Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-05 / 6. szám
Vol. XXIV. No. 6. Thursday, February 5, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ................... ■-..........................-____________________________________ - ' -=S KÉTSÉGES GYŐZELEM 226 képviselő szavazott Nixon elnök vétója ellen a kongresszus által elfogadott 19.7 milliárd dolláros egészségügyi, népjóléti és közoktatási törvényjavaslat ügyében. 191 képviselő támogatta az elnök vétóját, vagyis 52 szavazat hiányzott, hogy a szükséges kétharmad többség meglegyen, amely megsemmisítette volna Nixon elnök vétóját. Nixon ismét győzelmet aratott. Véleményünk szerint azonban ez a győzelem nagyon kétséges. Vegyük szemügyre a tényeket. Nixon elnök azzal érvel, hogy az infláció meggátlása az első és legfontosabb feladat és ezért csökkenti mind a hadi kiadásokat, mind a közoktatásra előirányzott költségvetést. A felületes szemlélőnek ez nagyon szépen hangzik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy mig az atom- és hidrogénbombákból, a hadirepülőgépekből, a hadihajókból, a mérges gázokból, vagyis a hadi felszerelés minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközéből túltermelés van mellyel elpusztíthatnánk az egész emberiséget, addig iskolákból, kórházakból, tanítókból, orvosokból és ápolónőkből éppen a fentjelzett helyzet ellenkezőjével, vagyis hiánnyal találkozunk. Nixon elnök — állítólag — ötmilliárd dollárral csökkentette a hadi kiadásokat. A csökkentés után még mindig 70— 75 milliárd dollár marad erre a célra. Ha az elnök valójában meg akarja oldani az infláció problémáját és gátat akar vetni a megélhetés drágulásának, akkor nem öt, hanem ötven milliárd dollárra csökkenthétté volna a hadi kiadásokat és nem kellett volna megvétóznia a 19.7 milliárd dolláros költségvetési javaslatot, csupán azért, mert a törvényhozók EGYM1LLI- ÁRD dollárral többet irányoztak elő a közoktatás támogatására, mint amennyit ő javasolt. Általánosan ismert tény, hogy az ország közoktatási rendszere válságban van. A városok és államok képtelenek fedezni az iskolák építési és fenntartási költségeit, a tanítók fizetését. A nagy adóteher alatt nyögő polgárok az ország minden részében leszavazzák az Iskolatanácsok által javasolt újabb kiadásokat fedező kötvényvásárlást, ami az adó felemelését vonná maga után. Nixon vétója tehát vagy az iskolák bezárását, vagy az adóteher emelését jelenti az ország városaiban. Egyik sem lesz az adófizetők ínyére. Ezenfelül minden jel arra mutat, hogy Nixon elnök vétója ellenére az árak továbbra is emelkednek, az inflációs folyamat tovább csökkenti a dollár vásárló erejét, a megélhetés mind jobban drágul. Ez viszont azt jelenti, hogy az elnök az inflációs hullám további fellendüléséért nem háríthatja a felelősséget a demokrata politikusokra. Az elnök első vétójának káros, népellenes hatását nem fogják a szavazók elfelejteni a november 3-i választások alkalmával. NIXON ELNÖK ABM-JAVASLATA Alig hangzott el Nixon elnök vétója a törvényhozók közoktatási költségvetési javaslata ellen, azzal a magyarázattal, hogy az előirányzott egymilliárd dollár többletköltség fellendítené az inflációs folyamatot, az elnök máris javasolta a Rakéta Elhárító Rendszer kiterjesztését — ami Mansfield szenátor becslése szerint 50-től 150 milliárd dollárba kerülne. "Ha ily hatalmas összeget költünk a fegyverkezésre, mi lesz az ország belső problémáinak, mint a közoktatás, bűnözés, a levegő és vizek megtisztítása, a lakásépítés, a városokon belüli és a városok közti közlekedés — megoldásával. Ml LESZ A NÉPPEL?" Mansfield és Fulbright szenátorok úgy vélik, hogy Nixon elnök legújabb ABM-javaslata lehetetlenné teszi az U.S és a Szovjetunió közti tárgyalások sikerét, mely a stratégiai fegyverkezés meggátlására irányul és felújítja, felfokozza a két nagyhatalom közti fegyverkezési versenyt. ★♦*★*★■*■**★★*★*★★*★★★★★**★*************♦*+*♦*♦***, VÉRES HARCOK IZRAEL ÉS SZÍRIA HATÁRÁN JERUZSÁLEM. — Izraeli és sziriai csapatok tankokkal és ágvutüzzel támadtak egymásra a Golan-magaslat térségében. Ez volt a két hadsereg közt a legnagyobb összecsapás az 1967-es háború befejezése óta. Az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael hadirepülői tovább bombázzák egymás haditámaszpontjait a Szuezi-csatorna mentén. 70 amerikai hadi-támaszpont a szabadságharcosok tiizében Nincs kilátás a háború “vietnamizálás”-ának sikerére SAIGON. — A Nemzeti Fel-« szabaditó Front csapatai 70 amerikai és dél-vietnami katonai támaszpont ellen intéztek összehangolt támadást. Rakéta- és aknatüz alá vették a támaszpontokat az ország északi részétől a déli csúcsig. A hivatalos amerikai jelentés sok halottról és még több sebesültről számol be. WASHINGTON, D. C. — A szenátus külügyi bizottságának két megbizottja: James G. Lowenstein és Richard M Moose, tüzetes vizsgálatot folytatott Dél-Vietnamban. Vizsgálatuk eredményéről benyújtották jelentésüket a Külügyi Bizottságnak. Kihangsúlyozták, nincs kilátás arra, hogy a dél-vietnami hadsereg akár a közeli, akár a távoli jövőben képes legyen átvenni az ország védelmét amerikai támogatás nélkül. “Távol állunk nemcsak a győzelemtől — Írják jelentésükben — de a háború befejezésétől is.” Ártatlanok vagyunk CLEVELAND, O. — A Yab- lonski család meggyilkolásával vádolt 36 éves Paul E. Gilly, a 27 éves Claude E. Vealey és a 21 éves Aubran W. Martin ártatlannak vallotta magát i Frank J. Battisti biró előtt. A vádlottakat minden bizonnyal kiadják a pennsylvaniai hatóságoknak, melyek a gyilkosságért vádat emelnek majd ellenük. Meghalt Bertrand Russell LONDON. — Earl Bertrand Russell bölcsész 97 éves korában elhunyt. “Három egyszerű, de mindent átható elv irányozta életemet: a szeretet utáni vágy, a tudás utáni kutatás s a szenvedő emberiség iránt érzett rokonszenvem.” Russell élete utolsó napjáig harcolt az erkölcstelen vietnami háború ellen. Távozása nagy űrt hagy maga után. Buenos Aires, Argentína.— Egy gyorsvonat összeütközött az előtte álló személyvonattal. A szerencsétlenség következtében több mint kétszázan meghaltak és több százan megsebesültek. ELSŐBBSÉGET NYER A HADIKIADÁS NIXON ELNÖK KÖLTSÉGVETÉSÉBEN WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök előterjesztett költségvetésében 71.8 milliárd dollárt óhajt költeni a hadsereg fenntartására és felfegyverzésére. Ezzel szemben környezetünk (a levegő, folyók, tavak) megtisztítására csak 2.4 milliárd dollárt, tudományos kutatásra 5.8 milliárdot irányoz elő, mely összeg az infláció okozta árdrágulást figyelembe véve — dr. Lee A. DuBridge szerint — 3%-kal kevesebb, mint az ez évi költségvetés. Dr. DuBridge Nixon elnök tudományos tanácsadója.--------------------------------SZTRÁJKBA LÉPTEK * A VONT ATÓ-H A JÓMUNKÁSOK NEW YORK, N. Y. — A kikötő 300 vontató hajóján dolgozó 6,000 munkás sztrájkba lépett. A munkások a három éves szerződés folyamán 100 százalékos béremelést követelnek. A munkáltatók 20 százalékos béremelést ajánlottak. A munkások jelen órabére $2.96 és $4.03 között van; havi 200 dollár nyugdijat követelnek 20 évi munkaszolgálat után. Bírói tiitéparancs munkába kényszeríti a Union-Pacific vasutvállalai munkásait WASHINGTON, D. C. — Több mint egy éve tárgyal négy szakszervezet, 50,000 munkás képviseletében az ország vasut- vállalataival uj szerződés érdekében. Miután a vasutbárók nem adtak kielégítő javaslatot, az Union-Pacific vasutvállalat munkásai sztrájkba léptek. E lépésre az ország legnagyobb vasutvállalata, a Penn- Central R.R. bejelentette a múlt hét szombatján (jan. 31-én), hogy “beszüntetjük a vasúti szolgálatot ma este tíz órakor.” A többi vasutvállalat minden bizonnyal, közös megállapodás szerint követte volna a Penn-Central példáját, ami megbénította volna az egész ország vasúti közlekedését. John J. Sirica szövetségi biró tiltóparancsa visszarendelte munkába az Union-Pacific munkásait tiz napra. A munkások eleget tettek a parancsnak és igy a válságot tiz nappal elodázták. — George P. Schultz, munkaügyi miniszter arra törekszik, hogy a 10 nap alatt egyezmény jöjjön létre a szak- szervezetek és a vasutvállalatok között. GYŐZELEMMEL ÉRT VÉGET A GE VÁLLALAT 150.000 MUNKÁSÁNAK 96 NAPOS SZTRÁJKJA NEW YORK, N. Y. — Győztesen tér vissza a GE vállalat 150.000 dolgozója a munkába. 96 napos sztrájkkal kényszeri- tették a csökönyös vállalatot, hogy megváltoztassa “megváltoztathatatlan” eredeti bérjavaslatát. Az uj szerződés értelmében a munkások az első évben 20, a másodikban 15, és 13 hónapra újabb 15 centes órabéremelést kapnak. Ezen felül felemelik a nyugdijat havi öt dollárról $5.50-re minden évi munkaszolgálat után; 1972-ben ezt hat dollárra és 1973-ban $6.50-re emelik. A kórházköltséget betegség esetén az első 365 napra a vállalat fizeti. Eddig az első 25 dollárt a munkásnak kellett fizetnie és a vállalat az összköltség 85 százalékát fedezte. A munkások nem nyerték el minden követelésüket. Egyes üzemekben, mint Syracuse, N. Y.-ban, a munkások leszavazták a szerződést, de a sztrájkolok nagy többsége győzelemként könyveli el a 96 napos csatát. Lapzártakor a szakszervezetek tagsága még nem fogadta el a vezetőség által elfogadásra ajánlott uj szerződést. A tagság szavazatának eredménye csak a hét végén lesz végleges. ÁRA 20 CENT 1 Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
