Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-21 / 21. szám
Thursday, May 21, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Mt 7okTf/Hf(*z ÓhAzAbAN ÁLLAM ÉS EGYHÁZ Magyarország lakóinak — a vallás szerinti utolsó, 1947-ben történt felmérése alapján — 65 százaléka volt katolikus, 20 százaléka református, 5 százaléka evangélikus, 10 százaléka egyéb vallásu, vagy felekezeten kívüli. Frissebb adat azért nem áll rendelkezésre, mert azóta a Magyar Népköztársaság törvényeinek megfelelően mindenfajta állami nyomtatványról, kérdőivről hiányzik a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés. Az egyes egyházak jogi helyzete a második világháború előtt nem volt egyenrangú. Az 1895. évi 43-as törvény megkülönböztetett állam által bevett és állam által elismert egyházakat. Az előbbieket a kormányok előnyben részesítették az utóbbiakkal szemben. A felszabadulás után az uj, népi demokratikus magyar állam — az egyházak gazdasági és politikai hatalmának megszüntetése után — felszámolta az 1948. évi 30-as törvénnyel a bevett és elismert egyházak közötti különbséget, továbbá szétválasztotta az államot az egyháztól, amint az Európa államainak többségében már a múlt század végén megtörtént. Ezeket az elveket tükrözi a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amelyet 1949- ben szavazott meg a magyar országgyűlés. At alkotmány 50. paragrafusa biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A magyar állam az 1950-es években megállapodott az egyes egyházakkal és a megegyezés rendezi mindazokat a kérdéseket, amelyek az egyházak szabad működéséhez, az állampolgárok lelkiismereti szabadságához, valamint a vallás szabad gya korlásához szükségesek. A megállapodás pénzügyi ^észe leszögezi: “A Magyar Népköztársaság kor- nánya kész gondoskodni az egyházak elemi szükségleteinek fedezéséről olymódon, hogy 18 éven át. tehát amig az egyházak saját forrásaikra támaszkodva maguk tudják fedezni anyagi szükségleteiket három, illetve ötévenként arányosan csökkenő mértékben megfelelő összeget utal ki egyházi célokra.” A segély csökkentése csupán egy alkalommal történt meg, mert az egyházak kérték a kormányt, hogy az államsegély további csökkentésétől tekintsenek el. 1968 végén amikor a magyar állam és az egyházak között kötött megállapodás anyagi vonatkozású része lejárt — a magyar kormány, a magyarországi egyházak és vallási felekezetek kérésére úgy döntött, hogy 1974 végéig tovább biztositja számukra az államsegélyt. Az állami támogatás összege évente 68 millió forint. Ebben az összegben nem szerepel a nagyrészt műemlék jellegű templomok fenntartása, melyről ugyancsak a magyar állam gondoskodik. A múlt másfél évtized alatt például rendbehoztak csaknem minden budapesti templomot; az elmúlt tiz év alatt 87 millió forintot költöttek ilyen célokra. A magyarországi egyházak betartják a megállapodásban lefektetett elveket; a papság többsége elismeri a szocialista államrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocialista állammal. Az utóbbi években a Vatikán köreiben is elismerték, hogy a megegyezés az egyház érdeke is, hiszen jó politikai légkörben az egyházak és a hivők nyugodtabban élhetik vallási életüket. A józan törekvések térhódítása lehetővé tette, hogy 1964 szeptember 15-én a magyar állam és a Vatikán részleges megállapodást kössön, melynek keretében a római katolikus egyház először ismert el egy szocialista országot és először egyezett meg vele. A részleges megállapodás kiterjed a püspökök kinevezésére papi hüségeskü letételére (tudniillik arra, hogy a Vatikán elismerje a magyarországi katolikus papoknak az alkotmányra tett esküjét), valamint a Pápai Magyar Egyházi Intézet kérdésének felújítására. A megállapodás után — konkrét ügyekben — többször találkoztak a Vatikán és a magyar kormány képviselői. A tárgyalások jelentős eredménynyel zárultak: VI. Pál pápa uj magyar katolikus püspököket nevezett ki, s a főpapok 1969 január 23-án esküt tettek a Magyar Népköztársaságra és annak alkotmányára. A kinevezés sorozattal csaknem teljessé vált a magyar katolikus püspöki kar, hiszen a tizenegy egyházmegyéből véglegesen betöltötték két érseki, két uj és két régi megyéspüspöki széket. (Összesen két érseket, két megyéspüspököt, négy cimzetes püspöki apostoli adminisztrátort és két segédpüspököt neveztek ki.) Az állam és az egyház közötti viszony Magyar- országon napjainkban jó. Az országban több, mint 7,000 templom, kápolna ill. vallási összejövetel céljára fenntartott imaterem van. A legutóbbi adatok szerint a katolikus templomok és imaházak száma 1,300-ra tehető, az evangélikus templomok és imaházak száma pedig 474. Ezen kívül 100 izraelita templomot tartanak számon. A kisebb egyházak számarányuknak megfelelően ugyancsak rendelkeznek templomokkal. Az egyházak a papi utánpótlás biztosítására ösz- szesen 11 hittudományi főiskolát tartanak fenn és tiz középiskolával is rendelkeznek. A magyarországi egyházak jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatnak. A legtekintélyesebb egyházi könyvkiadó a budapesti Szent István Társulat, amely 1848-ban alakult meg, hogy terjessze a katolikus irodalmat Magyarországon. A Társulat munkájára jellemző, hogy' csupán 1969-ben 70,000 imakönyvet, 125,000 hittankönyvet, 15,000 tudományos és hitbuzgalmi munkát, 16,000 más kisebb kiadványt jelentetett meg. EGÉSZSÉGESEBB NEMZET — Magyarországi riport — — Orvosellátásban ötödik helyen a világon — A magyar orvosképzés immár kétszáz éves múltra tekinthet vissza. Orvostudományunk olyan nagyságokat adott a világnak, mint Semmelweis, Hőgyes, a két Korányi, Fodor József, egészség- ügyi helyzetünk mégis hosszú évtizedeken át siralmas volt. 1938-ban például minden 100,000 lakos közül 140 tbc-ben halt meg. A társadalombiztosítás a lakosságnak alig több mint 30 százalékára terjedt ki. Az országos egészségügyi ellátásában az elmúlt 25 esztendő nagy változásokat hozott. Napjainkban a társadalombiztosítás gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjed, s az orvosi ellátás tekintetében a világ országainak rangsorában az ötödik helyen állunk. A felszabadulás előtt az országban összesen 47,000 kórházi ágyat tartottak nyilván, de a háború pusztításai után ebből is mindössze 27,000 7 Talajvizsgálat az erdők megfiatalítására A Balatonfeividéki- és Bakonyi Erdőgazdaság a közelmúltban egyesült. Az egyesülés és közös munka első létesítménye a keszthelyi központban létrehozott laboratórium. Az erdőgazdaságban körültekintő tudományos tervezéssel kívánják a gazdaság erdeinek felújítását elérni. Az értékes és keresett f.afajták szaporítása az elsődleges céljuk. A közös gazdaság erdeiből talajmintákat vesznek az uj laboratóriumban ezeket vizsgálják, elemzik. Ezzel elérik, hogy az értékes fafajták számukra a legkedvezőbb területre kerülnek, ahol a talaj-összetétel biztositja az optimális fejlődést. — Képünkön Bori Klára erdőmérnök a begyűjtött talapmintát elemzi r *★★*★+*★★★*-**★*★★★*★**★★+***★★*****■*■***■ maradt meg. Számos uj kórház felépítésével jelenleg már 84,000 beteget helyezhetnek el a kórházakban. Az orvosok száma meghaladja a 22 ezret, vagyis minden 10,000 lakosra 22 orvos jut, szemben az 1938. évi 11,6 orvossal. Abszolút számokban mérve és az összlakossághoz viszonyítva is jelentősen emelkedett az egészségügyi dolgozók száma, s az elmúlt 15 esztendőben megkétszereződött. Jelenleg több mint 150,000 orvo3, gyógyszerész, ápolónő, asszistens és egyéb egész^- ségügyi szakember dolgozik az országban, vagyis a lakosság 1,5 százaléka. Az 1938—39-es tanévben a magyar tudomány- egyetemeken 1,600 orvos és gyógyszerészhallgató tanult, a mostani tanévben pedig csaknem 8,000. A hallgatók jelentős szociális segítségben részesülnek; 65 százalékuk ingyenes menzát vesz igénybe, minden harmadik hallgató diákotthonban lakik. A diákok 90 százaléka ösztöndíjat, illetve rendszeres szociális támogatást kap. A múlt évben 72 iskolában megkezdődött az ujtipusu egészségügyi szakközépiskolai oktatás, s igy a következőkben az eddigieknél is nagyobb képzettségű egészségügyi szakdolgozó utánpótlást kapnak a kórházak, rendelőintézetek. Az iskolák elvégzése után az érettségizett fiatalok 15- féle egészségügyi munkakörben állhatnak munkába. Az ingyenes kórházi elhelyezés mellett ugyancsak nagy vívmány a rendelőintézeti hálózat jelentős bővítése. Ennek eredménye, hogy mig hu3Z évvel ezelőtt csupán 17 millió beteggel tudtak foglalkozni az intézetek, a múlt évben már mintegy 55 milliót vizsgáltak, kezeltek. Az ország mintegy 200 tüdőgondozó intézetének és a korszerű gyógyító eljárásokkal dolgozó tbc szanatóriumoknak köszönhető, hogy a tuberkulózisban elhaltak száma tavaly már csak egyhetede volt a háború előttinek. A BCG-oltásokat az ország egész területére kiterjesztették, s ennek köszönhető, hogy a tbc- és gyermekhalandóság gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. A magyar orvostudomány és az egészségügy sikereinek nemzetközi elismeréséről tanúskodik az a tény, hogy számos nagyjelentőségű nemzetközi orvoskonferenciát, kongresszust Magyarországon rendeznek, sok ország küldi el orvosait magyar intézetek tanulmányozására, s jelenleg is mintegy 40 országból tanulnak a budapesti és a vidéki orvostudományi egyetemeken külföldi fiatalok. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! ©®@®@®(Í)(D®(Í)(§)®(Í)(i)®(§)#(§)©(D®©®(§)(§)(g)©(§)©(g@(§)®(D©©®(§)©®(§) I SOBEL OVERSEAS CORP. I © (§) © llflf A FAnAVliXVdpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (©) © IIUVA rCUblllOllaEu - telefon: <2121535-0490 - ® f UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® (§) te) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS Ja LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK II IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ||