Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 5. szám

Thursday, January 29, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HADIKIADÁSOK CSÖKKENTÉSE - NIXON MÓDRA Melvin Laird, a Nixon-kormány hadügyminisz­tere világgá kürtölte, hogy a hadikiadásokat 80 milliárd dollárról 70 milliárd dollárra csökkentik, levágják a hadsereg létszámát 600,000-el, a had­ügyminisztérium 150,000 polgári alkalmazottat el­bocsát és a hadi rendeléseken dolgozó gyárakban 500,000-el csökkentik a munkások létszámát. Mindez nagyon jól hangzik. De ha figyelembe vesszük, hogy a 600,000-es létszámcsökkentés UTÁN még mindig 2.8 millió, vagyis közel három­millió lesz a fegyveres erők létszáma, akkor egé­szen más kép tárul szemünk elé. Ezzel kapcsolatban ki kell hangsúlyozni: Mans­field szenátor követeli, hogy az Európában állomá­sozó öt hadosztályból kettőt vonjunk vissza és sze­reljünk le. A Nixon-kormány azonban hallani sem akar Mansfield javaslatáról és eget-földet megmoz gat annak leszavazására. A hadügyminisztérium létszámcsökkentése is hamis képet nyújt, mert az alkalmazottak létszáma 1,100,000 és ebből akarnak 150,000-et elbocsáta­ni. A tény az, hogy valójában senkit sem bocsáta­nak el, csupán nem vesznek fel uj alkalmazotta­kat azok helyébe, akik elhalnak, nyugalomba vo nulnak, vagy más okból hagyják ott állásukat. Ugyanez a helyzet a hadiüzemek dolgozóival kapcsolatban is. A hasonló okokból távozók helyé­be nem vesznek fel uj munkásokat és igy a jelen­legi 3.8 millió munkás létszámát 3.3 millióra csök­kentik. Mi Nixon célkitűzése? Nixon elnök a hadikiadások 70 milliárd dollárra való csökkentésével óhajtja kifogni a szelet a de­mokrata törvényhozók vitorlájából. McGovern sze­nátor pl. kinyilvánította: “A hadikiadásokat a je­lenlegi 80 milliádról 30 milliárdra lehet csökken­teni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a nemzet biz­tonságát.” Gaylord Nelson, Wisconsin állam demokrata szenátora javasolja, hogy a szövetségi kormány 20—25 milliárd dollárt költsön évente az ország vizeinek és levegőjének megtisztitására. Világos, hogy ilyen hatalmas összegek csak ak­kor állnak a kormány rendelkezésére, ha azt a hadikiadásokból vonja el. A Milton Eisenhower elnöklete alatt álló szö­vetségi kormánybizottság már rámutatott arra, hogy az ország biztonságát nem külföldi erők, ha­nem a megoldásra váró belső problémák veszé­lyeztetik. Nixon javaslata a hadikiadások csökkentésére lényegtelen és semmitmondó, nem jelenti a kor­mány magatartásának módosítását. A hadikiadások még most is első helyen állnak és a nyomor elleni harc, a dolgozók adóterhének enyhítése háttérbe szorul. A közoktatás, a lakásépítés továbbra is ha­AZ INFLÁCIÓ FELEMÉSZTI A BÉREMELÉST Nemcsak a legszegényebbek, hanem a középke- resetüek is megérzik az árak áillandó emelkedését. Az infláció úgyszólván megsemmisíti a bérjavitá- sokat. Egy négytagú család kenyérkeresője, aki évente kap fizetésemelést és jelenleg kb. 10,000 dollár évi jövedelemmel rendelkezik, semmivel sem jut előbbre a család életszínvonalának eme­lésében. A Bureau of Labor Statistics adatai szerint egy négytagú család “szerény” megélhetéséhez New York városban és környékén évi 11,236 dollár szükséges, 10 százalékkal több mint más nagyvá­rosban és 6,000 dollárral több mint amennyi tiz évvel ezelőtt az ilyen életszínvonalhoz szükséges volt. A múlt novemberrel végződő évben a fo­gyasztói árindex 6.1 százalékos emelkedést muta­tott. Az emelkedés országosan 5.8 százalék volt. A dolgozók egyre inkább csak a legnagyobb kö­rültekintéssel tudják beosztani keresetüket. A vá­sárlásokat jól meggondolják és ruhanemüeket egy­re többen a szezon végén, leszállított áron vásárol­nak. A nagyobb, fontosabb árucikkek vásárlását addig halasztják, mig kiárusításban, kedvezmé­nyes áron megkaphatják. Egyszóval, a dolgozók nem költekeznek olyan könnyen, mint azelőtt. A kereskedelemben, az iparban aggodalommal tekintik ezt az uj fejleményt. Egyre körmönfon­tabb fogásokkal csalogatják vásárlásra a vevőket, mert mint mondják, nem lehet tudni, mit tartogat a jövő. Az állandóan emelkedő élelmiszerárak is folyto­nosan beszéd tárgyát képezik a bevásárló háziasz- szonyok között. Nehéz a húsételeket helyettesíte­ni, mert amióta a húsárak felmentek, a hal, a to­jás is úgy megdrágult, hogy az árakban alig van különbség. A szakszervezetek az uj szerződésekben felké­szülnek, hogy automatikusan emelkedő drágasági pótlékot biztosítsanak a munkások részére. A meg­élhetés drágulásával kapcsolatban sok nagy sztrájk ra van kilátás ebben az évben. HAVI 50 DOLLÁROS GYERMEKTÁMOGATÁST JAVASOL M'GONERN SZENÁTOR A NYOMOR FELSZÁMOLÁSÁRA WASHINGTON, D. C. — George S. McGovern szenátor javasolja, hogy a szövetségi kormány havi 50 dolláros segélyt adjon minden gyermek neve­lési költségeihez, ha a családfő keresete évi $3,600, vagy kevesebb. E családfők tehát a javaslat szerint évi 600 dollárt kapnának minden gyermek után. Azok, akiknek keresete ennél az összegnél ma­gasabb, kevesebb segélyt kapnának gyermeken­ként. Akiknek a jövedelme évi 10,000 és 15,000 dollár között van, évente 360 dollárt kapnának gyermekeik nevelésére fejenként. McGovern szenátor kijelentette, hogy minden civilizált ország kormánya hozzájárul a gyermekek neveltetési költségeihez. A haladó demokrata sze­nátor javasolja a szövetségi nyugdíj felemelését is. A javaslat életbeléptetése a becslések szerint 10 milliárd dollárba kerülne évente. E többletki­adásokat a hadikiadások 80 milliárd dollárról 30 milliárd dollárra való csökkentésével óhajtja a sze­nátor fedezni. AZ EURÓPÁBAN LÉVŐ AMERIKAI CSAPATOK LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSÉT KÖVETELIK A DEMOKRATA ÉS REPUBLIKÁNUS SZENÁTOROK WASHINGTON, D. C. — Mansfield szenátor is­mételten követeli az Európában állomásozó ame­rikai csapatok létszámának lényeges csökkentését. Jelenleg 310,000 amerikai katona állomásozik Európában, legtöbbjük a Német Szövetségi Köz­társaság területén. Ez az amerikai adófizetőknek 1.5 milliárd dollárjába kerül évente. Mansfield szenátor javasolja, hogy az öt had­osztályból kettőt vonjanak vissza. A szenátor javaslatát 51 szenátor támogatja. Elliot L. Richard? m, a Nixon kormány helyet­tes külügyminisztei í a kormány nevében ellenzi Mansfield szenátor javaslatát. “A lényeges csapatvisszavonást szövetségeseink úgy értelmeznék, hogy nem vagyunk hajlandók eleget tenni a NATO-szerződésben elfogadott kö­telezettségeinknek” — mondta Richardson. nyatló tendenciát mutat, a nép egészségvédelme egyre rosszabb lesz, a máris mérgezett környezet egyre mérgezettebb, a közbiztonság már nemcsak a nagyvárosokban, hanem a peremvárosokban is tűrhetetlen és a városokon belüli, valamint a váro­sok közti vasúti közlekedés tarthatatlan. Nem hisszük, hogy Nixon elnöknek sok ameri­kait sikerül félrevezetnie a hadikiadások javasolt csökkentésével. A “progresszív” GE-vállalat A General Electric azon üzemeiben, ahol a vil­lanykörtéket gyártják, a hőmerő sokszor eléri a 110 fokot (Fahrenheit). A múlt nyáron egy nap ilyen hőségben dolgoz­tak a munkások, legtöbbjük nőmunkás. Egy órá­val a munkaidő lejárta előtt többen szédülni kezd­tek a hőségtől és nem tudták munkájukat folytat­ni. Kérték, hogy engedjék őket haza. Az előmun- kás megtagadta a kérelmet. A munkások azonban képtelenek voltak dolgozni és munkakártyájukat lepecsételték, ami azt jelenti, hogy nem kértek fizetést azért az egy óráért, amennyivel keveseb­bet dolgoztak. A vállalat felelősségre vonta mindazokat, akik egy órával a munkaidő előtt hazamentek és öt napra felfüggesztette őket, vagyis megvonta tőlük az egy heti bért. Ez az eset ismételten rámutat a GE igazi arcula­tára. Az ország ezen leghatalmasabb villamossági monopóliuma könyörtelenül kizsákmányolja a munkásokat, de ugyanakkor ország-világ előtt ál­landóan azt hirdeti: “Progress is our most import­ant product” — holott ez a vállalat nem egyéb, mint báránybőrbe bujt farkas. ró ci da (otnl iztoó i tdó A társadalombiztosítási javadalmazásban része­sülőknek nem kell külön kérvényezni a 15 száza­lékos nyugdíjemelést, amelyet a kongresszus nem­rég megszavazott. Mindenki, aki javadalmazást kap, automatikusan megkapja az emelést is. Az első csekk az uj összegű nyugdíjjal április harma­dikén érkezik meg, mely mint rendesen, az előző hónapra szól. A régi és az uj nyugdíj közötti kü­lönbözeiét január és február havára valamikor áp­rilisban, valószínűleg április 20-a hetében kézbesí­tik. Azért nem küdték ki az év elejétől kezdve a felemelt nyugdijat, mert kiszámítása sok időt vesz igénybe. Az átlag nyugdíj havi 100 dollárról 116 dollár­ra emelkedik; a 65 éven felüli házaspár átlag nyugdija havi 170 dollárról 196 dollárra megy fel. A munkaképtelen családfő, felesége és gyermekei átlag nyugdija havi 237 dollárról 273 dollárra, a két vagy többgyermekes özvegy átlag havi nyug­dija 254 dollárról 292 dollárra emelkedik. A társadalombiztosítási nyugdíj megszületésé­nek harmincadik évfordulóján Hyman H. Siegel, a newyorki Downtown körzeti hivatal vezetője meg­jegyezte, hogy még most is él s nyugdijat kap Miss Ida Fuller, aki az első számú nyugdijcsekket kapta 1940 januárjában. A most 95 éves Miss Fuller an­nakidején egy ügyvédi iroda titkárnője volt, mi­előtt nyugdíjba ment. Az első nyugdíjasok között volt Bert L. Snyder, Oakton, Virginiában, aki most 96 éves és aki fiatalkorában a Buffalo Bül vad­nyugati filmekhez nyereg alá törte a lovakat. 1894- ben, mint a nebraskai hatodik lovasság tagja, részt vett az indiánok elleni harcokban. De később, mint gépész, mint ács és asztalos kereste meg ke­nyerét és szerezte meg társadalombiztosítási jogo­sultságát. San Franciscóban a 97 éves Mrs. Jessie V. Gildmeester most kapta meg 360-ik havi társa­dalombiztosítási nyugdiját. Annakidején vaude­ville és nyári színházakban volt szülésznő és a szín­házi alkalmazásban szerezte meg jogosultságát. Az öreg katonák washingtoni otthonában él Arthur Macomber 96 éves polgár, a spanyol-amerikai há­ború és a Boxer Forradalom veteránja, aki szin­tén az első nyugdíjasok között volt. Még emlék­szik, amikor heti hét napon át, napi 11 órát dolgo­zott, mint villanyosvezető Chicagóban, de nem szí­vesen gondol vissza erre a nehéz munkára. Beirut, Lebanonban kormányellenes összeeskü­vést fedeztek fel. A tetteseket letartóztatták és kö­zülük 16-ot azonnal kivégeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents