Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-28 / 22. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 28, 1970. Mi Történik *z 0hAíAban AZ ALKOTÓ 1A0YAB — Több mint tízezer találmány — A magyar műszaki élet hagyományai gazdagok; számos világ jelentőségű találmány fűződik a magyarok nevéhez. Jedlik Ányos szerkesztette az első dinamót, Kandó Kálmán találmánya forradalmasította a vasút villamosítást, Eötvös Ló- ránd torziós ingája uj utakat nyitott a geofizikai kutatásban. Bánki Dunát és Csonka János első karburátora nagy lépést jelentett a műszaki fejlődésben, s három magyar mérnök Bláthy, Déry és Zipernovszky szerkesztette a világ' első transzformátorát. Asbóth Oszkár nevéhez fűződik a helikopter feltalálása. A magyar találmányi mozgalom 1945 után különösen nagy fejlődésnek indult. A közelmúltban uj törvény született a feltalálók jogainak védelméről, s külön országos főhatóság, a Találmányi Hivatal foglalkozik a feltalálók védelmével, segítésével. A magyar ipar és tudomány technikai felkészültsége a korábbi évtizedekkel szemben megsokszorozódott, s igy lényegesen nagyobbak a lehetőségek a feltalálók elképzeléseinek megvalósítására. Az elmúlt 25 év alatt több mint tízezer találmányt szabadalmaztattak a magyar feltalálók. Ezek között több világviszonylatban is kiemelkedő alkotás szerepel. Egyike a legnagyobb világkarriert befutott találmányoknak dr. Heller László és dr. Forgó László légkondenzációs berendezése. A két magyar feltaláló uj utakat nyitott az erőmüépitkezésben, s az ipartelepítésben egyaránt, mert módszerük alkalmazásával olyan területeken is létesíthetők erőmüvek, ipari létesítmények, ahol nem áll rendelkezésre a korábbi módszerek mellett szükséges nagymennyiségű hütőviz. A módszer felhasználásával Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban atomerőmüveket helyeztek üzembe, s a Heller-Forgó-féle hűtési eljárást vezetik be a Szovjetunióban, az NDK-ban és több más országban épülő uj erőmüveknél. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály találmánya, a Bioplaszt, a felszívódó sebészeti műanyag méltán keltett nagy érdeklődést külföldön is, hiszen uj alapokra helyezte a sebészeti, műtéti technikát. A Bio- plasztok emberi vérfehérjéből előállított műanyag szerű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő szervezetbe beültetve a regenerációs folyamatok irányítására használhatók fel, majd felszívódnak, nyomtalanul eltűnnek. Felszívódási idejük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulásától függően — szabályozható. Több külföldi cég is — köztük Japán és Svájc -— megvásárolta Veress Ferenc és Veress Gergely találmányának licencét, amellyel bármilyen fazonú fémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A berendezés kés nélkül az anyag belső szerkezetében létrehozott feszültséggel “vág”. Oly pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükörsima marad, semmiféle utómegmunkálásra nincs szükség. Egy mérnökcsoport találmánya a kutatómüszer-család, melynek tagjai a föld mélyében rejlő legkülönbözőbb fémes tárgyak érzékelésére, sőt — a viz alatti kutató műszerek — az elsüllyedt, iszapban fekvő fémtárgyak felkutatására is alkalmasak. Ehhez a müszercsaládhoz tartozik a vezeték kutató műszer, amely a földalatti közmüvek nyomvonalának egyszerű gyors és megbízható felderítésére szolgál. Ugyancsak magyar névhez fűződik az elektro- ozmotikus falszigetelés módszere, amelyet már külföldön is több helyen alkalmaznak. Az épületek falai ugyanis évszázadok múlásával nedvszívóvá válnak, elvizesednek. A műszer speciális eljárással minden építészeti beavatkozás nélkül teszi lehetővé ezeknek az épületeknek a kiszárítását. Szabó István görgősekéje a szántás évezeredes technikáját forradalmasító mezőgazdasági szerszám. A különleges eke alkalmazásával körülbelül kétszeresére nő a szántott terület nagysága, s ugyanakkor a vonóerő szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. A legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálásra, mert az ujtipusu eke mindezt egyetlen műveletben elvégzi. Dr. Lévárdi Ferenc mérnök, nehézipari miniszter találmánya a HYDROP berendezés, amely talajvizek, tavak vagy a tenger felszíne alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas. Mun kába állítása tehát uj területeken nyitja meg a bányászatot. Ugyancsak nagy jelentőségű találmány a HALDEX néven a világ szakirodaimába is bevonult eljárás a szénmedddőhányók hasznosi tására. Alkalmazásával lehetővé válik az évtizedek óta felgyülemlett meddőhányók hasznosítása, amelyekből értékes tüzelőanyagot választ ki, más részt pedig a visszamaradó mellékanyagokat építőipari alapanyagként dolgozza fel. Nagy sikerrel alkalmazzák Lengyelországban és Angliában, a többi között japán, csehszlovák, török és szovjet szakértők foglalkoznak bevezetésével. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban bejelentett Vés- sey-Tóth-féle laskagomba termesztési eljárás. Ennek lényege: az értéktelen kukorica csutkán ízletes, fehérjedus gombát termesztenek, csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kg kukorica csutkáról körülbelül 80 kg gombát “arathatnak”. Az eljárást már átvették a csehszlovákok és az osztrákok, de bevezetik majd Nyugat- Németországban, a Benelux államokban, az Egyesült Államokban és Mexikóban is. Nagy jelentőségű találmány Gál Pál úgynevezett aluminium- lágyforrasztása, mely néhány hónap alatt világ- szenzációt keltett. Módszerével az alumíniumot más fémekkel lehet összeforrasztani, s a találmánynak szinte forradalmasító szerepe van a hőkicserélő iparban, ahol az acél- és rézalkatrészeket alumíniummal helyettesíthetik. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! KORSZERŰSÍTIK A 6-OS FŐÚTVONALAT (Baranya megye) Korszerűsítik a 6-os főközlekedési müut Pécs és Szigetvár közötti szakaszát. A felújított ut hét és félméter szélességben kap uj burkolatot, amely kétoldalt fehér, úgynevezett optikai vezetősávval lesz ellátva. A közlekedés meggyorsítását szolgálja a szigetvári felüljáró is, amely 120 méter hosszan íveli át a keresztező vasútvonalat. A korszerűsített útszakaszt rövidesen átadják a forgalomnak. — Képünkön: Munkagépek az útépítésen ■>★*★★*★★★*★**★*★★★***★*■**★★**★★★**■.****** Családtervezés - népesedés A népesség alakulása, a családtervezés, évek óta egyik legtöbbet vitatott témája a magyar társadalomnak. Az utóbbi években Magyarország születési arányszámával a világstatisztika utolsó helyén állt, s bár némi javulás tapasztalható, még mindig ott a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó születések száma. 1962-ben — ez volt a mélypont — ezer lakosra 12,9 1966-bän 13,6, 1967-ben 14,6 tavaly pedig 15 születés jutott. A szociológusok — bár továbbra is kis ütemii —. folyamatos növekedésre számítanak. A művi abortuszok legalizálása szenvedélyes vitát váltott ki, bár abban általában mindenki egyetért, hogy a gyermekek születéséről, annak idejéről és számáról a szülők és mindenek előtt a nők döntsenek. Orvosok véleménye szerint ugyanis az abortuszok jogi rendezése előtt is évente mintegy 150 ezer volt a tiltott művi vetélések száma. A legalizálást követően évente 160—180 ezer abor •túszt végeztek, a múlt évben pedig tovább ugrott a statisztika : a művi vetélések száma 200,000 fölé emelkedett. 1970 első felében a tavalyihoz képest újabb 6%-os növekedést tapasztaltak. Az abortuszok számának csökkentése adminisztratív intézkedésekkel nem oldható meg, szükséges viszont a korszerű megelőzés, a tablettás fogamzásgátlás szélesebbkörü elterjesztése. Eddig ugyanis a családtervezésnek ez a modern módszere Magyarországon még nem vált általánossá. Az első orális fogamzásgátlót 1967-ben vezették be, s idén egy újabbat hoztak forgalomba. Tény azon ban, hogy ezeket a szereket a 15-től 49 éves kora nőknek még mindig csak 4%-a szedi. A felmérések azt is bebizonyították, hogy olyan nő, aki kizárólag művi vetélést végeztetett és semmilyen más védekezési módszert nem alkalmazott mindössze 13%-nyi akadt. Ez pedig világos bizonyítéka annak, hogy a nők többségét a nem megfelelő és nem kellő hatásfokú védekezés kényszeritette arra, hogy nem kívánt terhességét megszakittas- isa. A legutóbbi adatok szerint ugyanis a házasságban élő nők kétötöde semmiféle felvilágosítást nem kapott a védekezésről. A magyar szociológusok a családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítást a társadalom számára ideálisnak tekinthető gyermekszám propagálásával próbálják összekötni. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a családokban ma a két gyermeket tartják eszményinek. Körülbelül száz évre visszamenően rendelkezik a budapesti Statisztikai Hivatal adatokkal, s ezek szerint 1870-ben a magyar nők átlagosan 5,6 gyermeket hoztak világra, 1920 és 1940 között is átlagosan hármat. A megkérdezett nők 30%-a ma is azt tartja, hogy három gyermek az ideális. Ebből pedig a szociológusok arra következtetnek, hogy jó propagandával és megfelelő szociális intézkedésekkel általánosan el lehet fogadni Magyarországon a három- gyermekes család eszményét. Ez a gyermekszám kellőképpen biztosíthatná a magyar népesség reprodukcióját. A Városi Tanács Művelődési osztályának kezdeményezésére kötelezően bevezették az uszóoktatást az általános iskolákban. A gyermekek 8 héten át 16 órában megtanulják a mellúszást. Az oktatás tanítási időben az órarendbe iktatva folyik. Külön autóbusz hozza-viszi a gyermekeket az órák közötti szünetekben. Jelenleg 900—1000 8—10 éves fiú és lány tanul úszni. A célkitűzés, a testedzés mellett, a nyári vizi balesetek csökkentése. — Képünkön: Dunszt Ferenc és Ugró Erzsébet fiatal testnevelő tanárok szárazon tanítják a mellúszás alapmozdulatait.
