Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-21 / 21. szám

Thursday, May 21, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Mt 7okTf/Hf(*z ÓhAzAbAN ÁLLAM ÉS EGYHÁZ Magyarország lakóinak — a vallás szerinti utol­só, 1947-ben történt felmérése alapján — 65 száza­léka volt katolikus, 20 százaléka református, 5 százaléka evangélikus, 10 százaléka egyéb vallásu, vagy felekezeten kívüli. Frissebb adat azért nem áll rendelkezésre, mert azóta a Magyar Népköztár­saság törvényeinek megfelelően mindenfajta álla­mi nyomtatványról, kérdőivről hiányzik a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés. Az egyes egyházak jogi helyzete a második vi­lágháború előtt nem volt egyenrangú. Az 1895. évi 43-as törvény megkülönböztetett állam által bevett és állam által elismert egyházakat. Az előbbieket a kormányok előnyben részesítették az utóbbiakkal szemben. A felszabadulás után az uj, népi demok­ratikus magyar állam — az egyházak gazdasági és politikai hatalmának megszüntetése után — felszá­molta az 1948. évi 30-as törvénnyel a bevett és el­ismert egyházak közötti különbséget, továbbá szét­választotta az államot az egyháztól, amint az Euró­pa államainak többségében már a múlt század vé­gén megtörtént. Ezeket az elveket tükrözi a Ma­gyar Népköztársaság alkotmánya, amelyet 1949- ben szavazott meg a magyar országgyűlés. At al­kotmány 50. paragrafusa biztosítja a polgárok lel­kiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakor­lásának jogát. A magyar állam az 1950-es években megállapo­dott az egyes egyházakkal és a megegyezés rende­zi mindazokat a kérdéseket, amelyek az egyhá­zak szabad működéséhez, az állampolgárok lelkiis­mereti szabadságához, valamint a vallás szabad gya korlásához szükségesek. A megállapodás pénzügyi ^észe leszögezi: “A Magyar Népköztársaság kor- nánya kész gondoskodni az egyházak elemi szük­ségleteinek fedezéséről olymódon, hogy 18 éven át. tehát amig az egyházak saját forrásaikra tá­maszkodva maguk tudják fedezni anyagi szükség­leteiket három, illetve ötévenként arányosan csök­kenő mértékben megfelelő összeget utal ki egyhá­zi célokra.” A segély csökkentése csupán egy alkalommal történt meg, mert az egyházak kérték a kormányt, hogy az államsegély további csökkentésétől tekint­senek el. 1968 végén amikor a magyar állam és az egyhá­zak között kötött megállapodás anyagi vonatkozású része lejárt — a magyar kormány, a magyarorszá­gi egyházak és vallási felekezetek kérésére úgy döntött, hogy 1974 végéig tovább biztositja szá­mukra az államsegélyt. Az állami támogatás össze­ge évente 68 millió forint. Ebben az összegben nem szerepel a nagyrészt műemlék jellegű templo­mok fenntartása, melyről ugyancsak a magyar ál­lam gondoskodik. A múlt másfél évtized alatt pél­dául rendbehoztak csaknem minden budapesti templomot; az elmúlt tiz év alatt 87 millió forin­tot költöttek ilyen célokra. A magyarországi egyházak betartják a megálla­podásban lefektetett elveket; a papság többsége elismeri a szocialista államrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocia­lista állammal. Az utóbbi években a Vatikán körei­ben is elismerték, hogy a megegyezés az egyház érdeke is, hiszen jó politikai légkörben az egyhá­zak és a hivők nyugodtabban élhetik vallási életü­ket. A józan törekvések térhódítása lehetővé tette, hogy 1964 szeptember 15-én a magyar állam és a Vatikán részleges megállapodást kössön, mely­nek keretében a római katolikus egyház először ismert el egy szocialista országot és először egye­zett meg vele. A részleges megállapodás kiterjed a püspökök kinevezésére papi hüségeskü letételére (tudniillik arra, hogy a Vatikán elismerje a ma­gyarországi katolikus papoknak az alkotmányra tett esküjét), valamint a Pápai Magyar Egyházi In­tézet kérdésének felújítására. A megállapodás után — konkrét ügyekben — többször találkoztak a Vatikán és a magyar kor­mány képviselői. A tárgyalások jelentős eredmény­nyel zárultak: VI. Pál pápa uj magyar katolikus püspököket nevezett ki, s a főpapok 1969 január 23-án esküt tettek a Magyar Népköztársaságra és annak alkotmányára. A kinevezés sorozattal csak­nem teljessé vált a magyar katolikus püspöki kar, hiszen a tizenegy egyházmegyéből véglegesen be­töltötték két érseki, két uj és két régi megyéspüs­pöki széket. (Összesen két érseket, két megyés­püspököt, négy cimzetes püspöki apostoli admi­nisztrátort és két segédpüspököt neveztek ki.) Az állam és az egyház közötti viszony Magyar- országon napjainkban jó. Az országban több, mint 7,000 templom, kápolna ill. vallási összejövetel céljára fenntartott imaterem van. A legutóbbi adatok szerint a katolikus templomok és imaházak száma 1,300-ra tehető, az evangélikus templomok és imaházak száma pedig 474. Ezen kívül 100 izra­elita templomot tartanak számon. A kisebb egyhá­zak számarányuknak megfelelően ugyancsak ren­delkeznek templomokkal. Az egyházak a papi utánpótlás biztosítására ösz- szesen 11 hittudományi főiskolát tartanak fenn és tiz középiskolával is rendelkeznek. A magyarországi egyházak jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatnak. A legtekintélyesebb egyházi könyvkiadó a budapesti Szent István Tár­sulat, amely 1848-ban alakult meg, hogy terjessze a katolikus irodalmat Magyarországon. A Társulat munkájára jellemző, hogy' csupán 1969-ben 70,000 imakönyvet, 125,000 hittankönyvet, 15,000 tudo­mányos és hitbuzgalmi munkát, 16,000 más kisebb kiadványt jelentetett meg. EGÉSZSÉGESEBB NEMZET — Magyarországi riport — — Orvosellátásban ötödik helyen a világon — A magyar orvosképzés immár kétszáz éves múltra tekinthet vissza. Orvostudományunk olyan nagyságokat adott a világnak, mint Semmelweis, Hőgyes, a két Korányi, Fodor József, egészség- ügyi helyzetünk mégis hosszú évtizedeken át si­ralmas volt. 1938-ban például minden 100,000 la­kos közül 140 tbc-ben halt meg. A társadalombiz­tosítás a lakosságnak alig több mint 30 százalé­kára terjedt ki. Az országos egészségügyi ellátásában az elmúlt 25 esztendő nagy változásokat hozott. Napjaink­ban a társadalombiztosítás gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjed, s az orvosi ellátás tekinteté­ben a világ országainak rangsorában az ötödik helyen állunk. A felszabadulás előtt az országban összesen 47,000 kórházi ágyat tartottak nyilván, de a há­ború pusztításai után ebből is mindössze 27,000 7 Talajvizsgálat az erdők megfiatalítására A Balatonfeividéki- és Bakonyi Erdőgazdaság a közel­múltban egyesült. Az egyesülés és közös munka első létesítménye a keszthelyi központban létrehozott la­boratórium. Az erdőgazdaságban körültekintő tudo­mányos tervezéssel kívánják a gazdaság erdeinek felújítását elérni. Az értékes és keresett f.afajták sza­porítása az elsődleges céljuk. A közös gazdaság er­deiből talajmintákat vesznek az uj laboratóriumban ezeket vizsgálják, elemzik. Ezzel elérik, hogy az ér­tékes fafajták számukra a legkedvezőbb területre kerülnek, ahol a talaj-összetétel biztositja az optimá­lis fejlődést. — Képünkön Bori Klára erdőmérnök a begyűjtött talapmintát elemzi r *★★*★+*★★★*-**★*★★★*★**★★+***★★*****■*■***■ maradt meg. Számos uj kórház felépítésével je­lenleg már 84,000 beteget helyezhetnek el a kór­házakban. Az orvosok száma meghaladja a 22 ezret, vagyis minden 10,000 lakosra 22 orvos jut, szemben az 1938. évi 11,6 orvossal. Abszolút szá­mokban mérve és az összlakossághoz viszonyítva is jelentősen emelkedett az egészségügyi dolgo­zók száma, s az elmúlt 15 esztendőben megkét­szereződött. Jelenleg több mint 150,000 orvo3, gyógyszerész, ápolónő, asszistens és egyéb egész^- ségügyi szakember dolgozik az országban, vagyis a lakosság 1,5 százaléka. Az 1938—39-es tanévben a magyar tudomány- egyetemeken 1,600 orvos és gyógyszerészhallga­tó tanult, a mostani tanévben pedig csaknem 8,000. A hallgatók jelentős szociális segítségben részesülnek; 65 százalékuk ingyenes menzát vesz igénybe, minden harmadik hallgató diákotthon­ban lakik. A diákok 90 százaléka ösztöndíjat, il­letve rendszeres szociális támogatást kap. A múlt évben 72 iskolában megkezdődött az ujtipusu egészségügyi szakközépiskolai oktatás, s igy a következőkben az eddigieknél is nagyobb képzettségű egészségügyi szakdolgozó utánpót­lást kapnak a kórházak, rendelőintézetek. Az is­kolák elvégzése után az érettségizett fiatalok 15- féle egészségügyi munkakörben állhatnak mun­kába. Az ingyenes kórházi elhelyezés mellett ugyan­csak nagy vívmány a rendelőintézeti hálózat je­lentős bővítése. Ennek eredménye, hogy mig hu3Z évvel ezelőtt csupán 17 millió beteggel tudtak foglalkozni az intézetek, a múlt évben már mint­egy 55 milliót vizsgáltak, kezeltek. Az ország mintegy 200 tüdőgondozó intézetének és a kor­szerű gyógyító eljárásokkal dolgozó tbc szanató­riumoknak köszönhető, hogy a tuberkulózisban elhaltak száma tavaly már csak egyhetede volt a háború előttinek. A BCG-oltásokat az ország egész területére kiterjesztették, s ennek köszön­hető, hogy a tbc- és gyermekhalandóság gyakor­latilag megszűnt Magyarországon. A magyar orvostudomány és az egészségügy sikereinek nemzetközi elismeréséről tanúskodik az a tény, hogy számos nagyjelentőségű nemzet­közi orvoskonferenciát, kongresszust Magyaror­szágon rendeznek, sok ország küldi el orvosait magyar intézetek tanulmányozására, s jelenleg is mintegy 40 országból tanulnak a budapesti és a vidéki orvostudományi egyetemeken külföldi fiatalok. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! ©®@®@®(Í)(D®(Í)(§)®(Í)(i)®(§)#(§)©(D®©®(§)(§)(g)©(§)©(g@(§)®(D©©®(§)©®(§) I SOBEL OVERSEAS CORP. I © (§) © llflf A FAnAVliXVdpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (©) © IIUVA rCUblllOllaEu - telefon: <2121535-0490 - ® f UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® (§) te) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS Ja LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK II IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ||

Next

/
Thumbnails
Contents