Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-05 / 6. szám

Vol. XXIV. No. 6. Thursday, February 5, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ................... ■-..........................-____________________________________ - ' -=S KÉTSÉGES GYŐZELEM 226 képviselő szavazott Nixon elnök vétója ellen a kong­resszus által elfogadott 19.7 milliárd dolláros egészségügyi, népjóléti és közoktatási törvényjavaslat ügyében. 191 képvi­selő támogatta az elnök vétóját, vagyis 52 szavazat hiányzott, hogy a szükséges kétharmad többség meglegyen, amely meg­semmisítette volna Nixon elnök vétóját. Nixon ismét győzelmet aratott. Véleményünk szerint azonban ez a győzelem nagyon kétséges. Vegyük szemügyre a tényeket. Nixon elnök azzal érvel, hogy az infláció meggátlása az első és legfontosabb feladat és ezért csökkenti mind a hadi kiadásokat, mind a közoktatás­ra előirányzott költségvetést. A felületes szemlélőnek ez nagyon szépen hangzik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy mig az atom- és hidrogén­bombákból, a hadirepülőgépekből, a hadihajókból, a mérges gázokból, vagyis a hadi felszerelés minden elképzelhető és el­képzelhetetlen eszközéből túltermelés van mellyel elpusztít­hatnánk az egész emberiséget, addig iskolákból, kórházakból, tanítókból, orvosokból és ápolónőkből éppen a fentjelzett helyzet ellenkezőjével, vagyis hiánnyal találkozunk. Nixon elnök — állítólag — ötmilliárd dollárral csökken­tette a hadi kiadásokat. A csökkentés után még mindig 70— 75 milliárd dollár marad erre a célra. Ha az elnök valójában meg akarja oldani az infláció problémáját és gátat akar vetni a megélhetés drágulásának, akkor nem öt, hanem ötven mil­liárd dollárra csökkenthétté volna a hadi kiadásokat és nem kellett volna megvétóznia a 19.7 milliárd dolláros költségveté­si javaslatot, csupán azért, mert a törvényhozók EGYM1LLI- ÁRD dollárral többet irányoztak elő a közoktatás támogatásá­ra, mint amennyit ő javasolt. Általánosan ismert tény, hogy az ország közoktatási rend­szere válságban van. A városok és államok képtelenek fedezni az iskolák építési és fenntartási költségeit, a tanítók fizetését. A nagy adóteher alatt nyögő polgárok az ország minden ré­szében leszavazzák az Iskolatanácsok által javasolt újabb ki­adásokat fedező kötvényvásárlást, ami az adó felemelését vonná maga után. Nixon vétója tehát vagy az iskolák bezárását, vagy az adóteher emelését jelenti az ország városaiban. Egyik sem lesz az adófizetők ínyére. Ezenfelül minden jel arra mutat, hogy Nixon elnök vé­tója ellenére az árak továbbra is emelkednek, az inflációs folyamat tovább csökkenti a dollár vásárló erejét, a megél­hetés mind jobban drágul. Ez viszont azt jelenti, hogy az el­nök az inflációs hullám további fellendüléséért nem háríthatja a felelősséget a demokrata politikusokra. Az elnök első vétójának káros, népellenes hatását nem fogják a szavazók elfelejteni a november 3-i választások alkal­mával. NIXON ELNÖK ABM-JAVASLATA Alig hangzott el Nixon elnök vétója a törvényhozók köz­oktatási költségvetési javaslata ellen, azzal a magyarázattal, hogy az előirányzott egymilliárd dollár többletköltség fellen­dítené az inflációs folyamatot, az elnök máris javasolta a Ra­kéta Elhárító Rendszer kiterjesztését — ami Mansfield szená­tor becslése szerint 50-től 150 milliárd dollárba kerülne. "Ha ily hatalmas összeget költünk a fegyverkezésre, mi lesz az ország belső problémáinak, mint a közoktatás, bűnö­zés, a levegő és vizek megtisztítása, a lakásépítés, a városokon belüli és a városok közti közlekedés — megoldásával. Ml LESZ A NÉPPEL?" Mansfield és Fulbright szenátorok úgy vélik, hogy Nixon elnök legújabb ABM-javaslata lehetetlenné teszi az U.S és a Szovjetunió közti tárgyalások sikerét, mely a stratégiai fegy­verkezés meggátlására irányul és felújítja, felfokozza a két nagyhatalom közti fegyverkezési versenyt. ★♦*★*★■*■**★★*★*★★*★★★★★**★*************♦*+*♦*♦***, VÉRES HARCOK IZRAEL ÉS SZÍRIA HATÁRÁN JERUZSÁLEM. — Izraeli és sziriai csapatok tankokkal és ágvutüzzel támadtak egymásra a Golan-magaslat térségé­ben. Ez volt a két hadsereg közt a legnagyobb összecsapás az 1967-es háború befejezése óta. Az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael hadirepülői to­vább bombázzák egymás haditámaszpontjait a Szuezi-csatorna mentén. 70 amerikai hadi-támaszpont a szabadságharcosok tiizében Nincs kilátás a háború “vietnamizálás”-ának sikerére SAIGON. — A Nemzeti Fel-« szabaditó Front csapatai 70 amerikai és dél-vietnami ka­tonai támaszpont ellen intéz­tek összehangolt támadást. Ra­kéta- és aknatüz alá vették a támaszpontokat az ország észa­ki részétől a déli csúcsig. A hivatalos amerikai jelentés sok halottról és még több sebe­sültről számol be. WASHINGTON, D. C. — A szenátus külügyi bizottságá­nak két megbizottja: James G. Lowenstein és Richard M Moose, tüzetes vizsgálatot foly­tatott Dél-Vietnamban. Vizs­gálatuk eredményéről benyúj­tották jelentésüket a Külügyi Bizottságnak. Kihangsúlyoz­ták, nincs kilátás arra, hogy a dél-vietnami hadsereg akár a közeli, akár a távoli jövőben képes legyen átvenni az or­szág védelmét amerikai támo­gatás nélkül. “Távol állunk nemcsak a győzelemtől — Ír­ják jelentésükben — de a há­ború befejezésétől is.” Ártatlanok vagyunk CLEVELAND, O. — A Yab- lonski család meggyilkolásával vádolt 36 éves Paul E. Gilly, a 27 éves Claude E. Vealey és a 21 éves Aubran W. Martin ártatlannak vallotta magát i Frank J. Battisti biró előtt. A vádlottakat minden bi­zonnyal kiadják a pennsylva­niai hatóságoknak, melyek a gyilkosságért vádat emelnek majd ellenük. Meghalt Bertrand Russell LONDON. — Earl Bertrand Russell bölcsész 97 éves ko­rában elhunyt. “Három egyszerű, de min­dent átható elv irányozta éle­temet: a szeretet utáni vágy, a tudás utáni kutatás s a szen­vedő emberiség iránt érzett rokonszenvem.” Russell élete utolsó napjá­ig harcolt az erkölcstelen viet­nami háború ellen. Távozása nagy űrt hagy ma­ga után. Buenos Aires, Argentína.— Egy gyorsvonat összeütközött az előtte álló személyvonattal. A szerencsétlenség következ­tében több mint kétszázan meghaltak és több százan meg­sebesültek. ELSŐBBSÉGET NYER A HADIKIADÁS NIXON ELNÖK KÖLTSÉGVETÉSÉBEN WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök előterjesztett költ­ségvetésében 71.8 milliárd dollárt óhajt költeni a hadsereg fenntartására és felfegyverzésére. Ezzel szemben környeze­tünk (a levegő, folyók, tavak) megtisztítására csak 2.4 milliárd dollárt, tudományos kutatásra 5.8 milliárdot irányoz elő, mely összeg az infláció okozta árdrágulást figyelembe véve — dr. Lee A. DuBridge szerint — 3%-kal kevesebb, mint az ez évi költségvetés. Dr. DuBridge Nixon elnök tudományos tanács­adója.--------------------------------­SZTRÁJKBA LÉPTEK * A VONT ATÓ-H A JÓMUNKÁSOK NEW YORK, N. Y. — A kikötő 300 vontató hajóján dol­gozó 6,000 munkás sztrájkba lépett. A munkások a három éves szerződés folyamán 100 százalékos béremelést követel­nek. A munkáltatók 20 százalékos béremelést ajánlottak. A munkások jelen órabére $2.96 és $4.03 között van; havi 200 dollár nyugdijat követelnek 20 évi munkaszolgálat után. Bírói tiitéparancs munkába kényszeríti a Union-Pacific vasutvállalai munkásait WASHINGTON, D. C. — Több mint egy éve tárgyal négy szakszervezet, 50,000 munkás képviseletében az ország vasut- vállalataival uj szerződés érdekében. Miután a vasutbárók nem adtak kielégítő javaslatot, az Union-Pacific vasutvállalat mun­kásai sztrájkba léptek. E lépésre az ország legnagyobb vasutvállalata, a Penn- Central R.R. bejelentette a múlt hét szombatján (jan. 31-én), hogy “beszüntetjük a vasúti szolgálatot ma este tíz órakor.” A többi vasutvállalat minden bizonnyal, közös megállapodás szerint követte volna a Penn-Central példáját, ami megbéní­totta volna az egész ország vasúti közlekedését. John J. Sirica szövetségi biró tiltóparancsa visszarendelte munkába az Union-Pacific munkásait tiz napra. A munkások eleget tettek a parancsnak és igy a válságot tiz nappal el­odázták. — George P. Schultz, munkaügyi miniszter arra tö­rekszik, hogy a 10 nap alatt egyezmény jöjjön létre a szak- szervezetek és a vasutvállalatok között. GYŐZELEMMEL ÉRT VÉGET A GE VÁLLALAT 150.000 MUNKÁSÁNAK 96 NAPOS SZTRÁJKJA NEW YORK, N. Y. — Győztesen tér vissza a GE vállalat 150.000 dolgozója a munkába. 96 napos sztrájkkal kényszeri- tették a csökönyös vállalatot, hogy megváltoztassa “megvál­toztathatatlan” eredeti bérjavaslatát. Az uj szerződés értel­mében a munkások az első évben 20, a másodikban 15, és 13 hónapra újabb 15 centes órabéremelést kapnak. Ezen felül felemelik a nyugdijat havi öt dollárról $5.50-re minden évi munkaszolgálat után; 1972-ben ezt hat dollárra és 1973-ban $6.50-re emelik. A kórházköltséget betegség esetén az első 365 napra a vállalat fizeti. Eddig az első 25 dollárt a munkásnak kellett fizetnie és a vállalat az összköltség 85 százalékát fedezte. A munkások nem nyerték el minden követelésüket. Egyes üzemekben, mint Syracuse, N. Y.-ban, a munkások leszavaz­ták a szerződést, de a sztrájkolok nagy többsége győzelemként könyveli el a 96 napos csatát. Lapzártakor a szakszervezetek tagsága még nem fogadta el a vezetőség által elfogadásra ajánlott uj szerződést. A tag­ság szavazatának eredménye csak a hét végén lesz végleges. ÁRA 20 CENT 1 Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents