Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-14 / 20. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 14, 1970. LENIR-CENTENÁRIVMI ÜNNEPSÉGEK MAGYARORSZÁGON ! Irta: FODOR ERNA A huszadik század legnagyobb történelmi szemé­lyiségére, V. I. Leninre születésének 100. évfordu­lóján emlékezik az egész világ és igy Magyarország is. A forradalmár tudós a munkásság hatalmáért és az uj társadalom felépítéséért folyó küzdelem teoretikusa, csodálatos energiájú vezére, a forra­dalmi elmélet és gyakorlat megtestesítője volt. Lenin mindenki másnál marandandóbb hatást gya­korolt a 20. század történelmére. Eszméi, politikai öröksége világot formáló erő napjainkban is. Le­nin volt az első, aki sikerrel alkalmazta Marx alap­elveit, de tovább ment annál is, mert feltárta a tőkés társadalom uj szakaszának, a monopolkapita­lizmusnak fő ismérveit és egyben megvilágította a proletárforradalom konkrét történelmi feltételeit. Lenin történelmi szerepére emlékezett Magyar- ország népe. Országszerte Lenin centenáriumi ün­nepségeket tartottak. Budapesten az Állami Opera Erkel színházában az ország színe javának jelenlé­tében tartottak emlékünnepélyt. Az elnökségben a kormány tagjain kívül régi forradalmárok, kiváló írók, művészek, költők, kiváló dolgozók, gyári munkások, munkásnők foglaltak helyett. A him­nusz hangjai után Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg a gyűlést. A kormány nevében Nemes Dezső, az MSZMP politikai főisko­lájának rektora tartotta az ünnepi beszédet Lenin életéről, munkásságáról és történelmi szerepéről. Az ünnepség első részének zárszavait ismét Apró Antal mondta el. A második részben kiváló ma­gyar és vendégszereplő szovjet művészek tartottak előadást. Koszoruzási ünnepség Lenin 100. születésnapján, április 22-én d.e. a felvonulási téri Lenin szobornál koszoruzási ün­nepséget tartott Budapest. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal övezett téren sokezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. Megje­lentek a kormány tagjai, az MSZMP vezetői, a po­litikai, kulturális és gazdasági élet sok vezető sze­mélyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja is. A himnusz hangjai után hatalmas koszorúkkal adóztak Lenin emlékének az ország vezető szervei és a szocialista államok képviselői. A hatalmas té­ren megjelenők kezében is virágok voltak és a hi­vatalos koszorúzás után úgyszólván mindenki virá­got tett a szobor talapzatára. Megható volt, hogy még a csöpp gyerekek is tettek egy-egy szál virá­got a szoborra. Szoboravatások, fáklyás felvonulások Sötétedés után többezer fáklya világította meg a felvonulási teret ővező házakat. A Lenin szobornál több mint négyezer úttörő vette körül Lenin pán­célautójának mását, amelyet a csepeüek készítet­tek el az évforduló tiszteletére. A páncélkocsi rá­diósai kapcsolatot teremtettek Lenin szülővárosé-, val, Uljanovszkkal. Az úttörők köszöntötték Ulja- novszkot, majd a hangszórók közvetítették Lenin hangját: Milyen a szovjet állam? cimü beszédé­nek egy részletét. Utána Uljanovszk köszöntötte az úttörőket. Közben uttörőkórus sorakozott fel a szobor talapzatánál, Lenin-dalt énekelve a töbiek- kel együtt. Az úttörő csapatok is virágot helyeztek el a szo­bornál. Az Internacionálé hangjával ért véget az ünnepség. Lenin szobrokat avattak az ország több részében. Pécsett Mikus Sándor Kossuth-dijas szobrász által készített álló Lenin szobrot emeltek. Kunszentmár- tonban, Kiskőrösön, Győrszentivánon Lenin-mell- szobrot. Lenin portrét lepleztek le Budapesten ab­ban a házban, ahol távbeszélőn 1919-ben felvették Leninnek a Magyar Tanácsköztársasághoz intézett üdvözletét. Leninváros Tiszaszederkény, Borsod-Abauj-Zemplén megye. Lakosainak száma 2,550 írja 1960-ban az uj encik­lopédia. Azóta felépült itt egy hatalmas vegyi kom­binát, a T.V.K. Festék, lakkgyára 1961 óta műkö­dik, de van már műtrágyagyára és poliethiléngyára is azóta. Akkor 10,000 lakást terveztek az uj urba- nizált helység lakói részére. Már ezen is túl van­nak és néhány év múlva a 25,000-re terveznek laká­sokat az uj szocialista városban, sőt már a távlati tervekben 40,000 lakos részére. E város lakóinak átlagos életkora 24 év. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendelete értelmében Tiszaszeder­kény megszűnt létezni, helyébe az előretörő ifjú­ság városának uj nevet adtak, 1970 április 22-én Leninváros lett. A névadó ünnepségen a tizenegyezer lakosú városka zászlódiszbe öltözött. Eljöttek a környező községek termelőszövetkezeteinek küldöttei, a test­vérvárosok képviselői. A Derkovits Gyula nevét viselő művelődési központ színháztermét zsúfolás­ig megtöltötték az érdeklődők. A Lenin-centenárium napján megtartott ünnep­ség elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, miniszterek, miniszterhelyettesek és más politikai és gazdasági vezetők. Az ünnepi beszédet Cseterki Lajos tartotta, majd átadta az uj város okmányát dr. Kovács Albertnek, a városi tanács vb. elnökének. A diszünnepség további részében a város lakói és az üzemek dolgozói szólaltak fel. A vegyi kom­binát dolgozója, Vincze Bertalan javasolta, hogy a város főterén Lenin-emlékmüvet állítsanak fel. Az ünnepség szép műsorral zárult. DR. LŐRIÜCZE LAJOS A NY-I KELETI KÉPÜNNEPÉLYEN TART ELŐADÁST Május 24-én, vasárnap lesz a newyorki lapbi­zottság rendezésében a Keleti Népünnepély a Castle Harbor Casinoban, 1118 Havemayer Ave., Bronx, N. Y. címen. Nagy eseménye lesz a pikniknek a délután 4 órakor kezdődő rendkívüli előadás, mely alkalom­mal dr. Lőrincze Lajos, kiváló magyar nyelvtudós a magyarországi rádió közkedvelt “Édes Anya­nyelvűnk” műsorának vezetője előadást tart és egy félórás filmet mutat be Kodály Zoltánnal való beszélgetéséről. Akik hallani óhajtják dr. Lőrincze professzor igen érdekesnek ígérkező előadását, azok feltétle­nül jelenjenek meg a Keleti Népünnepélyen. Dr. Lőrincze életrajzát alább közöljük. 1915 nov. 24-én született, Szentgálon, Veszprém megyében. Középiskolai tanulmányait a pápai református kollégiumban végezte, ott is érettségizett 1936- ban. Érettségi után a református theol. akadé­miára iratkozott be. Az egyetemet a br. Eötvös Collegium tagjaként végezte, s szerzett magyar—• német szakon tanári oklevelet. 1941-ben az egye­tem Magyarságtudományi Intézetében kapott ta­nársegédi állást, mint a névkutatás (onomatológia) referense. 1943-ban régi iskolájában, Pápán vállalt tanári állást. 1945-ben az újonnan alakult Néptu­dományi Intézethez került ugyancsak a névkutatás referenseként. Itt megjelent fontosabb dolgozatai: Földrajzi neveink élete. Bp., 1947. A magyar Táj- és Népismeret Könyvtára 9. sz. (Ez a dolgozat volt doktori disszertációja. E mü második kiadása 1967-ben jelent meg a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének ki­adványaként.) A tolna—baranyai (volt bukovinai) székelyek névadási szokásaihoz. 1949 Néprajzi ta­nulmányok 3. sz. — Földrajzinév-gyüjtésünk múlt­ja, jelen állása és feladatai. Bp., 1949. 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nelvtudományi Intézetének lett munkatársa, majd a Magyar Osztály vezetője. 1953 végétől 1959 vé­géig igazgatóhelyettes, attól kezdve tudományos osztályvezető, az anyanyelvi kultúrával kapcsola­tos munkálatok irányitója. Tudományos, tudo­mányszervező és nyelvtudomány-népszerüsitő mun­káját ebből az időből a következő müvek jelzik: Nyelv és élet, Bp.. 1953; Nyelvművelésünk főbb kérdései, (szerk.) Bp., 1953; Nyelvművelő, Bp., 1956; Édes Anyanyelvűnk, Bp., 7961; Nyelvműve­lő Levelek, Bp., 1964; Nyelvőrségen, Bp., 1968. Több nagyobb cikke, tanulmánya jelent meg a nyelvjáráskutatás területéről is: Magyar Nyelv­járási Bibliográfia (Benkő Loránddal közösen); A Magyar Nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere, Bp., 1955. A Magyar Nyelvtud. Társ. Kiadványai 90. sz. Kezdettől (1950) fogva részt vett a magyar nyelvjárások atlaszának megszervezésében, vég­zett anyaggyüjtő munkát Magyarországon, vala­mint Románia, Jugoszlávia, Ausztria és a, Szovjet­unió magyar lakossága körében. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának megalakulása után titkára, majd később Kodály Zoltán után elnöke lett. 1952-ben indított a rádióban egy előadássorozatot Édes anyanyelvűnk címen. A Magyar Neylvőr c. akadé­miai folyóiratot 1954 óta szerkeszti, a Nyelvtudo­mányi Társaság Magyar Szakosztályának másfél évtized óta elnöke. Tudományos és ismeretterjesz­tő munkája elismeréséül 1966-ban a Munka Érdem­rend arany fokozata kitüntetését, 1967-ben a ki­váló népművelő címet, 1970-ben az Állami dij IL fokozatát kapta. A Finnugor Társaság 1967-ben levelező tagjává választotta. Tagja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat' országos és ügyvezető elnökségének, valamint a Magyarok Világszövet­sége elnökségének. Az egyetemi oktatásban c. egyetemi tanárként vesz részt. Felesége, dr. Vehovszky-Emerich Erzsébet ugyancsak tanár. Doktori disszertációját magyar településtörténeti témából irta. Fia most végez a Közgazdasági Egyetemen, leánya másodéves épí­tészmérnök hallgató. ROMÁNIAI HÍREK KRASSO-SZÖRÉNY MEGYE állami kereske­delmi hálózata 88 uj egységgel bővült a múlt esz­tendőben. Ugyanebben az időszakban több mint 800 kereskedelmi dolgozó vett részt a szakmai ismeretek gyarapítását és a civilizált előzékeny kiszolgálást célzó tanfolyamokon. A BUDAPESTI MEDICOR üzemek kiállítást nyitottak meg a fővárosban az orvosi fakultás nagytermében. A vállalat korszerű orvosi felsze­relést, álló és hordozható röntgendiagnosztikai készülékeket, a súlyosabb betegek állandó fel­ügyeletére szolgáló berendezést, műtőasztalokat,, műtőlámpákat, altató készüléket, sebészeti mű­szereket és ipari röntgenberendezést állít ki. A kiállítás alkalmával vetítéssel egybekötött szakelőadásokat is tartanak. 0-9 AZ ENYEDI Metalurgia Vállalat gyártmánya! ismertek az egész országban, a gyár évi termelé­sének értéke több mint 200 millió lej. Az idén 32 millió lejt fordítanak a gyár felszerelésére és bővítésére. Az uj részlegek és a kibővített osz­tályok szakmunkás ellátása érdekében külön is­kolát létesítettek. 0-9 DR. SZÉKELY ZOLTÁNNAK, a Sepsiszent­györgyi Muzeum igazgatójának vezetésével ása­tások folytak a Székelykeresztur melletti Várpa­taknak nevezett helyen. A kutatók feltártak egy VIII. századbeli dák-római-szláv települést. Töb­bek között egy öntőformára bukkantak, amelybe az akkori idők lakosai kereszt alakú dísztárgyai­kat öntöttek. Szakemberek véleménye szerint a lelet a helyi lakosságnak Bizánccal fenntartott kapcsolatora vall. A Kovászna megyei Zabolán végzett ásatások nyomán bronzkori, eddig isme­retlen kultúra nyomaira bukkantak. A régészek folytatták a tavaly feltárt oltszemi római tábor­hely kutatását. Az itteni leletek azt mutatják, hogy a táborhely Traianus és Hadrianus idején épült. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents