Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-21 / 21. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 21, 1970. 5 SZÁZALÉKOS SZÖVETSÉGI NYUGDÍJEMELÉS WASHINGTON, D. C. — A Ház költségvetési bizottsága a társadalombiztosítási nyugdij 5 száza­lékos emelését szavazta meg. A nyugdíjemelés fi­nanszírozására a bizottság a társadalombiztosítási adóalap határát évi 7800 dollárról 9,000 dollárra emeli. Ha a Ház és Szenátus ezt helybenhagyja, az uj törvény jövő év január elsején lép életbe. A bizottság javasolta, hogy a társadalombiztosítási javadalmazásban részesülők évi legmagasabb kere­sete a jelenlegi 1,680 dollár helyett 2,000 dollar legyen anélkül, hogy emiatt a biztosított elveszte­né javadalmazásának egy részét. A bizottság javaslata magában foglalja azt is, hogy a 65 éves vagy idősebb özvegyek megkapják elhunyt élettársuk nyugdiját 100 százalékban. A jelen törvény szerint csak 82.5 százalékát kapják; és hogy a férfiak és a nők javadalmazási alapját egyenlő munkaévek szerint szabják meg. A jelen törvény szerint férfiaknál 65 éves korig, nőknél 62 éves korig számítják be a munkaéveket. A felemelt társadalombiztosítási adóztatásból eredő jövedelem egy részéből a Medicare költsé­geit finanszíroznák, mely sokkal több, mint ameny- nyire számítottak. KI HAZUDOTT? Mialatt naponként jönnek az írásbeli^ szóbeli és fényképezett bizonyítékok az U.S. és az általa Dél- Yietnamra és Kambódiára kényszeritett bábkormá­nyok katonáinak és rendőreinek gyalázatos és sú­lyos mészárlásairól és kínzásairól, Nixon elnök időszerűnek tartotta a Kambódia elleni orvtáma­dást azzal védeni, hogy ő csak ezeket a népeket védi a “kegyetlen és gonosz” kommunisták ellen. Már 1969 november 3-án is mondotta, hogy “elsietett amerikai kivonulás módot adna a kom­munistáknak, megismételni az Észak-Vietnam birtokbavétele után 15 éve elkövetett mészárlá­sokat, melyek 35,000 áldozatot követeltek — és százezrek haltak meg rabszolga-táborokban.” Most, április 30-án megint azt mondta, hogy “nem hagyhatunk magukra 18 millió délvietna­mit, akik bennünk bíznak, nem szolgáltathat­juk ki őket az északiak kegyetlen vadságának, amely 1954-ben százezreket pusztított el, akik 1954-ben a kommunisták elől a szabadságot vá­lasztották.” Május 8-án Nixon emelte hangját: “nem engedhetjük hogy az ellenség Délre jöj­jön és milliószámra gyilkolja a polgárokat.” Nixonnak Tom Wicker, a N. Y. Times vezércikk­írója felelt május 12-én: “Semmi bizonyíték nincs rá, hogy ezek az at­rocitások megtörténtek. Prof. Kahin, a Cornell Egyetem DK-ázsiai intézetének igazgatója ebben az újságban már 1969 nov. 3-án cáfolta Nixont, számos cikk és könyv megírta, hogy semmi vér­fürdő nem volt Észak-Vietnamban 1954-ben. Ép­pen ellenkezőleg, a Nemzetközi Ellenőrző Bi­zottság csak 19 panaszt kapott, közöttük egy gyilkosságról két év alatt Északról és ott senki sem akadályozta vizsgálataikat. Viszont Délen ezalatt 214 panasz jött a Diem-kormány ellen és mikor ő 1957-ben betiltotta a Bizottság vizsgá­latait, még 1,047 panasz elintézése függőben volt. Maga a Diem-kormány jelentette 48,000 “kommunista” letartóztatását 1954—60 között. Ami Északon történt, az a földreform-elleni pa­rasztlázadás volt, amit szigorúan elnyomtak, de ennek semmi köze nem volt a hatalom átvételé­hez Ho Chi Minh által. Mr. Kahin szerint ott ! 10—15,000 ember meghalt. Mr. Nixon Hűé városára is hivatkozott, ahol az 1968-as Tet-offenzivában állítólag kiküszö­böltek 3,000 lakost. De D. G. Porter és I. E. Ackland a Christian Century-ban (nov.; 5.) meg­írták, hogy ezek a harcok során haltak meg, ez nem képezte Hanoi politikáját. Ha tehát az ame­rikaiak elhinnék Nixon kisértetmeséit, ez meg­nehezítené a megegyezés lehetőségét Vietnam­ban.” Tom Wicker azzal fejezi be cikkét, hogy miután Nixon szakértői könnyen megcáfolhatják az üyen hazugságokat, Nixon azért ragaszkodik hozzájuk, hogy ezzel igazolja háborúját, egész politikáját, az antikommunizmust, amelyen egész pályája alapul. Gibson fesz Newark uj polgármestere? NEWARK, N. J. — A polgármesteri előválasz­tásokon Kenneth A. Gibson 37,666 szavazatot ka­pott. Hugh J. Addonizzio, a jelenlegi polgármes­terre, aki ismét pályázik a tisztségre 18,212-en sza­vaztak. Miután hatan pályáztak a polgármesteri állásra, senki sem kapott többséget és igy Gibson és Ad­donizzio közt választanak majd a városi szavazók junius 16-án. Noha a város lakosainak 66 százaléka fekete (Gibson fekete), a regisztrált szavazók többsége fehér. Addonizzio jelenleg vád .alatt áll. Megvesztege­tés, zsarolás és adó nem fizetése miatt vádat emelt ellene a szövetségi kormány. Tudatos faniték LOS ANGELES, Cal. — A város tanítói egy hó­napi sztrájk után visszatértek a tantermekbe. El­fogadták az Iskola Tanács legutolsó javaslatát és 4:3 arányban úgy döntöttek, hogy előnyben ré­szesítik a tanulók számának korlátozását, az 5 szá­zalékos többlet béremelés fölött. .Követelik Shanker letartóztatását ­NEW*“YORK, N. Y. — Á város bírói ^öntést szerzett Albert Shanker, a városi tanítók Szakszer­vezetének elnöke letartóztatására. Be akarják bör- tönözni, mert “törvényellenes” sztrájkba vezette a tanítókat 1968-ban. 15 napos börtön-itéletét hétfőn meg is kezdte. Mialatt az amerikai ifjak vérüket ontják Vietnamban és Kambódiában, Nixon elnök dincm-dá- nomozik. Amióta a Fehér Házba költözött, 45,313 vendéget fogadott CSALÁD és OTTHON KESZTYŰS KÉZZEL A legtöbb házimunka olyan, hogy a háziasszony sokat dolgozik vízzel és vegyszerekkel, mégpedig zsiroldó vegyszerekkel. Ha a bőr kioldódott zsír­tartalmát nem pótoljuk, a bőr kiszárad, kérgessé, repedezetté válik. Azon pedig jobban tapad a szennyeződés, szinte beleevődik, s gyakran csak nagynehezen súrolható ki belőle. Sőt gennyes gyul­ladást is okozhat. Ártalmára lehet a kéznek az is, ha túl sokáig vájkálunk hideg vízben, ha szeles, hideg időben nedves kézzel megyünk a szabadba. A* ártalmak megelőzésére a legjobb és legcél­szerűbb lenne vizes munkáknál a gumikesztyű használata, amely védi a bőrt a viz és a vegyszerek száritó hatásától, sőt a hideghatástól is. A legtöbb háziasszony azonban idegenkedik attól, hogy mun­ka közben kesztyűt használjon. Pedig nemcsak a vizes munkákhoz lenne ajánlatos kesztyű haszná­lata, hanem az egyéb, elkerülhetetlenül nagyobb szennyeződéssel járó munkákhoz is. Ehhez magunk is készíthetünk mosott vászonból, kartonból, vagy flanellből olyan egyujjas, a csuklónál gumival zá­ródó kesztyűt, amely megvédi a kezünket például a kormozás, vagy az állatok körül végzett munka szennyeződéseitől. Ilyen kesztyűnek különösen a most következő időszakban akkor is hasznát vesz* szűk, ha netán nedves kézzel mégis ki kell men­nünk a szabadba, mert véd a szél és hideg hatásá­tól. Lehet, hogy kesztyűs kézzel eleinte egy kicsit ügyetlenebbül fogjuk meg az edényt, rosszabbul érzékeljük a kezünkbe vett tárgyakat, de csupán szokás dolga az egész. S rövid idő alatt megszok­juk és kesztyűben is ugyanolyan jól tudunk dolgoz­ni, mint puszta kézzel. A repedezett bőrű, szennyeződéssel teleivódott, ápolatlan kéz és köröm nemcsak egészségtelen, gusztustalan is. Hiába öltözünk fel bármilyen ren­des ruhába, az ápolatlan kéz egész megjelenésün­ket tönkreteszi. Hogyan hozhatjuk mégis rendbe a kiszáradt, megrepedezett bőrt? A leghelyesebb az lenne, ha minden kézmosás után bekrémeznénk a kezünket. De este, lefekvés előtt, miután meleg vízzel, szappannal, körömkefé­vel alaposan megmossuk, feltétlenül még nedve­sen, bőségesen kenjük be bőrtápláló zsíros krém­mel, vagy speciális kézfinomitó szerrel. A háztar­tási és illatszerboltokban, vagy a gyógyszertárak­ban számos zsíros krém s kézfinomitó közt válogat hatunk, de 2 negyedrész glicerin, 1 negyerész viz és egy negyedrész citromlé keverékéből (jól összerázva) magunk is készíthetünk kiadós, jó kézfinomitót. (Ha azonban más nincs kéznél, meg­felel az édes disznózsír is, vagy a langyos étolajos áz'tatás, borogatás is.) A kézápoláshoz természetesen hozzátartozik a körömápolás js. A repedezett, töredezett körmöt még kézmosás előtt reszeljük meg, ha szükséges, vágjuk vissza. Kaparjuk ki a körömlemez alá rakó­dott szennyeződést, majd a nedves kézen a köröm­lemezre növő bőrt a körömágynál nyomkodjuk vissza, nehogy berepedezzen. A felevizión és rádión nem lesz cigaretfahirdelés Nixon elnök vélemény nyilvánítás nélkül aláirt egy törvényt, amely jövő év január másodikától kezdve megtiltja a cigaretta hirdetéseket a rádión és a televízión. A nagyhatalmú dohányérdekeltsé­gek bejelentették, hogy betartják a törvényt. Hat hónap múlva uj figyelmeztetést kötelesek nyomtatni a dohánygyárak a cigaretta csomagokra, ezzel a szöveggel: “Vigyázat, az egészségügyi fő­orvos megállapította, hogy a cigaretta szívása ár­talmas az egészségre.” A jelenlegi figyelmeztetés csairjazt mondja, hogy “ártalmas lehet.” 1971 juliús elsejétől kezdve p nyomtatott és pla- kátoktTirtnegjelenő hirdetéseket is figyelmeztetés­sel kell ellátni, ha a Federal Trade Commission úgy látja jónak. *.***********************■**************** ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!

Next

/
Thumbnails
Contents