Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-11 / 24. szám

Thursday, June 11, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 * —i—»a Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A newyorki tüntetésről NEW YORK, N. Y. — Láttam a televízióban, hogy az építő munkások hogyan pártolják Nixon elnököt, százával vitték az amerikai zászlót, úgy vonultak fel. De azt nem mutatták se a televizión, se nem Írták meg az újságokban, hogy ezek a hires reakciós munkások, akik 10 meg 14 dollár órabért kapnak, SZÖGEKKEL DOBÁLTÁK MEG A FEL­VONULÓ DIÁKOKAT. De nem olyan kis szögek­kel, amiket én szoktam valamiért a falba ütni, ha­nem hatalmas, nagy erős épületszögekkel. Az unokám 15 éves, ő is ott volt és kiabálták egymásnak a gyerekek, hogy “forduljatok el, ne hogy a szemeteket kiüssék.” De nem csak marok szöget dobáltak, de papírzacskóba csomagoltak egy jó csomót és akit az ért, azt bizony alaposan megütötte. Ezek az acélsisakos reakciós jól megfi­zetett banditák Nixon legjobb támogatói. Ha any- r.yira a háborúért vannak ,miért nem küldik el őket Vietnamba, meg Kambódiába a fiatal gyere­kek helyett. Mrs. I. F. Az órajavitásokrál ELSINORE, Cal. — Lapunk május 14-i számában olvastam “Egyre nehezebb háztartási gépeket javí­tani” c. cikket. Régebben foglalkoztam már azzal a gondolattal, hogy megírjam lapunkban az olva­sók tájékoztatására, hogy ugyanilyen panaszok vannak az óraiparban, ahol — szerintem — még rosszabb a helyzet. Az utóbbi tiz év alatt az óragyá­rak rengeteg olcsó, silány minőségű árut hoztak forgalomba, melyek még azt sem érdemlik meg, hogy óráknak nevezzék. Pl. vannak az üzletekben olyan konyha- és ebédlő-óráknak nevezett felcico- mázott figurák, amelyek nem az időt vannak hi­vatva mutatni, hanem a nikkel, aluminium s arany ragyogásával akarják a vásárlókat megszéditeni. A számlapon lévő számok nem fontosak, mivel akár villany, akár rugó hajtja, ez csak dísztárgy a lakásban, azon egyszerű oknál fogva, hogy megja­vítani lehetetlen. Ha néhány rövid hét, vagy hónap után megáll az órának nevezett alkotmány, sorsa meg van pecsételve. Két vagy három kereke vala­milyen puha fémből készült, úgyhogy rövidesen el­kopik és javítani már lehetetlen. Egyébként pedig úgy van összepréselve, hogy nem lehet széjjelszed' ni, csak széjjelfesziteni, de már összerakni lehetet­len, mert takarékossági szempontból a rendes oda­való csavarok is hiányoznak. Ezek is a háztartási gépek kategóriájába tartoz­nak, melyekhez részeket nem lehet kapni, de nem is volna értelme ugyanazon oknál fogva, mint ahogy az automata gyerekjátékokhoz sem szoktak részeket venni. Én már a múlt század utolsó éveiben ismerked­tem meg az óraiparral, amely akkor még primitiv volt, de nem kellett pirulnia a ma divatos lelket­len kereskedelmi visszaélések miatt. Hol vannak már azok az idők, amikor egy rendelést beküld- tünk New Yorkba, vagy Los Angelesbe, s harmad­nap itt volt a megrendelt rész. Hozzájárul a javí­tások megnehezítéséhez az is, hogy csak nagyobb összegű rendelést eszközölnek. A kisebb javítómű­helyek addig nem küldik be a rendelésüket, amig legalább 15—20 dollárra fel nem gyülemlik. A nagykereskedők azzal érvelnek, hogy az irodai könyvvezetés többe kerül és így kevesebb alkal­mazottat tartanak. A közönség huzza a rövideb- bet, a szegény kisiparos ezerféle okot hoz fel, hogy megnyugtassa a türelmetlen vevőt. Nincs elég gyakorlott munkás — mondják — s nincs kihez fordulni. Ez nem állja meg a helyét, a valóság in­kább az, hogy a gyárosok nagyobb profit elérésé­ért egymás nyakát vágják el. A jelszó a gyors meg­gazdagodás, a szent profit. Schubert J. IMS mmm mmm (magmán JUNIS HÓ 27 28-ÁN Autómunkások, építő-ipari dolgozók, szűcsök, férfi- és r.ői-szabók, acél, gumi és más iparokban dolgozó munkások képviselői konferenciára jönnek össze Chicago, III.-ban e hó 27- és 28-án. Az összejövetel célja: 1. Megvédeni a munkások sztrájk-jogát. 2. Nyomást gyakorolni a törvényhozókra: ves­sék el a benyújtott munkásellenes törvény- javaslatokat. 3. Felépíteni a tagság erejét minden szakszer­vezetben, hogy képesek legyenek megvédeni jogaikat és érvényre juttatni jogos és méltá­nyos követeléseiket a munkáltatókkal szem­ben. Nemrégen Washingtonban tartottak konferen­ciát az AFL-CIO szervezeteinek vezetői, melyen több százan jelentek meg. A “Nemzetközi kereske­delem növekvő krízise” volt a konferencia tárgya, mely visszatükrözte a külföldről behozott, olcsóbb munkabérrel előállított árucikkek miatti aggodal­mat. Egyre nagyobb mértékben követelik a szak- szervezetek, hogy a kormány korlátozza a külföldi készáru-behozatalt. A cipőgyári munkások a Fehér Ház előtt tüntet­tek a külföldi cipőbehozatal korlátozása érdekében. Az International Union of Electrical Workers sür­geti egy kabinet színvonalon működő nemzetközi kereskedelmi hivatal felállítását. A Japánból és 4. Felsorakozni az erkölcstelen háború felszá­molására. 5. Tiltakozni Meany munkásellenes magatartása miatt. 6. Harcolni a magas adók ellen. Minden jel arra mutat, hogy az ország minden részében lévő szakszervezetek képviseltetik magu­kat ezen a konferencián. Érdeklődők bővebb felvilágosításért forduljanak a National Rank and File Conference-hez, 343 South Dearborn St. Room 600, Chicago, III. 60604. A junius 27—28-i konferenciát a Packinghouse Labor Community Center helyiségében (4859 S. Wabash Avenue, Chicago, III.) tartják. Hong Kongból beözönlő, olcsó munkával előállított ruhafélék behozatala ellen 200,000 férfiszabósági munkás tartott rövid országos sztrájkot. Az acél­munkások szakszervezete vezetőinek már előre gondot okoznak a jövő évi szerződés-megújítások, amelyekre a munkások szempontjából rossz hatás­sal lesznek az egyre tömegesebben importált acél­áruk. Még a moziszinészek szövetsége, a Screen- Actors Guild is nyomást gyakorol a kormányra, hogy mozdítsa elő és finanszírozza a belföldi filmek előállítását. Mig a nagyvállalatok, a lanyhulás következtében csökkentik a belföldi termelést, annál nagyobb mértékben terjesztik ki a termelést külföldi gyá­raikban. Külföldi gyárak építésére és felszerelésé­re ez évben 12.7 milliárd dollárt költenek, 20 szá­zalékkal többet, mint a múlt évben és több mint kétszer annyit, mint 1964-ben, a vietnami háború teljes kibontakozása előtt. Ez a háború valódi gaz­dasági célja: megnyitni uj területeket az amerikai nagyvállalalatoknak; megfélemlíteni a világ népe­it, hogy aztán azok megengedjék az amerikai nagy- vállalatoknak, hogy továbbra is kizsákmányolhas­sák őket. Az Egyesült Államokban a munkaalkalmak mil­liói szűntek már meg amiatt, hogy a vállalatok itt bezártak és külföldre költöztek, különösen az ame­rikai imperializmus uj gyarmataira. Amerikai elek­tronikai ipari cégek 15—20 cent órabért fizetnek Taiwanban és fele annyit Dél-Koreában. Most arról álmodoznak, hogy még több gyárat telepítsenek ki Indokinába és Thaiföldre, ha sikerül Nixonnak meghódítani egész Délkelet-Ázsiát. Az AFL-CIO lapjai is panaszkodnak a munkaal­kalom ilyenfajta csökkenése miatt. De ezt csak úgy lehet megszüntetni, ha kényszerítjük a kormányt, hogy vonja ki az amerikai csapatokat először Indo­kinából s azután minden más külföldi bázisról. Akkor az U.S. nagyvállalatok nem dolgoztathat­nak majd rabszolgabérek mellett. A most leigázott országok népei akkor majd felépíthetik saját ipa­rukat és az Egyesült Államokkal egyenlő feltételek mellett kereskedhetnek. Ez lesz a legjobb biztosí­ték az amerikai munkások számára a munkabére­ket veszélyeztető külföldi árubehozatallal szemben. Zsidó művész rajzainak albuma jelent meg a Szovjetunióban Égj' zsidó grafikusművész rajzainak és fametsze­teinek nagyon érdekes albuma jelent meg a Szov­jetunióban. A művész Samuel Rozin, Vilnában, a Litván Köztársaság fővárosában lakik. A szovjet kormány által kiadott album 31 illusztrációja töb­bek között a középkori Vilna sikátorait, házait áb­rázolja. Régi időktől kezdve ebben a városban volt a zsidó kultúra központja mindaddig, amig a nácik a város zsidó lakosságát úgyszólván teljesen kiir­tották. Jelenleg Vilnának 20,000 zsidó lakosa van. Az album szövege szerint a művész 1987-ben, még a háború előtt Izraelben tett látogatást s mü­veit akkor a Tel Aviv-i és a Jeruzsálem-i múzeu­mokban kiállították. Izraelben készített müvei közül egy izraeli arab­ról festett akvarell és egy sabra (bennszülött iz­raeli zsidó) szénrajz-arcképe is az albumban van. Nyolc 1968-ban készített fametszet zsidó népdalok témáit ábrázolja. Az album orosz szövegét litván és angol fordítás is kiséri. VÁMMENTES IKKA-CSGMAQOX KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE ING Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről A SZAKSZERVEZETEK A VÁM EMELÉSÉT PÁRTOLJÁK

Next

/
Thumbnails
Contents