Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-12 / 7. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 12, 1970. Hányadik már a világháború óta? Madagaszkárban a franciák 60,000 embert megöltek, mig hü antikommunista szolgájukat tették a szabadságért küzdő nép élére. Szudán arabjai valóságos népirtást követtek el a feketék ellen, most pedig a nyugati hatalmak forralnak összeesküvést az uj balol- dáli rezsim ellen. Algériában kölcsönös öldöklés folyt, de a francia fasiszta tisztek és idegenlégiójuk kegyetlenségei felháborították a világot. Kenyában a kisemmizett “bennszülöttek” küzdelmét földjükért a világsajtó Mau-Mau rémhistóriákkal tálalta, holott az angolok sokkal többet öltek meg közülük, mint ők az angolok közül. Angolából 200,000-en menekültek Kongóba a portugálok elől, de róluk nem Írtak 1000 könyvet, mint iíiás 200 ezer — szükségtelen — menekülőről. Belga-Kongó népvezérét minisztereivel együtt ENSZ segédlettel meggyilkolták és híveinek fehér zsoldosok által való mészárlásáról filmeket csináltak. Tunisz ellen a franciák intéztek légitámadást, de miután Bur- giba elnök féken tartja népét, kibékültek. Ghánát tönkretették, hogy egységet hirdető vezérét, Nkru- mát, kiűzzék. Mozambik szabadságharcos vezérét megölték. Tömeggyilkosságok, törzsi harcok több afrikai országban voltak, a rhodéziai és dél-afrikai véres uj-rabszolgaságról pedig naponta lehet olvasni. Ez a szabad Afrika, amiért a volt gyarmatosok egymás nagylelkűségét dicsérik? Amelyről a “Rabnemzetek Parlamentje” hirdeti, hogy Kelet-Euró- pa irigyli függetlenségét? Melynek fejlesztéséért versenyeznek az ENSZ és a nyugati hatalmak? Hát mit higyjünk? Sajnos;-a propaganda ezt is elködösitette, Afrika és más volt gyarmatok kérdését, amelyek fel- szabadulása pedig döntő eseménye századunknak; Mey-t nem igaz, hogy ez nagylelkűségből történt! Még"-a háborúban vitatkoztak uj hódításokról. Csak miután elgyengültek és elvéreztek, nem volt erejük a birtokot őrizni, amely mögött ott állt a Szovjetunió, majd Kina; az elnyomottak látták, hogy lehet felszabadulni! Anglia elismerte India függetlenségét s e világrésznyi ország után az egész rendszer nem volt fenntartható. De ezt nem látták be azonnal. Gyilkos háborúkat vittek, Anglia Malayában, Ciprusban, Kenyában, Adenben; Franciaország Indokínában, Algériában, Madagaszkárban; Hollandia Indonéziában — mig legyőzték őketjvagy mig belátták, hogy érdekeiket másmódon jobban megőrizhetik. Mint az U.S. Az U.S. itt a félelem és gáncs nélküli lovagot játszotta, még nyomta is a gyarmatosokat, mondjanak le birtokukról. Mert az U.S. — mióta a Fü- löp-szigeteket kiengedte, újra követte a “nyitott kapu” politikáját, a gazdasági behatolást, ami inkább kezébe adta a világ nagyrészét .mintha a gyarmatok ódiumát kellett volna elviselnie. így a nyugati féltekén majdnem egyeduralmat gyakorol, a háború után birtokába vette a Cendes-óceánt és a Földközi-tengert. Háttérbe szorította Angliát az arab olajvilágban és átvette annak szerepét, mint Délkelet-Ázsia főhatalma. De a többi sem hagyta magát. Franciaország uralkodik Afrika “frankofon” államtömbjén, hol katonai beavatkozási joga van, Angliának viszonylag nem kisebbek gazdasági forrásai volt gyarmatain, mint az U.S.-nak. Belgium visszanyerte gazdasági befolyását Kongóban. Mert az uj országok többsége majdnem életképtelen, igy hagyták őket ott uraik és igy vannak ráutalva azok “támogatására”, amiért nagy árat kell fizetni. 40 kisebb-nagyobb országot kanyaritottak ki a kontinensen, a gyarmatosok kénye-kedve szerint, aszerint, hogy ők hogy osztották be volt területüket és ezek nagyrésze oly szegény, fejletben és gyér lakosságú, hogy egyedül nem élhet meg — de a tőkés hatalmak, beleértve az U.S.-t, féltékenyen vigyáznak, hogy egyesülésüket megakadályozzák és őket szolgáló elnökök, hivatalnokok, katonák és komprádor-burzsoázia vezesse azokat. Itt álltak a kezdet kezdetén, politikai életből kizárt népeikkel, iskolák, orvosok, ipar és saját kereskedelem nélkül — és most már volt uraiknak azzal sem kellett törődniök, van-e mit enniök? összeboronáltak különböző törzseket, amelyek között idáig szították az egyenetlenséget, hogy könnyebben uralkodhassanak felettük és az általános nyomorban ezek egymás közt versenyeznek a kisszámú megélhetési lehetőségekért és pozícióért. S ha a nyugati hatalmak egymással versenyeznek nyerstermékeik kiaknázásáért, könnyű egymás ellen uszítani őket, miután a gyarmatos uralom alatt is egyes csoportok viszonylag kedvezményes helyzetben voltak. így élesedtek ki Nigériában is a törzsi- és osztályellentétek, amiket vallási különbségek is fokoztak — és igy harcoltak ott egymás ellen a feketék harcbavetésével angolok, franciák és amerikaiak. Mindezt természetesen a nép szenvedi meg — és mi, akik látni véljük, ki viseli ezért a felelősséget, együtt érzünk vele. A népet belevitték egy szörnyű belháboruba, és még most, a vég után is megdöbbenve látjuk, hogyan jönnek onnan egymásnak ellentmondó hírek a helyzetről — a különböző érdekcsoportok sajtója és rádiója részéről. Lesz alkalom erről alaposabban beszámolni; most a sürgős feladat, enni adni az éhezőknek, orvosságot a betegeknek, helyreállítani a gazdasági életet. Ha el is ítéljük a hatalmak Afrika-politikáját, részvéttel vagyunk minden szenvedő és üldözött iránt, Vietnamban, Dél-Afrikában, Rhodéziában és Nigériában. Peregrinus BE AKADJÁK TILTANI A HÁBORUELLENES KÁVÉHÁZAKAT Katonai kiképzőtáborok közelében az ország különböző vidékein nyolc, önkéntesek által fenntartott, háboruellenes kávéház működik már hosszabb ideje. Egyike ezeknek a “Shelter Haíf”, a Tacoma, Wash.-i Fort Lewis katonai bázis környékén. Ebben a több mint egy éve fennálló kávéházban a falakat békefélirat'ök, plakátok, a békemozgalom vezetőinek képei díszítik. A Fort Lewis táborban 35,000 katonát képeznek ki, akik közül hétköznap esténként néhány tucat, de szombat és vasárnap esténként száz, százötven katona is ellátogat ide, fehérek, feketék egyaránt. A hétvégi estéken eleven zenét szolgáltatnak és filmet mutatnak be. A közelben lakó fiatalok közül is sokan odamennek. Miért látogatják szívesen ezt a kávéházat a katonák, ahol szeszes italokat nem szolgálnak fel, csak kávét, teát és szódaféléket, fogylaltot s szendvicseket. Többféle oka van ennek. Az egyik az, hogy ez nem költekezésre berendezett hely, mint más, katonák által látogatott mulatóhelyek. A másik ok, hogy mindenki szabadon nyilváníthatja a véleményét. A terem közepén egy dobogó van, arra bárki felléphet, előadhat, vagy szónokolhat. Lehet, hogy nem hallgatják meg, de senki sem tiltja meg. Van akivel a katonák kibeszélhetik magukat és van akinek aggodalmaikat elmondhatják. Az egyik katona, aki már vietnami szolgálaton FELFEGYVERZETT FEHÉREK TÖBBSÉGBEN VANNAK A POLGÁRI ZAVARGÁSOKBAN A Columbia Egyetem társadalmi kutatásokkal foglalkozó intézete, a National Institute of Mental Health finanszírozásával, kiegészítő tanulmányt végzett a polgári zavargásokról, mely a következő tényeket állapítja meg; v* Többnyire a zavargásokban letartóztatott fehérek a “kívülről jövő bajcsinálók” és nem a letartóztatott feketék. A letartóztatott fehérek aránytalanul nagy számban az alacsonyabb társadalmi-gazdasági rétegekből kerülnek ki és éppoly mértékben munka- nélküliek, éppoly mértékben van rendőrségi priuszuk, mint a letartóztatott feketéknek. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a nyomortanyákon előforduló zavargások legfőbb indító okai az ottani lakosok kilátástalan élete, mely a rendszertelen és jelentéktelen munkából, a rossz keresetből és a munkanélküliségből ered. A tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a kitöréseket a gettókban inkább a feketék saját sorsukkal való elégedetlensége, mint a fehérekhez való viszonya indítja meg. A tanulmányt 1964-től 1967-ig, 39 különböző zavargásban letartóztatott 17,000 személy életkörülményeinek analizálásából állították össze. Kitűnik, hogy az esetek túlnyomó többségében nem kívülről jövők szitják a zavargásokat, valamint, hogy háromszor annyi fehér férfit tartóztattak le a fegyvertörvények megszegéséért, mint feketét. Még ennél is jobban szembeötlik, hogy habár a zendülésekben letartóztatottaknak csak 11 százaléka fehér, a lövöldözésért és lesből támadásért letartóztatottak 40 százaléka fehérekből állt. A sajtóban közölt hírekből a közönség teljesen hamis képet kap a gettók életéről, az ott előforduló zavargásokról. Ez a meglehetősen tárgyilagos tanulmány kell, hogy sok tévhitet eloszlasson ebben a kérdésben. volt, most mint lelkiismeretbeli ellenálló próbál elbocsátást kapni a katonaságtól. Ha ezt elutasítják, újból Vietnamba kerül, ahol már egyszer megsebesült. Sokat gondol arra a katonára, aki őt lelőtte. Nem haragszik rá. “Őszintén remélem, hpgy él és jó egészségben van”, mondotta. .A kávéházban egy másik katona is a vietnami háborúban vett részt és megelégelte az ottani 'tapasztalatokat. “Azelőtt azt hittem, igazunk Van. De' az embernek oda kell mennie, aztán már senki sem gondolkodik ugyanúgy. Most tisztességes békéről beszélnek. Az egyetlen tisztességes dolog, amit tehetünk, hogy kimegyünk onnan.” Egy fekete katonának más panaszai is vannak. Nem engedik meg, hogy néhányan együtt legyenek. Egyszer egy helyiségben több fekete katona összejött. Valaki megmondta a parancsnoknak, aki kijött és megtiltotta nekik, hogy több mint hat vagy hét katona találkozzon, mert “abból könnyen zavargások lehetnek.” De most be akarják tiltani a békésen működő háboruellenes kávéházakat. A katonaság azt mondja, hogy a Shelter Half aláássa a hadcsapatok morálját és fegyelmét. Ezért bírósági utón akarják megtiltani, hogy a katonák a kávéházat látogassák. A south-carolinai Fort Jackson melletti Columbiában működő hasonló kávéházat január közepén már lezáratták, azon az alapon, hogy “rendbontó” szerepet játszik (public niusance). Mind a Shelter Half ügyvédje, mind az American Civil Liberties Union ügyvédei azt mondják, hogy a kávéház ellen megindított akció törvény- ellenes, mert semmi bizonyítékot nem tudnak felmutatni arra, hogy ott törvénybe ütköző dolgok mennének végbe. Vannak, akiknek az a véleményük, hogy ha nem adnak törvényes módot a katonáknak, hogy véleményüket nyilvánítsák, akkor elfojtott érzelmüket militáns ellenállással, esetleg szabotálással fejezik majd ki. A/VNGRíKAI ^ , Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. fint. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollar, felevre $6.50 Afrikai tragédia