Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-14 / 20. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May' 14, 1970. SPORTHÍREK MAGVARORSZaGLENGYELORSZÁG 2:0 (0:0) A nem éppen ideális körülmények mellett is jól kezdődött a Népstadion május 2-i délutáni műsora. Először a két nemzet utánpótlás labdarugói dagasztották a sarat, s a magyar együttes Sárközi és Müller góljával 2:0 arányban nyert. S miközben a felnőttek az öltözőben készülődtek, a salakpályán az atléták versenyeztek csaknem háromnegyed órán át a Népsport Kupáért. öt óra előtt néhány perccel tűnt fel a játékos- kijáróban Riedel (NDK) játékvezető vezetésével fphér trikóban, piros nadrágban a vendég lengyel, és a meggypiros mezben, fehér nadrágban a magyar együttes. Elhangzottak a himnuszok, B. Blaut és Bene, a két kapitány választott, majd több mint félévi szünet után ismét hazai környezetben, hazai közönség előtt szerepelt a magyar válogatott. Magyarország: Tamás — Noskó, Páncsics Konrád, Fejes — Dunai III., Halmosi — Kocsis, Bene, Fazekas, Karsai. Lengyelország: Szygula — Stachurski, Strzal- kowski, Winkler, Anczok — B. Blaut, Bula — Kozierski, Cmikiewicz, Jarosik, Gadocha. Idegesség Változatos játék alakult ki, a magyar akciók — legalábbis egyelőre — a tizenhatosnál elhaltak, mert legtöbbször csak Bene volt az ellenfél gyűrűjében — társak nélkül. De a csapatkapitány nem vesztette kedvét, sőt arra is maradt ideje, hogy fiatalabb társait nyugtassa. Aztán a következő pillanatban már a tizenhatosnál szerelt egy lengyel szögletet, a 16. percben pedig .Fazekas beadásából próbálta a kapuba továbbítani a labdát. Jól jött volna már a gól, hogy megnyugtassa a kissé kapkodó magyar csapatot, ez azonban még váratott magára. A 17. percben Halmosi bombája került szögletre. A lengyel együttes nemcsak ügyesen védekezett, hanem ha csak egy alkalom kínálkozott, a csatárok rögtön célba vették a kaput. A 29. percben Kozierski faképnél hagyta Noskót, s közeli lövése szerencsére már Tamást találta el. ptMgfc óra után a lengyel szurkolók is reménykedhettek: két alkalommal szöglethez jutottak a vendégek, de a csatároknál itt is — akárcsak a másik oldalon — ügyesebbek voltak a védők, igy a félidő gól nélkül végződött. Szünetben mindkét csapat nyugodtan vonult az öltözőbe. A magyaroknál Hoffer József szövetségi kapitány már a feljáró folyosón megdicsérte néhány játékosát — például Halmosit —, aztán ennyit mondott: — Nem cserélünk, mert semmi okunk nincs rá. A csapat lelkesen harcol. Az öltözőben Kapocsi Sándor elemezte az első félidő játékát. Felhívta a csatárok figyelmét: mozogjanak többet és tervszerűbben, tudatosabban változtassák helyüket. Néhányan, például Karsai, Konrád, Fazekas, Kocsis kissé idegesen füzögették cipőjüket a pádon, őket Hoffer József külön is nyugtatgatni igyekezett, mondván, nem keltettek csalódást, játsszanak továbbra is bátran. A lengyelek nem zárkóztak be a szünetben. Konczewicz szövetségi kapitány mindenkit beengedett, csupán arra kérte az újságírókat — ne kérdezzenek. Kivonulás előtt Szygula Kapus megjegyezte: — Bevallom, a moszkvai 2:0 után biztos győzelemre számítottam, most azonban már nem vagyok túl optimista. Fazekas és Karsai: 2:0 Szünet után elvonultak a felhők a stadion fölül, a közönség is “belejött”, csak a csatárok. . . Halmosi kezdte, Kocsis két beadással folytatta, ám az utóbbinál Bene sokat ígérő helyzetben a vetődő kapust találta telibe. Néhány akcióra a lengyelek tették próbára Páncsicsot és társait, végül az 58. perc meghozta az első gólt. Karsai csatázott a bal szélen őrzőjével, végül ügyes lővőcsellel győztesen került ki az összecsapásból, beadott és Fazekas felugorva fejjel to* vábbitotta a labdát a jobb sarokba (1:0). Szemmel láthatóan élénkebbé vált az iram. Tamás is bizonyított: bravúrosan védte Bula lövését. Ezután hosszú perceken át a lengyelek igyekeztek előretörésekkel, s nemegyszer kellett Fejesnek és Noskónak közbeavatkoznia. A lengyelek szorongattak, amikor eldőlt a mérkőzés sorsa. A 74. pex-cben Fazekas szép cselekkel tört .eUfr,. re, továbbítását Karsai kapta, s a második váló- gatott mérkőzésén játszó csatár a kifutó kapus mellett ügyesen a hálóba gurította a labdát (2:0). Minden jó, ha a vége jó, a közönség megtapsolta a levonuló csapatokat, s természetesen elsősorban a magyar együttes teljesítményét nyugtázta elismeréssel. Még gyakorolni kell Mint ahogy az a mérkőzés előtti időjárásból következett, aligha lehetett várni a csúszós, sáros talajon az átlagosnál magasabb színvonalú mérkőzést. Nem is volt az. A magyar csapat végeredményben megérdemelten győzött, s nagy elismerést érdemel, de az együttestől ugyanazokat az erényeket és hibákat láttuk, mint legutóbb Belgrádban. Hiányzott most is a megfelelő összhang a védelem és a csatársor között és változatlanul nem volt szélsőjáték. Igaz, a hátvédek erejéből nem tellett a felzárkózásra, és különösen az első félidőben minden átadással csak Benét keresték a középpályások, az újpesti csatár azonban a nem is pontos labdák mellett teljesen magára hagyottan harcolt a védőktől közrefogva. Nem ünneprontás az a megállapítás, hogy még sokat kell gyakorolni, további erőfeszítéseket tenni a csapat ütőképességének fokozására. A tartalékos lengyel csapat, amelyből hiányoztak a Gornik játékosai, jó benyomást keltett. Elsősorban a higgadtan védekező védőjátékosok és a bátor kapuralövések bizonyították ezt. S ha a csatárok jobban értenek a mesterségükhöz, akkor még gólt is elérhettek volna. Muha József ***★*★**★***★**★***★★★★***************** KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! Vér a gyepen (Folytatás az első oldalról) ék kombódiai inváziója ellen. A militáns tüntetések nyomán a hatóságok kihívták a Nemzetőrséget a “rend” fenntartására, melynek folyamán 69 diákot letartóztattak. Hétfőn, mint számos más amerikai egyetemen, a Kent State-en is újból tüntetésre gyülekeztek a diákok, s ennek jelzésére meghúzták a gyepes térségen lévő, máskor sportgyőzelmet bejelentő nagyharangot. A katonák távozásra szólították fel az összegyűlt diákokat s mikor erre nem voltak hajlandók, előbb könnygázzal próbálták szétzavarni őket. Majd egy szakasz puskával felfegyverzett katonaság vonult be a mezőre és kergette tovább a fiatalokból összeverődött többszáz főnyi tömeget. A visszavonuló diákok két csoportra oszlottak, az egyik csoport a parkolóhely körül verődött össze. A N. Y. Times riportere a közvetlen közelben volt s mint szemtanú, állította, hogy a diákok részéről semmiféle fegyveres provokáció nem történt, azon kívül, hogy szidalmazták és egyesek kövekkel dobálták a katonákat. Egyszerre a már elvonulni készülő katonák hirtelen megfordultak és minden előzetes felhívás vagy figyelmeztetés nélkül hosszú sortüzet adtak le a védtelen diákokra. A megrettent fiatalok közül hárman nyomban holtan rogytak össze, a negyedik útban a kórházhoz halt meg. Az újságíró igy írja le, amit ott látott és hallott: “Puskaropogás rázta meg hirtelen a nagy csendet. A tartós sortüzet egy percig vagy még tovább is fenntartották. Egyes diákok a földre vetették magukat félelmükben. Mások megdöbbenve álltak, vagy guggoltak, abban a hiszemben, hogy a katonák a levegőbe lőttek. .. A domb tetején, a Taylor Hall sarkában, egy diák összeesett, oldalt fordult és a földre zuhant; fejlövést kapott. Mikor a sortüz véget ért, egy kis, sovány lány, cowboy ingben és fakó farmnadrágban, arcra fordulva feküdt a parkolóhely melletti utón, a vére a makadám kövezetre folyt. Mindez e sorok Írójától 10 lábnyira történt. “A fiatalok megdöbbenten és megrázkódva verődtek össze kis csoportokba a holttestek körül. Egy fiatalember a karjai között tartotta az egyik vérző alakot. A lányok közül sokan sírtak, de a legtöbb diák a megrázkódtatástól tehetetlenül állt. Néhányan az épület előtti absztrakt vasszobor köré gyülekeztek, melynek egyi lemezén egy .30 kalibe- res golyó lyukat ütött...” A Nemzetőrség vezetője azt állította először, hogy egy közeli háztetőről valaki rálőtt a katonákra és a diákok “fenyegetően vették körül” a nemzetőröket Az újságíró szemtanú ebből az állítólagos lesi támadásból semmit nem látott, egyetlen lövést sem hallott, holott a közvetlen közelben volt. A diákok határozottan tagadják, hogy üyesmi történt volna. Robert Canterbury generális, a Kent egyetemre kirendelt Nemzetőrség parancsnoka kijelentette, hogy semmi figyelmeztetést nem adtak a katonák a diákoknak, hogy lőni fognak. Az egyetemen tartott sajtókonferencián azt is mondta, hogy a katonák nem kaptak hivatalos parancsot arra, hogy lőjenek. “A helyzet ezt nem engedte meg,” mondotta a parancsnok. Az egyetemet kiürítették és lezárták. Most mindenféle vizsgálatokat indítanak, hogy kiderítsék, kit terhel a felelősség. Az ártatlan, békéért tüntető fiatalokat már senki sem keltheti életre. Meghalt a hazáért, a haza becsületéért, jó nevéért a Kent State Egyetemen két diáklány: Allison Krause 19 éves, Sandra Lee Scheuer 20 éves, valamint Jeffrey Glenn Miller és William K. Schroe- der 20 éves diák fiuk. Jeffrey Glenn Miller apja nyomdász, a N. Y. Times nyomdájában. Mrs. Krause egy újságírónak elmondta, hogy leányuk aznap reggel még telefonált, a tüntetéseket kétség- beejtőknek vélte, de hozzátette: “így mutatják meg a fiuk Nixon elnöknek, hogy nem hajlandók Kambódiába menni.” Az anya hozzátette: “Nem hibáztatom a 18 éveseket, hogy nem akarnak Kambódiába menni. Nézzék, nekem is volt leányom és most már halott.” ©SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS3SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS TflLÁLKOZINKANEWYGRKI NAGY KELETI HÉPÜNNEPÉLYEN,24-ÉN! Vasárnap egész nap a CASTLE HARBOUR CASINO- és PARKBAN, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. (Esős idő esetén zárt helyiség.) — Finom ételek, italok, sütemények, kellemes szórakozás. "Forog a kerék". Bazársátor. Zene. Door prize és szép sorsolási tárgyak. — BELÉPŐDÍJ előreváltva 75«, az ajtónál 90 c, gyermekeknek dijtalan. — ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Ave.-ig, és egy block a Havemayer Ave.-ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevardra, a Castie Hill Avenue-ig. BSSSSgSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*!SSSSSSSSSSSSSSSSSS®SSSS^SSSSS^SSSSS$§5j!S5SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS5SSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSS