Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-12 / 7. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 12, 1970.- • • . •' - - , • . . . - - ....... Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Jajveszékelnek a rágalmazók • CLEVELAND, O. — Az alábbi levelet olvastuk a Pittsburgh-i Magyarság 1969. november 28.-i számában. Kérjük, adjanak helyet úgy a levélnek, mint válaszunknak, mert úgy érezzük, hogy ilyesmit nem lehet szó nélkül hagyni. íme az Írás, mely “Panaszos levél” címen jelent meg a fentnevezett lapban. “Szeretném felhívni figyelmüket arra a lehetetlen helyzetre, ami itt Clevelandban van, tekintettel arra, hogy nb. lapjukban már megjelentek a hazai kommunisták által dolláronként kiküldöttekkel foglalkozó cikkek. Az utóbbi időben valóságos inváziója van a minden dollár jelszóval ide kiengedett, vagy talán kiküldött művészeknek. Eleinte még örültünk is, ha jöttek ide még hazulról jól ismert komoly művészek és újból láthattuk őket. Bár furcsának találtuk, hogy amikor a kommunizmus elől emigrált és itt élő művészeink kénytelenek gyárakban dolgozni, mert nem kapnak elegendő támogatást a magyarok részéről — ugyanakkor a hazai rezsim támogatását elvező művészek jelentékeny összegű dollárt visznek magukkal. Ezt még azzal lehetett magyarázni, hogy a reminiszenciának nagy az ereje, s az ő Szereplésük nem mondva-csinált művészek szereplése volt. De azt, ami az utóbbi időben történik, már nem lehet szó nélkül hagyni. Szinte hetenként jönnek ki olyanok, akik csak maguk hirdetik magukról, hogy művészek. .. Valamint menedzselőik, de akikről tudott dolog, hogy nemcsak haszonélvezői a kommunista rendszernek, hanem annak lelkes támogatói is. A Kazal László szereplését hirdető plakát még el is dicsekszik azzal, hogy a rendszer szolgálatában “érdemeket” szerző, úgynevezett “érdemes művész”, Neményi Lili pedig már 1945 előtt is titkos kommunista volt. No még csak az hiányzik, hogy Gobbi Hilda is kijöjjön. Talán még ő is kapna Clevelandban olyanokat, akik üzleti érdekből jegyeik árusításával fogalkoznának. Mi már semmin sem csodálkozunk. Legfeljebb azon, hogy azok, akik maguk is a kommunizmus elől menekültek el, miért nem támogatják jobban a közöttünk élő valóban érdemes művészeinket. Cleveland, 0. 1969. nov. hó 23. Teljes tisztelettel: Aláirás Válasz a fenti levélre: Ronda madár az, amely a saját fészkébe pisz- kit— ez a jó magyar közmondás jut eszembe, valahányszor ilyesmit olvasok. A panaszos levél Írója is úgy tesz. Ahelyett, hogy egy olyan kis országot, mint szeretett szülőhazánk, melyet urai huszonöt éven belül két világháborúba sodortak és mégis képes ilyen nagynevű művészeket produkálni, igyekeznének olvasóiknak úgy bemutatni, hogy megfeleljen a valóságnak és őket magyar lelkesedéssel és szeretettel fogadnák, gyalázzák azokat és nem a leghizelgőbb jelzőkké látják el. Az ilyenekre ráillik a “gyászmagyar” jelző. Azon se sopánkodjék, hogy sok dollárt visznek haza. Egy Satchmo nevű amerikai művész több amerikai dollárt vitt ki Magyarországból, mint az Amerikában járt magyar művészek együttvéve. Ne búsuljon kedves panaszos levélíró, hogy az itteni érdemes magyar művészek kénytelenek gyárban dogoznil. Érdekődtem az itt élő elismert magyar művészeknél, hányán dolgoznak gyárakban, és egyet sem ismernek, aki gyárban dolgozna. Egy akalommal bemutattak egy cimbalomművészt, nagyszerűen játszott, de azt sem tudta, hogy hol van az A húr és hol van a B húr. Ilyen művészek is vannak. Ezek az úgynevezett “csepü- rágók”. S ezek méltatlankodnak a legjobban, hogy á magyarság nem pártolja őket. Papp Miklós Szeretik a naptárt és a lapot CONNECTICUT. — Nagyon köszönjük a naptárt, szeretjük szép és értékes olvasmányaival. Próbáljuk barátainknak is a figyelmébe ajánlani, hogy milyen jó magyar újságunk van. Kozák István Búcsú Bertrand Russell-től 97 éves korában meghalt Wales-ben korunk pátriárkája, egyik legnagyobb és legnemesebb embere, kitől “semmi emberi nem volt idegen”, ki a matematika és a filozófia legmagasabb és legmélyebb régióiba emelkedett, ugyanakkor minden szenvedővel és üldözöttel együtt érzett. Mint magáról mondta: “Három erős szenvedély irányította életemet: a szeretet vágya, a tudás keresése és az elviselhetetlen szánalom az emberiség szenvedése iránt.” Earl (gróf) Russell nagyszerű tudományos és irodalmi munkáiért Nobel-dijat kapott, de a világ még inkább úgy ismerte őt, mint az emberiség lelkiismeretét, aki az üldözések, háborúk, népirtások, elnyomás, éhezés, tömegnyomor ellen felemelte példátlan tekintélyű szavát, bárhol a világon látta, ami ellen tiltakozni kellett. De éppen ezért még legnemesebb akcióira is rágalom és gyűlölet I AMERIKAI MAGYAR SZÓ | 130 East 16th Street j New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellé- * 1 ! kelve küldök megújításra $..............-t. Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... Város: ...................................... Állam: ........... Zip Code:................... volt a válasz azok részéről, akik a bűnöket elkövették, elnyomást és kizsákmányolást gyakoroltak, így az első világháború alatt bebörtönözték pacifista agitációja miatt, mivel nem akart az angol farkasokkal együtt üvölteni és 1940-ben New York állam felső birósága alkalmatlannak mondotta őt, hogy a City College-ben tanítson. De különösen sok támadás érte őt az U.S. reakciós körei részéről, amikor központi alakja lett a vietnami háború elleni tiltakozásnak és neve alatt a világ irodalmának és tudományának vezető alakjai “nemzetközi bíróságot” alkottak az U.S. háborús bűneinek kivizsgálására — amik sajnos, túlontúl igazolva lettek. Angliában pedig azért gyűlölték őt a katonai és nagyipari körök és a sárga sajtó, mert ő vezette a tiltakozó akciókat a nukleáris fegyverkezés és az amerikai pusztító fegyverek angliai bázisa ellen. Aki sokat küzdött, az hibázott is: nem kell helyeselnünk Russell minden nyilatkozatát. De ismerve az ellene tomboló szenvedélyeket, óvatosan kell őt kritizálnunk. így például ő az atomfegyverek kérdésében — kellő tájékozottság nélkül — régebben a Szovjetunió ellen is fordult; de nem mondta, ahogyan őt idézni szokták becsmérlői —, hogy a teljes lefegyverzéshez előbb atomháború kell a Szovjetunió ellen. Minderről részletesebben kell itt írni — egyben ismertetni hallatlanul érdekes, immár három kötetes emlékiratait. De nem jelenhet meg ez a szám, hogy Russellt legalább röviden, ne búcsúztassuk. R. NO. TONAWANDA. N. Y. — Szeretem a naptárt a sok szép olvasnivalóval és a sok szép képpel. Bár onnan is lehetne képeket közölni, ahol én születtem, a Kárpátaljáról, Bereg megyéről, Rákos tájáról. Mary Premonics HÍREK AZ AUTÓVÁROSBÓL Meg kell szüntetni az abortusz törvényt és az abortuszt végrehajtó orvost mentesíteni kell a büntetéstől. Detroitban 135 halott csecsemőt talál tak szemétkannában, sikátorokban, az utcán. Halott vagy élő, anyjuk által elhagyott kisdedeket sok helyeken találtak. A gyermekkórházban koponya- és csonttöréssel, vagy félig halálra éhez- tetve 70 kisgyermeket kezeltek. Az apátián, nyomorban sínylődő otthonokból kikerülő kis ártatlanok nem tudják megvédeni magukat. Az orvos törvényesen kórházban veszély nélkül vehetné el a nemkivánt magzatokat. Sok százra rúg minden évben a fiatal anyák halálozása, akik a maguk módján próbálnak megszabadulni a terhességtől. 9 Altoona, Pa.-ban Mrs. Anna Hancuff holtteste 6 hónapig volt a temetkezési intézetben. Az intézet vezetősége nem temette el, mert a sirhelyen Young névvel jelzett sirkő volt, habár senki sem volt a sírban eltemetve. Ezt a családi sirhelyet 1918-ban Mrs. Hancuff apja vette és ő állította fel a családi sirkövet. A temető vezetősége azt állította, hogy törvényellenes dolog sirkövet tenni üres sírhelyre és ők sem el nem vehetik onnan, sem a családnak nem engedhetik meg, hogy azt elvigye és a temetést sem engedélyezhetik. Hat hónap eltelte után, amikor már egyik bírósági határozat a másik után utasította el az ügyet, Mrs. Charlotte Kohler nem tűrte tovább, hogy édesanyja eltemetetlenül maradjon. Kiment a temetőbe és maga kezdett sirt ásni édesanyjának, később nővéi*e is segített. Mikor a temető vezetősége megtudta, hogy a két testvér ássa a sirt figyelmeztette őket, hagy ha valaki a családon kívül segit nekik, az törvényellenes és az illetőt megbüntetik. A második napon meghallotta az esetet Danny Bixler állami képviselő és kiment a temetőbe ásóval, hogy segítsen nekik. A testvérek figyelmeztették, hogy ez törvénybe ütközik, de Mr. Bixler azt mondta, nem hiszi, hogy őt ezért letartóztatják. Még többen jöttek segíteni és estére kiásták a sirt és eltemették a halottat. Ä temető felügyelő ott állt a sírnál és mindezt nézte. Mrs. Kohler megkérdezte, odaho- zatná-e a teherautót, a megmaradt földet elhordani, de a felügyelő hidegen ezt is elutasította. Csak mikor Mrs. Kohler maga, vederrel próbálta elhordani a földet, mondta a felügyelő, hogy ez nem szükséges. A sirkő ott feküdt, ezer darabra törve. Valaki eltörte, miután már annyi bánatot okozott. Most már nem probléma többé, hova tegyék, mi legyen vele. Ez is az Egyesült Államkban történt. Rose Pavloff Kérik a vizsgálat folytatását WASHINGTON, D. C. — Phiüp A. Hart Michigan, Edward M. Kennedy, Mass, és Joseph D. Tyd- ings Maryland állam szenátorai átiratban kérték a szenátus igazságügyi bizottságának elnökét, James O. Eastland szenátort, hogy folytassa a G. Harrold Carswell biró jelölésével kapcsolatos vizsgálatot. í ÜDVÖZLŐ SZELVÉNY ! | AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East Tóth Street | I New York, N. Y. 10003 I Üdvözlöm a szocializmust építő magyar né- | I pet és az Amerikai Magyar Szót szülőhazánk | I felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. I | Név: ........................... I . Cim: .................................................................... | ! Adomány: $.......................
