Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-07 / 19. szám

Thursday, May 7. 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mt 7okTf/ttt(*z ÓhAzAbAN-- - - t_:____________________________L:_ - - ________!________________ MESÉLŐ MULT Különös gyógymódok Három uj város: Dombóvár, Kisvárda, Százhalombatta A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április elsejével várossá nyilvánította Dombóvári, Kisvárdát és Százhalombattát. A három uj vá­ros az ország egymástól távoleső pontjain épült: Dombóvár a Dunántúlon van, Százhalombatta Budapest közelében, Kisvárda pedig az ország keleti részén. Dombóvár földrajzi elhelyezkedése rendkívül érdekes. Közigazgatásilag Tolna megyéhez tar­tozik, de éppen úgy lehetne Baranya, vagy So­mogy megyében is, mert pontosan e három me­gye találkozásánál helyezkedik el. Ez a fekvése adja meg egyik jelentőségét is: a Dunántúl fon­tos vasúti csomópontja. Itt ágaznak ki a Buda- pest-Pécs-Mohács-i főútvonalból a Gyékényes, Ba­ja felé haladó vasútvonalak. Dombóvár az utóbbi időben több ipari üzemmel gazdagodott. Történel­mi nevezetessége a Kapos folyó partján levő vár­maradvány. Az uj város nevét megörökítette egy népszerű dal is Robert Stolz, a világhírű osztrák zeneszerző száma: Sárbogárd, Dombóvár. .. Kisvárda .már régen jelentős helye a keleti or­szágrésznek. Erősen iparosodó város, itt van Sza- bolcs-Szatmár megye legnagyobb ipari üzeme, a Fémszerelvény Gyár. Az újdonsült város a Vár- day család által a XV—XVI. században épített váiTÓl kapta a nevét. Az erődítmény romjait nem­régiben restaurálták, udvarán szabadtéri színpa­dot állítottak fel, a vár egyik tornyában pedig helytörténeti kiállítás látható. Kisvárdáról sok ismert ember származott el. Itt született Várko- nyi Mihály, az első magyar filmszínész, aki ké­sőbb Amerikában Victor Varconi néven a Cecil B. deMille filmekben vált világhírű filmsztárrá. Ma is Amerikában él, Santa Barbarában. Kisvár- dai származású Balassa P. Tamás a kitűnő jazz- karmester és zeneszerző, Sándor Klára zongora­művésznő és Radó István, a magyar filmujság- irás egyik úttörője. A harmadik uj város: Százhalombatta nemrég még jelentéktelen település volt, az utóbbi évek­ben azonban olyan hatalmas változás állt be éle­tében, hogy joggal emelkedett a városi rangra. Határában épült meg Magyarország egyik leg­nagyobb hőerőmüve, amelynek teljes kapacitása a Dunántúl valamennyi erőmüvének termelését meghaladja majd. Kétszáz méteres vasbeton ké­ménye mind szerkezetével, mind magasságával egyedülálló az országban s már nagy távolságból jelzi Százhalombattát. A hőerőmű üzeme szoro­san kapcsolódik a Kőolajfinomitóhoz, amely a nemzetközi Barátság-olajvezetéken érkező olajat dolgozza fel. Százhalombattának egyébként nem­csak a jelene és a jövője érdekes, hanem a múlt­ja is: itt vívták, a monda szerint, a népvándorlás egyik legnagyobb csatáját a hunok a rómaiak­kal. 125,000 hun vitéz — közöttük Keve vezér, Kadocsa, Béla — és 210,000 nyugati harcos esett el, soraikban volt a gót Detre is. Ezt a nagy csa­tát örökítette meg Arany János Keveháza című elbeszélő költeményében, Százhalombatta pedig azokról a földhalmokról kapta a nevét, amelyek alatt a nagy csata elesettjei pihennek. 126 ilyen aalmot találtak a környéken. A korai, honfoglalás-kori sírokból tömegesen kerülnek elő olyan csont-leletek, amelyek sikeres sebészi beavatkozásokról, koponyasérülések gyó­gyulásáról, nem egyszer koponyalékelés utáni sar- jadzásról tanúskodnak. Ez magasrendü sebészi felkészültséget bizonyít. A kereszténység fel­vételével az orvostudományt papok vették át. Őket azonban már az 1100—1200-as években el­tiltották minden késsel, vagy égetéssel véghez­vitt sebészeti beavatkozástól. így azután a sebé­szet világi orvosok — a borbélyok— vállára ne­hezedett, mig a belgyógyászat “kolostori orvos- tudománnyá” vált s — mitagadás — megrekedt. Könyves Kálmánt például gyötrő főfájásai ellen, Drákó nevű orvosa egy — a király füleire tapasz­tott — flastrommal gyógyitgatta. Amikor a drá­kói gyógymód során az orvos a f last romot lerán­totta az agyvelő megszabadult a “rossz nedvek­től”. A beteg Kun László baját budai háziorvosa, Gellért doktor már vizeletvizsgálattal állapította meg. Ám ugyanakkor megérintették a beteg gyer­mekkirályt Szent Margit csodatevő fátylával is! Paracelsus, a XVI. század modern orvosa, mint babonát jegyezte fel Zsigmond magyar király csoda-gyógyszerét. E recept igv hangzik: “szar­vasoknak közvetlen a szemük alatt két lukacska van; ezekben méh fészkel. Kapard ki ezekből a lépet s ízleld meg minden reggel. Olyan gazdag az erényekben, hogy tőle minden baj elkerül. A szarvas is ettől él sokáig.. Az első magyar óratulajdonos Magyarországon Mátyás király korából maradt fenn az első híradás tikk-takkoló honi órák ketye­géséről. Giorgo Vasari, a reneszánsz nagy törté­netírója említi: Lorenzo Medici, a “Magnifico” (1449—1492) ajándékozott egy Lorenzo della Volpia által készített órát a hollós királynak. Ez tehát az első magyarországi óraműre vo­natkozó adat. Mátyás még homokórát is használt: 1528-ban, II. Lajos király hagyatéki leltára em­lékezik meg egy aranyozott ezüst klepsidráról, amely Mátyás király kincstárától maradt Mohács áldozatára. Esztergomban Estei Hyppolit érseksége (1486- 1496) idején, az érseki számadáskönyvekbenaka- dunk egy toronyórának , s a toronyóra gondo­zójának emlékére. E főfoglalkozású órakezelő rendszeres évi salláriumot, ruhát kapott az ér­sekségtől. Budán a Mária-Magdolna (később Hely őrségi) templom tornyában még a törökök is meghagyták azt a gótikus toronyórát, amelyről a török-korban ezt a budavári templomot “Órás dzsámi”-nak nevezték A legnagyobb magyar kenyér A legnagyobb magyar kenyérről Évii ja Cselebi Magyarországon is járt török világutazó em­lékezett meg. Az 1663. évi török hadjárat után a török sereget — fővezértől közkatonáig — I. Apafi Mihály (1632—1690) erdélyi fejedelem a Küküllő mellett vendégelte meg. “Olyan vendégséget csapott — írja Cselebi — amelyhez még csak hasonlót sem látott a világ ... A rétekre magyar szőnyegeket terítettek, azokra negyven darab óriás kenyeret raktak. Ez a negy­Nyugdijban Varga Pál, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz tagja Varga néni és Varga bácsi ez év májusában ünnepük aranylakodalmukat. Egész életükben jól megértették egymást, a pihenés napjait is vidáman, békességben töltik ven tiszta fehér kenyér azonban akkora volt, hogy minden egyes darabját egy-egy ökrösszekér hoz­ta. A kenyerek mindegyike húsz lépés hosszú, öt lépés széles volt s olyan magas, mint egy megter­mett ember. Allah a bizonyságom, hogy ez igy volt! Megkérdeztem: miként dagasztották és sü­tötték ezeket a kenyereket? Ily választ adtak: . — Sokezer mérő finom lisztet jó pár ezer tek» nőben készítettek el s kenyerek nagyságához ké­pest, várárok gyanánt gödröket ástak a földbe. Ezekbe tüzet raktak s annak parazsára öntötték a tésztát. Föléje szitált hamut helyeztek, felette és mellette újra tüzet raktak. Hét óra múlva el­oltották a tüzet, aztán sok ember emelte ki ru­dakkal a megsült kenyeret,” EGYHÁZI KRÓNIKA Az egyházak országszerte ünnepi üléseken em­lékeztek meg Magyarország felszabadulásának 25. évfordulójáról. A katolikus püspöki kar ülé­sén dr. Ijjas József kalocsai érsek elnökölt és dr. Brezanóczy Pál egri érsek terjesztette elő a püs­pöki kar nyilatkozatát. A református egyház ju­bileumi emlékülésén dr. Bartha Tibor püspök, a zsinat lelkészi elnöke és dr. Bakos Lajos dunán­túli püspök méltatta az évforduló jelentőségét. Az evangélikusok jubileumi ülésén dr. Káldy Zol­tán püspök ünnepi beszéde hangzott el. Megem­lékeztek az évfordulóról a szabad egyházak is, Palotay Sándor elnök tolmácsolta a Szabad Egy­házak Tanácsának üdvözlő köszöntését. A ma­gyar izraeliták április 3-án rendezték ünnepi ülé­süket. _ • Budapesten tartotta ülését, az európai orszá- gokbeli keresztény katolikusok berlini konferen­ciájának nemzetközi munkacsoportja. Az ülésen Belgium, az NSZK, Csehszlovákia, az NDK, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelor­szág, Spanyolország és magyar egyházi képvise­lők vettek részt. A tanácskozás legfőbb feladat­ként jelölte meg, hogy minden katolikus hivő teljes erejével küzdjön a fasiszta, ujnácista és revansista irányzatok ellen. • Egerben a napokban ünnepelte századik szüle­tésnapját Leskó József, az egri érsekség nyugal­mazott főkönyvtárosa, az ország legöregebb papja. • Százötven éve halt meg Pálóczi Horváth Ádám költő, a magyar népénekek első jelentős gyűjtője. Pálóczi Horváth Ádám református papi családból származott, s az évforduló alkalmával a dunántúli egyházmegyében ünnepségeket rendeztek emlé­kezetére. • A budapesti Petőfi téri Nagyboldogasszony keleti ortodox templomban mutatták be először magyar fordításban a bizánci költészet remekmű­vét, a világirodalomban Akathisztosz Hymnosz néven ismeretes VII. századi Mária dicsérőéneket. • Március utolsó vasárnapján rendezték meg a rákoskeresztúri zsidó temetőben a Balfon 1945 március 31-én mártírhalált halt munkaszolgála­tosok emlékünnepségét. I>®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® 1 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 §) ® 0) |l/if n FÄii^VUÄi/ÖP'A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 <©) §) ift&A rOlilsi SiOKaEu - telefon: (212) 535-6490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I §) ® » SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK Jgj ^ IKKA Magyarországra — TÜZEK Csehszlovákiába ^ “N®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents