Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Thursday, January 1, 1970. AMERIKAI MAGVAR SZÓ — HUNGARIAN WORD I SÍRJUNK, VAGY NEVESSÜNK? Yonkers, N. Y. városatyái évekkel ezelőtt több millió dolláros költséggel szemétégető telepet építettek, minden bizonnyal azzal az elgondolással, hogy a város köztisztasági alkalmazottai által ösz- szeszedett szemetet ott égessék el. A városatyák azonban nem követték ezt az elgondolást, hanem miután a város lakóitól bekollek- tált adóból felépült a szemétégető, azt privát sze- métkollektáló cégek rendelkezésére bocsátották, úgyhogy a városi alkalmazottak által összehordott szemetet privát szemétégetőben kellett elhamvasztani — külön költség ellenében. Évente egymillió adó-dollárjába került a városatyák eme “közszolgálata” a kis Yonkers városkának. A városatyákat most vád alá helyezték. (Csak úgy mellesleg megjegyezve, ez a színjáték öt évenként megismétlődik. A városházát megtisztítják azoktól, akik összeszürik a levet a Mafiával, aztán pár esztendő elteltével a helyzet ugyanolyan mint a tisztogatás előtt.) • Az újságok nagy fejcimekkel hozzák: “Vád alá helyezték Newark polgármesterét és 14 városi tisztviselőt.” Az amerikai politikai életben járatlan egyén arra a következtetésre juthat, hogy a szövetségi kormány most valójában lecsap a megvesztegetők- re és a megvesztegetettekre. Persze erről szó sincs. Csupán arról van szó, hogy a republikánus Nixon- kormány lerántja a leplet egynéhány korrupt demokrata politikusról, egyengetve az utat arra, hogy helyükbe republikánus politikusok kerüljenek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ország egy legkiválóbb ügyészét, a N Y. Déli- Körzetben működő Robert Morgenthau-t, aki minden gyanún felül áll, Nixon elbocsátja állásából. A Nixon-kormány intézkedése inkább azt jelenti, hogy nem annyira a hivatalukkal visszaélőket akarják megbüntetni, nem a megvesztegetéseknek akarnak véget vetni, nem a korrupciót akarják kiküszöbölni, hanem főleg és elsősorban saját uralmukat akarják alátámasztani. • Ötven évvel ezelőtt az amerikai farmerek 74 millió acre területen egymilliárd bushel búzát termeltek. 1969-ben 54 millió acre területen 1.3 milliárd bushel búzát arattak, vagyis 300 millió bushellal többet, mint ötven évvel ezelőtt. A termés acre- kénti növekedése következtében a búza ára alacsonyabb lett, mint az utolsó 23 esztendő bármelyikében. A búza olcsó, de a liszt és a kenyér ára ma magasabb, mint az elmúlt 23 esztendő bármelyikében. • Ki merné kérdőre vonni az amerikai bankárok nagylelkűségét? Ingyen, minden díjazás nélkül rendelkezésedre bocsátják a “hitel-kártyájukat”. Azt azonban nem hangsúlyozzák ki, hogy ha a hitelre vásárolt áruért a hónap végén nem fizeted ki a banknak járó összeget, akkor a fennmaradó tartozásért a bank évi 18 százalékos kamatot számit. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a bankok az elmúlt esztendőben 50—75 százalékkal NAGYOBB profitot könyveltek el, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez egyik magyarázata az állandóan emelkedő inflációs folyamatnak is. A Szovjetunióban, a gyógyászati és egészségügyi berendezések tudományos kutatóintézetében kidolgozták az aerodinamikus porszívó-szekrény mintapéldányát. Külsőre ez a porszívó közönséges ruhásszekrényre emlékeztet, de a belé helyezett poros ruhát 20—30 másodperc alatt kitisztítja. Ha a ruha nedves, a porszívó-szekrényben meg is szárad. Egy óra alatt több mint 120 darab pamuttextil és lenvászon holmit lehet portalanitani a szekrényben. A porelszívó szekrény kipróbálása sikeresen befejeződött, és az illetékesek elfogadták sorozatgyártásra. A PROPAGANBA-HABORUBAN A U S. HUZZA A RÖVIDEBBET A különböző fegyvernemek mellett a propaganda, vagyis pszichológiai háborúnak is nagy szerepe van Vietnamban. Mindkét oldalról próbálják a lakosokat, a katonákat meggyőzni, hogy a rossz oldalt támogatják, hagyják abba a harcot, vagy pártoljanak át. Fejlett technológiával' és nagy erővel főleg a röpcédulák százezreivel vívják ezt a harcot az amerikaiak, mig az északvietnamiak inkább személytől személyhez szóló közvetlen propagandával. Minden jel szerint az északvietnamiak módszere látszik sikeresebbnek. Az amerikai pszichológiai háború folytatására egész tudományos és technikai gépezetet állítottak fel. Lélekbúvár szakértőkkel dolgoztatják ki a szerintük legmegfelelőbb megközelítést. Mégis sokan azt állítják, hogy az amerikai és a délvietnami propaganda erőfeszítések túlságos súlyt helyeznek a technológiára és a “meggyőző minőségi tartalom” helyett a mennyiséget helyezik előnyben. Óriási összegeket fordítanak propaganda nyomtatványokra, amelyekből amerikai repülőkről minden nap legkevesebb 20 millió példányt szórnak le Dél- Yietnam fölött, 1 milliárd példányt egy hónapban. A számítások szerint 40 milliárdot tesz ki a leszórt röpiratok száma a háború kezdete óta. A nyomtatványokon kívül televízión, rádión, repülőn alkalmazott hangszórókon, falragaszokon és sokféle más módon is igyekeznek meggyőzni a délvietnami népet. Az eredmény semmiképpen sincs arányban az erőfeszítés nagyságával. Egyik oka ennek az, hogy az amerikaiak egyáltalán nem értik a vietnamiak gondolkodását, lelkivilágát. Az egyik ilyen jellegzetes baklövés volt, amikor az év elején telt idomú, hiányosan öltözött nők képét mellékelték a propaganda anyaghoz, abban a hiszemben, hogy ez honvágyat kelt majd az ellenség körében és elvesztik harci kedvüket. Nem gondoltak arra, hogy a vietnami férfiaknak nem tetszenek a telt idomú szépségek, ők a filigrán, karcsú vietnami nőket kedvelik. Nem tűzték fel a képeket a falra és igy ez az egész program csődöt mondott. Az ilyen hibákból tanulva, az amerikaiak a vietnamiak szentimentális érzéseit próbálják felkelteni. Nyomtatványaikban az észak-vietnami otthon békés tájainak emlékét ébresztik fel. Egyik esetben egy északvietnami haldokló katona állítólagos legutolsó leveléből idéztek, amelyben szerelmétől búcsúzik és kéri, hogy azokra haragudjon, akik ebbe az “esztelen háborúba keverték”. Ez alatt természetesen Észak-Vietnamot értik. Az amerikaiak most már személyes kapcsolatban is igyekeznek a vietnami lakosság körében propagandát kifejteni. Egyike ezeknek az “átpártoló” program. Ennek keretében 75 propaganda csoport működik; átpártolt katonák, civilek járják a falvakat és próbálják meggyőzni a falubeli családokat, hogy a Vietcong-ban küzdő családtagokat beszéljék rá, pártoljanak át a szövetségesekhez. A dél-vietnami kormány szinielőadásokat tartó csoportokat küld ki, melyekkel együtt gyakran amerikai orvosok is mennek, akik injekciókat adnak és orvosságot osztanak ki. De az ilyen személyes kapcsolatu célokra az amerikaiak aránylag keveset költenek. A legtöbb pénz minél nagyobb területek röpcédulával való tömeges elárasztására megy. A dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front ismeri saját népét és a nép közvetlen nyelvén tud szólni a falvak lakosaihoz. A nép személyes tapasztalatából ragad ki tanulságos eseményeket. Megmutatja, hogyan zsákmányolják ki az amerikaiak a parasztokat, hogyan hurcolják el a felhizlalt sertéseket, egyéb terméket. A háborús tapasztalatokból rámutatnak az amerikai imperializmus természetére és kézenfekvővé, érthetővé teszik a lakosok előtt álló valóságot. Ezért van az, hogy sokkal nagyobb sikert érnek el propagandájukkal, mint az amerikaiak a nagymennyiségű és költséges röpcédulákkal. Pedig még Westmoreland tábornok maga is megfogalmaz néha egy-egy nyomtatványt, amit a pszichológiai hadosztály kötelességszerüen kinyomtat és repülőgépekről leszór. De sokan nincsenek elragadtatva a tábornok ötleteitől és ezért már az is előfordult, hogy egész repülőrevaló nyomtatványt kötegekben a Délkinai-tengerbe szórtak. Azt gyanítják, hogy ez nem egészen véletlenségből történt. A propagandaháboruban is mindenek felett a tényeknek kell meggyőző erővel bírniuk. Ugylát- szik, az északvietnami s a Vietcong erők a tények bizonyításával, meggyőzőbb erővel tudnak propagandát kifejteni. A propagandaháboruban az U.S. huzza a rövidebbet. I APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Már sokszor Írtam a divatról — még valaki azt hiszi rólam, hogy én magam is “divat-hölgy” vagyok! Nem tehetek róla, de most megint a divatról akarok írni. A csizmáról. Akinek nincs földig érő kabátja, az csizmában, jár. Fényes lakk csizmában, vagy mindenféle színű, de magasszáru csizmában. Nagyon nevetségesnek tartottam, mert azelőtt, Diósgyőrben csak a huszároknak, meg a parasztoknak volt csizmája. Miskolcon is volt egy csizmadia-mester, ott lakott az utcánkban; vékony, magas ember volt. Arról volt nevezetes, hogy a cégtáblájára az volt írva, hogy “Bogár József, csizmadia és kéjgáz.” Mikor megkérdezték tőle, hogy miért irta azt a cégtáblájára, azt felelte, hogy a kéjgáz szó nagyon szép és előkelő. Most jó keresete lenne itt, mióta rájött a divat a csizmákra. A napokban igen esett az eső és ki kellett mennem valamit vásárolni. Az eső meg nem állt egész nap. A lányom azt mondja: Vedd fel a csizmámat, vigyél esernyőt és meg se érzed, hogy esik az eső. Kinéztem az utcára, láttam, hogy nem igen járnak ilyen időben, hát felhúztam a csizmát. Köny- nyen feljött, mert az oldala zipperrel jár. Az esernyőt jól a fejemre húztam, hogy meg ne ismerjen valaki és mentem elintézni a dolgaimat. Most bevallom őszintén, hogy meg voltam lepődve. Nem is olyan bolondok azok a fiatalok. Mikor hazaértem, levetettem a csizmát, a lábam száraz volt, egy csepp viz se ért egész a térdemig. Na, látod, mondja a lányom, nincs ennél jobb viselet, különösen, ha hideg van, vagy ha esik az eső. Azt hiszem a legokosabb lesz, ha veszel magadnak te is egy párat. Nem akartam ellenkezni, csak annyit szóltam, hogy ha már csizmát veszek, megvárom, amig sarkantyus csizmát árulnak. VÁMMENTES IKKA-CSOMAOOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY készpénzfizetés magyarországi címzetteknek Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-röl 5
