Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-05 / 6. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 5, 1970. RÓMÁBA» MEGSOKSZOROZÓDNAK A MODERN VAROSOK PROBLÉMAI GYŐZTEK A GE-MUNKASOK A római lakosok nagyon szeretik városukat. A mai Róma számos problémájának ellenére, szívesebben laknak ott. mint bárhol másutt a világon. Ennek a városnak annyi az érdekessége, szépsége, annyi kulturális élvezetet, szórakozást nyújt, hogy érdemes megszenvedni érte. A római polgárok mégis úgy látják, hegy városuk példaképe annak az ellentmondásnak, amely tipikusan a nagyvárosok gyors növekedéséből, elégtelen anyagi alapjaiból, rosszul tervezett építkezéséből és bürokratikus vezetéséből ered. Róma, annak ellenére, hogy 2700 éves múltra tekinthet vissza és őskori civilizációjának romjait őrzi, ma a hirtelen felvirágzó város képét nyújtja. Még csak 10 évvel ezelőtt, lakossága 1.9 millió volt, ma 2.8 milliót tesz ki. Egy évszázaddal ezelőtt a város lakossága mindössze 200,000 volt. Az autók száma a hat évvel ezelőttinek kétszerese az 1960. évinek háromszorosa. Jelenleg 900,000 autót tartanak nyílván a városban. Az ilyen hirtelen növekedés óriási terhet jelent, különösen mert a városnak teliesen idejétmúlt adóztatási rendszere van és az utcákat eredetileg szamarakkal húzott szekerekre és római harcikocsikra tervezték. Mindennek hihetetlennek látszó következménye» vannak. A város iövedelme nevetségesen alacsony, az ósdi adóztatási rendszer miatt. Ezért a városatyák a költsé'»ve'é*ben még kinos, hosszú viták után som tudnak megegyezésre jutni. Múlt évben az egész városi kormányzat, a polgármesterrel együtt lemondott, miután hosszú hónapok után sem tudták a kö’tmgvetést kidolgozni. Még most is az 1969. évi költségvetést tárgyalják a kormánynyal, mely bizonyos költségekhez hozzájárul, de mint az o«yik kommunista városatya, Renzo Tri- velli megjegyezte: “Persze most már kicsit késő a költségvetést megtárgyalni, de ez úgyis csak formaság, mert a pénzt már elköltöttük.” Sok kényelmetlenség, sok bürokrácia A római Irko-okuak sok kényelmetlenségben van részük. Alkatrészhiányok és javitási munkák miatt egyes helyeken a vizszolgálatot bizonyos időre, évente kétszer-háromszor is lezárják. Az egyik vidéken, mu’t év augusztusában, a legnagyobb kánikulák'’'» Pétig nem használhatták a vizveze- téket. A lakók vedrekkel jártak egy közeli zárdába, melynek saiát vízellátása van, vagy a hires római szökőkutakhoz, ahol a reneszánszkori szobrokból felbuggyanó vízzel töltötték meg vedreiket. A telefon bevezetésével is sok a késlekedés. Sokszor a megígért dátumnál egy évvel később szerelik fel a készülékei. Az iskolákban többnyire három műszakban tanítanak. Az e’ső műszakban reggel fél kilenckor kezdődik a tanítás, az utolsó műszakban este nyolckor végződik. Akik messze laknak, azok kilenc óra előtt nem érnek haza. Hogy ezeket a késői órákat elkerüljék, a beiratás napján az anyák már kora hajnalban cnrba állnak, néha még sátrat is felütnek az e’ő/ő pete az iskola előtt. A bürokráciával majdnem mindenkinek meggyűlik a híja. Évekig tart valamilyen rosszul beiktatott adatot helyrehozni s aki bírósághoz fordul orvoslásért, az sem jár jobban. Az elavult rendszerű polgári bíróságon átlagban hat évig és két hónapig tart. mig egy ügyet elejétől végig lebonyolítanak. A bürokrácia sokszor kétségbeesésbe kergeti az embereket. A város nvors növekedéséből kifolyólag és a fennálló adóztatási rendszer mellett a költségek sokkalta gyorsabban emelkednek, mint a befolyó jövedelem. i«y a város 2.09 milliárd dollárt kitevő adóssága 10 évi jövedelemnek felel meg. Ehhez hasonlítva New York város múlt év augusztusi 5.1 milliárd dolláros adóssága kb. kilenc hónapi városi bevételnek felelt meg. Amellett Róma költségvetésében sok tétel költségeit a kormány fedezi. Olyan pénzügyi nehézségekkel küzd, hogy 1967 szeptemberében például a városi alkalmazottak fizetését sem tudták volna kifizetni, ha gyorsan kölcsönöket nem folyósítanak, mellyel a város adóssága még tovább növekedett. Róma polgármesterének az a véleménye, hogy az olasz városok adósságait konszolidálni kell. A városok az adósságot igy alacsony kamat mellett törlesztenék. Az adórendszer is modernizálásra szorul. Jelenleg 250 különböző cikket, szolgálatot adóztatnak meg, többek között zongora adó is van. I)e mivel nem mindenki vallja be, hogy van zongorája, a város ezen is, mint sok máson milliókat vészit. Elképesztő a forgalmi zűrzavar Az adókból bejövő elégtelen jövedelem mellett a város nem képes sem a közjármű közlekedést, sem a forgalmi rendőrséget kiterjeszteni. Ebből kifolyólag olyan forgalmi dugók keletkeznek, hogy egy azelőtt 10 percet igénybe vevő ut most háromnegyed óráig tart. Róma elképesztő forgalmi zűrzavara az idegeneket is megijeszti, de akik ott laknak, azoknak minden nap szenvedniük kell miatta. Sok idegeskedésre és veszekedésre ad ez okot a római utcákon. A pénzhiány miatt csak negyedannyi a forgalmi rendőr, mint amennyire szükség lenne. Este 10-től reggel 8-ig nincs forgalmi rendőr az utcákon és ilyenkor a város valóságos dzsungellé változik. Mivel kevés a rendőr, a rómaiak hozzászoktak, hogy megvesztegessék azt, aki éppen poszton van, igy ott parkolhatnak, ahol akarnak. A keskeny utcákon nem tartják be az egyoldali parkolást és igy úgyszólván lehetetlen keresztüljutni. Törvényes parkolásra egyszerűen nincs elég hely Rómában. Földalatti parkolóhelyeket szeretnének épiteni. Megkezdték egyet az igazságügyminisztérium alatt, de abba kellett hagyni, mert a palotát beomlás fenyegette. Az uj földalatti hálózatnak már egy évvel ezelőtt kellett volna elkészülnie, de most csak 1972- re várják megnyitását. A földalatti ásatásoknál sokszor ókori romokra bukkantak a régi Rómából, mely a műemlékvédelem hatáskörébe esik. Emiatt másfelé kell elágaztatni a vonalat. Az egyik ilyen eset nyolc hónapi késedelmet okozott. A nagy forgalomban a keskeny utcákon megreked a füst, a zaj megsokszorozódik, ezért sokan a külső városrészekbe költöznek. Sokan laknak kát- ránypapirból, hullámlemezből, összeszedett cementkockákból álló viskókban; az ilyen vidékeken, nincs kövezet és csak egy közös,: külső vécé van A vizet is egy közös kútról hozzák. Télen korán fekszenek le, mert fűtés nincs. Sokan folyamodnak az újonnan épülő lakásokért, de 500 lakásra kb. 10 ezren jelentkeznek. Még a jómódú lakóvidékeket is a szabályok fél- redobásával, zsúfoltan tervezik. Az építtetők nem törődnek a törvénnyel, mert eltart 10 évig is, mig eljárást indíthatnak ellenük. Egy nagy városi útnak a felépítéséhez előbb 2500 meg nem engedett építkezést kell lebontani. A sztrájkok is napirenden vannak. Egyik nap a hírlapok és a postások sztrájkolnak, másik nap a buszok és villamosok nem járnak a sztrájk miatt. A posta olyan megbízhatatlan, hogy sokan privát postaszolgálatot vesznek igénybe. De mégis a kulturális élet mellett még más szem pontból is jobb az élet Róbában, mint az amerikai városokban. Habár a bűnözés ott is emelkedik, az emberek nyugodtan sétálhatnak a római utcákon, nem kell félniök támadásoktól. Az őskori Római Fórum romjai teljes kivilágításban diszlenek a látogatók előtt. A mai Rómával összehasonlítva, biztos, hogy a város annakidején sokkal szervezettebb volt. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE) A múlt év október 27-én a General Electric vállalat 150,000 munkása sztrájkba lépett. Követelték, hogy a vállalat változtassa meg eredeti béremelési javaslatát. Az ország legnagyobb villanyüzemének képviselői, a múltban alkalmazott taktikához hűen, megtagadták a munkások követelését. “Mi tudjuk legjobban, milyen engedményeket adhatunk alkalmazottainknak” — mondotta a vállalat szószólója. Ezt tették az utolsó húsz esztendőben— és sikerrel, mert a munkások között nem volt egység. A sztrájkot megelőzően a 13 szakszervezet egységesen lépett fel a vállalattal szemben — és ez biztosította a munkások győzelmét. A GE vállalat 20 esztendeje először volt kénytelen LÉNYEGESEN nagyobb béremelést, kedvezőbb nyugdijat és az inflációs folyamat továbbfolytatása esetén automatikus béremelést nyújtani az uj szerződésben. A munkások nem vívták ki minden követelésüket, de elérték a legfontosabbat: véget vetettek a vállalat diktatórikus magatartásának. Emelkedik az élelmiszerek ára WASHINGTON, D. C. — A kormány hivatalos jelentése szerint a múlt hónapban az élelmiszerek nagybani ára 2 százalékkal emelkedett. A múlt évben a supermarketekben 7.2 százalékkal emelkedtek az árak. Tovább tart a sztrájk CINCINNATI, O. — A város köztisztasági alkalmazottainak sztrájkja, mely január 4-én kezdődött, tovább tart, mert a város vezetősége nem hajlandó kielégítő béremelést adni a munkásoknak. A jelen átlag bér $1.81 óránként. A munkások 45 centes béremelést követelnek, a város viszont 21 centes bérjavitást ajánlott. Moszkva. — Gazdasági szerződést Írtak alá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság megbízottai, melynek értelmében a németek 1.82 trillió köblábnyi földgázt vásárolnak a Szovjetuniótól és a Szovjet 1.2 millió tonnányi, öt láb széles acélcsövet a németektől. Ezeken a csöveken vezetik majd a földgázt Szibériából az európai államokba. • Washington, D. C. — A szenátus jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, mely felhatalmazza a szövetségi karhatalmi erőket, hogy olyan lakásokba betörjenek, ahol kábítószerek elrejtését sejtik. A karhatalmi erőknek bírói felhatalmazással kell rendelkezniök. A szenátorok, akik ellenezték a javaslatot, alkotmányellenesnek minősitik azt. • Saigon. — Thieu elnök nagylelkűen kinyilvánította: hajlandók vagyunk két miniszteri tárcát adni a kommunistáknak. E kijelentése természetesen nem az elnök ur nagylelkűségét, hanem a koalíciói kormányt követelők táborának egyre nagyobb erősödését igazolja. • New York, N. Y. — Wilson angol miniszterelnök itteni látogatásával egy időben az ország jelentős napilapjaiban hirdetés- jelent meg az angol szakszervezetek nevében, melyben idézik határozati javaslatukat: nyilvánítsa ki az angol kormány, hogy nem egyezik meg Nixon vietnámi politikájával és nem hajlandó azt támogatni. A hirdetést 200 szakszervezeti vezető és 25 képviselő irta alá. AZ ORSZÁG POLGÁRMESTEREI ELÍTÉLIK NIXON ELNÖK VÁROS-U J JÁÉPITÉSI KÖLTSÉG LEVÁGÁSÁT NEW YORK, N. Y. — Az Egyesült Államok Polgár-mesteri Konferenciájának végrehajtó bizottsága sürgős átiratot intézett Nixon elnökhöz, tiltakozva a szövetségi kormány azon döntése ellen, mely beszünteti a nagy városok lakásépítkezésének további támogatását, ha az építkezési költségek továbbra is emelkednek. A kormány e döntése azt jelenti, hogy jelenleg 60 városban, de kis idő múlva minden kis és nagy városban holtpontra jut az uj, alacsony lak- bérü házak építése, mert az állami és városi hatóságok képtelenek az építési költségeket fedezni. “E döntés megszegi azt az erkölcsi elkötelezettséget, mely a szövetségi kormányt vezényelte az utolsó két évtizedben” — mondották a polgármesterek az átiratban. Minden nagyobb város polgármestere képviselve van e szervezetben.
