Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-05 / 6. szám
Thursday, February 5, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 KIKÉPZÉS NÉLKÜL KÜLDIK A VÁGÓHÍDRA A FIATALOK SZÁZEZREIT VIETNAMBA A vietnami háború nyomása több katona feláldozására kényszeríti az Egyesült Államok vezérkarát és hogy a nyers újoncokat alapkiképzés nélkül küldjék a harctérre. Ezt irta a Wall Street Journal január 8-i számában James McGregor riporter, aki meglátogatta és megfigyelte a Fort Knox, Kentucky-i kiképzőtábor tevékenységét. A meggyorsított, mai kiképzésről a következőket irta: “A kiképző tisztek, akikkel beszélgettem, büszkék az eredményre. A mostani alap-kiképzés egészen más ‘állat’, mint a régi volt — dicsekedett Denver C. Hackworth őrnagy, kitüntetett vietnami és koreai veterán. Lehet, hogy a kiképzés nem tökéletes, de mégis a legjobb, amire most képesek vagyunk — mondta. Sok katonára van szükség, sietnünk kell, különben is mindig tökéletesítjük, változtatjuk a kiképzést.” Ezt a véleményt visszhangozzák a vietnami és pentagoni hadvezérek is, de az “eredmény” egészen más, mint a bölcs őrnagy nézete. A kiképzés túl gyors, nem alapos. Nem csoda, hogy sok ezer fiatalt felkészületlenül kergetnek a véres harctérre. Mit törődik a Pentagon és mit törődnek a monopolisták azzal, hogy gyermekeink elvesztik életüket? Vakon, kéz és láb nélkül, rokkantán jönneK vissza a pokolból. A katonai-ipari komplexumot csak a haszon érdekli. Ezért nem szünteti be e kegyetlen, céltalan, igazságtalan vérengzést, amely * 8 olyan sok milliárd dollárba és annyi emberáldozatba kerül. Irtja az ártatlan, békére vágyó vietnami népet és az amerikai ifjúságot feláldozza. Börtönnel fenyegeti és börtönbe zárja azokat, akik ellenzik ezt a szükségtelen háborút. Nem titok, hogy a Pentagon, a tőke hadvezérkara, annyira lesüllyedt, hogy harcba küldi azokat is, akik szellemileg, vagy fizikailag nem felelnek meg. Százszámra vannak ilyen fiatalok, akik még azt sem tanulták meg, hogyan kell fegyvert tisztogatni, szétszedni vagy összeállítani, megtölteni és célba lőni vele. A nyolc heti, gyors kiképzés nem elég még arra sem, hogy az újoncot megtanítsa arra, hogyan kell a sebét bekötni. A vizsgát hamisítják, Harcra képesnek jelentik még azokat is, akiknek alap- kiképzése abból áll, hogy a katonai éttermet festették és kisöpörték. A szükség törvényt bont, mondja a magyar közmondás. Az amerikai monopolisták haszonéhsége képes az emberiség legyilkolására, amerikai, vagy vietnami az áldozat, az nekik mindegy. Pusztitja a vietnami földet és népet, megterheli az amerikai népet adóval, minden nap jobban lenyomja az úgyis alacsony életnivót. Kötelességünk népünk és a világ népe nevében tüntetni és tiltakozni ezen őrült háború ellen. Követeljük, hogy a Nixon-kormány kössön békét még ez évben Vietnamban. Költsék a milliárdokat a nép jólétére. I APRÓSÁGOK I Kovács Erzsi rovata Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy kislány. Tehetséges volt, tudott énekelni, táncolni, szép szőke haja volt, ami csigákban omlott a vállára. A mamája addig járt utána, amig sikerült bejutnia Hollywoodba. Nagy sikere volt és gyermek-sztár lett belőle. Shirley Temple-nek hivták. Minden kislány őt utánozta és a mamák irigyelték, hogy az ő gyermekük nem olyan bájos és nem keres olyan sok pénzt. Aztán elmúlt egy pár év, a kislányból nagy lány lett, de szép nagy lány sok van és ő nem volt olyan szép, hogy konkurrálni tudjon a többiekkel. Férjhez ment és alig-alig lehetett róla hallani. Akkor elhatározta, hogy a politikában fog próbálkozni, mert ott igazán nem muszáj szépnek lenni. (Hiszen akkor Mr. Nixonból sose lett volna president.) Nagy republikánus lett a Shirley és kongress-woman akart lenni Kaliforniában. Csúfosan elbukott. Az elnökválasztáskor — mint jó republikánus — nagyon hűségesen dolgozott. A president hálából mindenféle és mindenfajta hivatalt kínált fel neki. De Shirley csak nagykövet szeretett volna lenni valamelyik nagy országban. Ezek a hivatalok be voltak töltve és bármennyire szerette volna a president megjutalmazni, nem volt megfelelő üresedés. Végre sikerült egy, a Shirley-nek megfelelő álAZ OLAJ MEGMÉRGEZI A TENGERI NÖVÉNYEKET ÉS HALAKAT A Massac-husetts-i Woods Hole Oceanographic Institution tudósa, dr. Max Blumer, a környezetnek egy újabb veszélyére hívta fel a figyelmet. Egy újabban megjelent könyvben és egy szaklapban kifejtett véleménye szerint a tengerekbe kiömlő olaj és más anyagok olyan nagy mennyiségben és elterjedten fordulnak elő. hogy a világ óceánjaiban is észlelhetők. A petróleum alkotó elemei, melyek közül egyeseket a rákbetegség előidézőjének tartanak, behatolnak a tengeri eledelekbe és könnyen megmérgezhetik az asztalra kerülő élelmet. Még nagyobb baj, hogy ez az uj veszedelem akkor jelenik meg, amikor a világ növekvő lakosságának egyre nagyobb szüksége van azokra a fehérjékre, amelyek a tengerből erednek. A tengerbe ömlő olaj miatt talán fel sem lehet használni majd ezeket a nagyon fontos fehérjéket. A Columbia Egyetemen folytatott kísérletek is hasonló megfigyelésekről tanúskodnak. Az egyetem egyik tudósa szerint olyan messzire terjed a tengereken az olaj, hogy a Barbados-sziget egyik fürdőhelyét is eléktelenitette a szurok és olaj annak ellenére, hogy arra ritkán haladnak hajók. A tudósok szerint a széláramlatok fújják oda a salakot. A Woods Hole tudósai az Atlanti-óceán közepén lévő Sargasso-tengerben észleltek nagy mennyiségű olajat. Ez a tenger messze esik a forgalmas hajózási vonalaktól, de középpontját képezi a tengeri áramlatoknak, melyek közül a Gulf-áramlat a legismertebb. Az áramlatok központjában összegyűlnek az úszó tengeri növények, mint a “sargas- sum” — melyről ezt a tengert elnevezték —, de oda gyűlnek a messzi tengerekről az olaj, a szurok és más salakanyagok is. A Woods Hole tanulmányi hajója 540 mérföld hosszában vont végig a tengeren egy hálót, mellyel a tenger felszínén előforduló növényeket és állatokat gyűjtik be. 2— 8 ,vagy 4 óra után a hálóra annyi olaj rakódott le, hogy nem lehetett tovább használni és csak erős oldószerrel tudták megtisztítani, melynek folyamán nagy olajos szurokcsomókat szedtek le róla. Bermudától 500 mérföldnyire délnyugatra az olaj- lepedék olyan vastag volt a tengeren, hogy a gyűjtést be kellett szüntetni. Konzervatív számítások szerint a világ olajtermelése évi 1800 métertonna, melynek legkevesebb 60 százalékát tengeren szállítják. Balesetekből, kiszivárgásokból évi 1 millió tonnára becsülik a tengerbe kerülő olajat. De ebbe még nincsenek beleszámítva a partokon előforduló balesetek, mint ami Santa Barbaránál történt, valamint a gyárakból a folyókba öntött salakok, amelyek a tengerbe kerülnek. Mindezeket együttvéve a tenger szennyeződése megsokszorozódik. Dr. Blumer sürgős intézkedéseket ajánl a tenger további megfertőzésének kiküszöbölésére. A már jelenlévő szennyeződés eltávolítására nem ajánl oldószereket, amelyek szintén mérgező hatásúak, hanem az olaj felégetését, vagy mechanikai utón való eltávolítását tanácsolja. Még a tengeri ételmérgezésnél is súlyosabb az a veszély, mondotta dr. Blumer, hogy a tengerből az emberi eledelbe bekerülhetnek a nyersolajból eredő tartósan lerakodó vegyületek, melyek a rákbetegség előidézői. Javasolja az olajfurások felfüggesztését SANTA BARBARA, Cal. — Alan Cranston szenátor javaslatot terjesztett be, melyben kéri a kaliforniai tengerpart mentén folytatott olajfurások felfüggesztését. A szenátor e lépése visszatükrözi azt az egyre jobban erősödő mozgalmat, amely kifejezésre juttatja a lakosok felháborodását, amit a tenger olajjal való elöntése okozott. Ennek következtében számtalan hal és madár elpusztult, a strandfürdő használhatatlanná vált, különösen Santa Barbara lakosai részére. Felemelik a viteldijat NEW YORK. N. Y. — A hetijegy árát $1.80-al, a havi jegyét $4.60-al, tiz jegy árát- pedig 2 dollárral emelik a Long Island vasútvonalon. lást találni. Kinevezte őt az elnök ur a United Nation-be egy öttagú amerikai bizottság egyik tagjának. Az újságokon keresztül sokan kifejezést adtak annak a véleményüknek, hogy nem oda való, ami most be is igazolódott. Nemcsak, hogy nem odavaló a híres hölgy, de valósággal szégyent hoz az országra. Az egyik washingtoni újságban megjelent egy cikk, melyben egy hires újságíró, Grover C. Hall leírja, hogy az újságírók konferenciáján (press conference) Shirley milyen ostobán viselkedett. A feltett kérdésekre ilyesmivel válaszolt: “Nagyon gyakran viszek a pocketbookomban egy töltőtollat, mert előfordul, hogy valami érdekes dolgot hallok és le akarom jegyezni, de leginkább autogrammokat gyűjtök vele. Már nagyon sok hires ember aláírását megszereztem. Van egy fényképem U Thantról, megpróbálom, hátha sikerül, hogy aláírja. Már az orosz követ, Mr. Malik aláírása is megvan.” Megkérdezték, hogy komolyan gondolta-e azt, hogy a teenagerek képviseljék Amerikát a United Nation-ban? Erre ezt felelte: “A világ tele van fiatalokkal és mi nem dicsekedhetünk azzal, ami mi — idősebbek — csináltunk a világgal. De különben is, ne feledjük el, hogy mi is fiatalok voltunk valaha.” A végén aztán egy mondattal beismerte, hogy igazán nem oda való, amikor ezt mondta: “Bevallom, nem sokat tudtam a United Nation- ről, mielőtt oda kineveztek.” Ezt a kijelentését elhiszem, sőt tovább megyek, azt is elhiszem, hogy most sem tud sokkal többet. Csak nehéz elhinni, hogy Amerika elnöke a világ legfontosabb szervezetébe ilyen hölgyet küldjön, “LAPODAT SEGITED, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATOD'“ VÁMMENTES 1KKA-CSOMAGOK üíüíüíiülsí I KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TOZEX csomagokra ■ rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. | Phone: LE 5-3535 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 n BRACK MIKLÓS, igazgató_______________________________________Bejárat a Second Avenue-rőt -
