebédet a város nagy elemi iskolájának éttermében, az iskolai ebédórák után. Az öregeknek vagy gyalogolniok kell, vagy valami közjármüvet kell igénybe venniük, hogy a négy iskola valamelyikébe eljussanak. El lehet képzelni, milyen meleg ebéd lehet az, amit talán az iskolai ebédből megmaradt ételekből eléjük tálalnak! A newyorki Office of the Aging vezetője, Miss Alica Brophy jelentette, hogy más próbálkozások is folyamatban vannak az öregek érdekében; redukált éttermi árak, kedvezményes telefon-, gáz- és villanyszolgálat, féláru színházjegyek és más leszállított áru cikkek és szolgálatok. Mindezeknek a keresztülvitelét kizárólagosan a tulajdonos vagy a vállalat önkéntes közreműködésére alapozzák. Az öregek számára ez nem más, mint alamizsna, amit a kereskedő jóvoltából alázatosan el kell fo- gadniok, holott az államnak kellene ezeket természetes aggkori kedvezményként szolgáltatni. Talán nem is lenne szükség a külön kedvezményekre, ha tisztességes öregkori nyugdijat kapnának, ami legalább szerény megélhetésüket biztosítaná. Betetőzi mindezeket a méltánytalanságokat az a körülmény is, hogy aki a társadalombiztosítási nyugdíj felvevése mellett valamennyit dolgozik és a megengedett évi 1,800 dollárt megkeresi (ami a nyugdíjjal együtt még mindig nem elég a megélhetéshez), akkor az évi 400 dollár nettó kereseten felüli összeg után társadalombiztosítási adót kell fizetnie, amiből már egyetlen centet sem kap vissza, mivel a nyugdijat többé már nem emelik. A kongresszusnak kellene minél előbb beszüntetnie ezt a szembeötlő igazságtalanságot. HOGYAN ÉRINTI AZ INFLÁCIÓ A KÖZÖNSÉGET Kevesebbel és olcsóbb árut vásárolnak. A megélhetés a szegényeknek egyre nagyobb küzdelembe kerül Az amerikai közönség már minden oldalról érzi az inflációs áremelkedéseket s ennek hatása a kereskedelemben is mutatkozni kezd. Nixon elnök ezt az infláció elleni küzdelem jótékony hatásának tekinti, de a dolgozók számára egyre nagyobb adóterhet, a kereseti dollár vásárló erejének további zsugorodását, egyre nagyobb munkanélküliségre való kilátást jelent. A keresetükből élő dolgozók a mindennapi élelemből kevesebbet vásárolnak, mint azelőtt. Ezt jelentik a szupermarketok vezetői. Különösen a drágább-élelmiszerek, a hús és a friss főzelékfélék fogyasztását redukálták és ezeket az olcsóbb hallal, csirke, vagy vagdalthussal helyettesítik. A friss főzelék helyett konzerveket vesznek. A közép- osztálybeliek is a drágább húsokat egyre inkább csak alkalmi árengedmények idején vásárolják. A fogyasztók a drágább háztartási felszerelésekre is egyre kevesebbet költenek. Az üzletek kevesebbet adnak el színes televízióból, hűtőszekrényből és konyhai tűzhelyből. Az uj autók eladása nagyon rosszul megy; egyes helyeken 20—30 százalékkal csökkent az üzlet a tavalyihoz képest. A sok egyéb költség mellett manapság nem sietnek a régi autót egy elegánsabb újra felcserélni, különösen, ha a régi még használható. S azok is, akik azelőtt középáru autót vettek, most a legolcsóbb modellokat vásárolják. A jobb női ruhaüzletek is megérzik a vásárlók ellenállását. Kevesebbet tartanak az elegáns alkalmi ruhákból, többet a praktikusabb fazonokból s ami igen jelentős, ezek is, mint az autógyárak, sok alkalmazottat bocsátanak el. Ezért is nyomják annyira a hitelkártyákat a közönségre, mert igy Még a dohányzók sem szeretik a dohányfüstöt Az indianai Evansville egyetemen végzett tanulmányok kimutatták, hogy maguk a dohányzók sem szeretik a másoktól eredő dohányfüstöt. Dr. Paul Cameron vezetésével egy kutató csoport találomra 729 személyt hivott fel telefonon és megkérdezte tőlük, hogyan érzik magukat, ha valaki a közelükben dohányzik? A kérdezettek 26 százaléka azt válaszolta, hogy a füstöt kellemetlennek találja, 17 százalék “nagyon kellemetlennek”, 11 százalék “a másokkal való érintkezésben a legkellemetlenebb” dolognak találta. Még a megkérdezett dohányzók között is 18 százalék azt mondotta, hogy a mások dohányzása kellemetlen. több vásárlásra lehet csábítani a pénznélküli, hiszékeny vásárlót. Nagyobb munkanélküliség várható Az egyik legfontosabb iparág, a házépítkezés az egész országban lelassult. New Yorkban például, a kormány által szubvencionált lakásépítkezés a múlt évben az évtized harmadik legalacsonyabb fokára csökkent. Ugyanakkor a privát házépítkezés is lelassult s mindezekből kifolyólag New Yorkban 20 év óta a legnagyobb lakásínség állt be. Két városi építkezési szakbizottság egy évvel ezelőtt megállapította, hogy a városban, azonnali használatra 780,000 uj vagy renovált lakásra van szükség. 1968 tavaszán a statisztikai hivatal jelentette, hogy a városnak mindössze 1.23 százalék üres lakása van és ez a helyzet azóta még rosszabb lett. Különösen csökkent az olcsó lakás építkezés. Több mint 135,000 kiskeresetű család van előjegyzésben olcsó lakásokra. Ezekből csak kevésre kerül sor ebben az évben. A városban megindított építkezéseknek majdnem egyharmada renoválásokból áll. Az általános lelassulással eddig az árcsökkenésnek semmi jele sem mutatkozik. Az egyetlen biztos következménye mindennek, hogy a munkanélküliség várhatóan emelkedni fog, hacsak a szervezett munkások határozott küzdelmet nem folytatnak az elbocsátások ellen. A BOMBÁZÓK ELIDEGENÍTIK A BÉL-VIETNAMIAKAT Dél-ivetnami menekültek Saigonban amerikai vizsgálóknak arról tettek vallomást, hogy szükségtelen és rosszul irányzott amerikai és dél-vietnami bombázások ellenséges érzéseket keltettek a lakosságban a dél-vietnami kormány iránt. Len Ack- lafid 25 éves amerikai fiatalember a Rand Corpora- tion-nak készített jelentéseket Dél-Vietnamról, a hadi területekről elmpnekültekkél való beszélgetések alapján. Az egyik interjúban egy 37 éves asszony elmondotta, hogyan érte bombatámadás Saigon közelében levő otthonát. “Egy szalmaszőnyeget terítettem az ágy alá és a gyermekeket mind oda bujtattam, hogy biztonságban legyenek. Akkor jöttek a repülők és bombáztak. Mindegyikük odaveszett. A legidősebbet, 18 éves fiamat srapnel találta el. 14 éves lányom térdlövést kapott. Bevittem Vouncosu-ba, a rendőrállomásra, de nem volt kötszerük és lányom elvérzett. Mind az öt gyermekem odaveszett. Egy másik családban is mind elpusztultak, összesen 14-et pusztított el az az egyetlen bomba. Most csak azt tudom, hogy a kormány ölte meg a gyermekeimet. A Vietcong csapatok csak egyet-kettőt lőttek, erre jöttek a repülők és minket bombáztak.” A menekülteknek nagyon nagy százaléka a kormányt okolja az esztelen bombázásokért. Kis Viet- cong-csapatok támadásaira a kormány rögtön légi bombázással válaszol, nem törődve azzal, hogy közben egész falvakat pusztítanak el. Mr. Ackland azt mondta, hogy a jelentését a Rand Corporation nem hozta nyilvánosságra, mert nagyon kényesnek találta annak tartalmát. Ezért a jelentést most ő maga bocsátotta ki. A Rand szószólói “nem tudnak magyarázatot adni”, hogy a jelentést miért nem közölték. Ültfözik a békéért harcoló képviselőket SAIGON. — Katonai bíróság elé idéztek két dél-vietnami képviselőt, Tran Ngac Chau-t, és Hoan Ho-t. Azzal vádolják őket, hogy titokban összeköttetésben vannak a kommunistákkal. Valódi bünük az, hogy a háború megszüntetéséért harcolnak. VAMHENTES1KKA-CS0HAG0K KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ról * • V
