Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-23 / 17. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 23, 1970. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Résztvett az április 4-i ünnepségen BUDAPEST. — Küldök egy április 5-i magyar 'lapot, melyből a szerkesztőség jó képet alkothat magának az itteni április 4-i ünnepségekről. Olyan ■ünnep volt ez, amilyent a magyar nép még soha jiem látott. 86 esztendős fejemmel nem tudnám megírni, azért küldöm a legfrissebb budapesti lapot, mely legelsőnek irta meg ennek a gyönyörű ünnepségnek a lezajlását. Taylor Szabó József Elolvassa minden betűjét FORT WAYNE, Ind. — Elnézést kérek, hogy ‘csak most köszönöm meg a szép magyar könyvet, de súlyos operáción estem át, s mikor hazajöttem a kórházból, megtaláltam a postám között. Eleinte nem is tudtam, miért került hozzám, de mikor már volt kedvem olvasni és a lap a kezembe került, végigolvasván (mert az első oldaltól kezdve “Gsak azok dobjanak rá követ, Irta: SPARING KÁROLY A krisztusi felebaráti szeretet és demokratikus szellemben modernül épülő szülőhazánk hasonlit az egészségtől duzzadó, fejlődésben lévő leányhoz, akinek méhében a megújhodás, a jövő Ígérete, az uj élet lehetősége rejtőzik. Szivet melegítő érzéssel szemlélve örömmel mondhatjuk, hogy erőtlen, vézna teremtés volt fiatalabb éveiben, és sok gyermekbetegségen, tévedésen, kockázatos játékon átesve gyönyörű hajadonnávált; ma 25. születési évfordulóján őszintén megállapíthatjuk, hogy jó, becsületes, békeszerető anya vált belőle és egyetlen haragosa sincs. Minden közeli és távoli szomszédjával jóba van, még azokkal is beszélő viszonyban, akik nem viselkednek vele szemben őszinte barátsággal. Minden hibája, fogyatékossága, jóakaratu tévedése ellenére jó anyának bizonyult szülőhazánk népi demokráciája, mert mint egy láthatatlan őrangyal vigyáz a magyar nép egészségére, gondoskodik tanításáról, modern lakás-szükségleteinek ellátásáról, bőséges és jó táplálkazásáról, szép ruházkodásáról,életörömöt adó szórakozásáról és hitoktatásáról, az emberi méltóság megőrzésének megfelelő modern és kényelmes öregkori otthonok létesítéséről, stb. Sajnos a régi úri Magyarország vezetőiről mindezeket nem lehet elmondani, mert tudvalevő. egy-két szomszédját kivéve, minden szomszédjával haragban és háborúban volt; sőt még a több ezer mérföldekre lévő országokkal is, többek között drága fogadott hazánkkal, Amerikával, mely oly sok százezer, általuk kihasznált és lenézett, a nyomor elől idemenekült honfitársunkat fogadott be, jobb életet, emberibb megbecsülést adva nekik és ahonnan tömérdek dollársegit- Ség ment szülőhazánkba, házépítésre, javításra, orvosra, kórházra, uzsora-kölcsönök kifizetésére, és irgalmatlan nagy, igazságtalan adókra, stb., hogy annyi csillag talán nincs is az égen. Mig ők otthoni testvéreinket katonamundérba bujtatva, igyilkoltatták az amerikai fiukat már két világháborúban. Ezzel szemben a mai Magyarország még nem volt háborúban szeretett fogadott hazánkkal és nem is lesz SOHA! Sőt háború helyett magasszin- tü diplomáciai, kölcsönös kereskedelmi és kulturális kapcsolat van a két ország között és a világ majdnem minden országával. Mi sem bizonyítja jobban a mai Magyarország nemzetközi jó hírnevét, mint az a négy milliós turistaforgalom, mely 1969-ben zajlott le és a 36 országgal való kölcsönös légi járat. Szerintem ezek fényes erkölcsi bi- Konyitékái a mai Magyarország jó utón való haladásának. Nem akarom én a régi úri Magyaroraz utolsó betűig elolvasom élvezve mindig), akkor láttam meg, hogy rejtvénymegfejtésért küldték Önök a könyvet. Ha késve is de nagyon köszönöm. Még mindig változatlanul szeretem a lapot és ha módomban van, küldök újra pénzt érte. Sajnos betegség miatt nem dolgozom. Csak most találtam ki, hogy élnek itt más magyarok is és ha találkozom velük, átadom a lapot. Továbbra is jó szerencsét kívánok? C. Révész Ahol a szegénység bejön az ajtón, ott a szeretet kimegy az ablakon ELSINORE, Cal. — A szegénység velünk van már évszázadok óta és sajnos velünk van még ma is. Csak igen kevesen akarják észrevenni, amit George Bemard Shaw drámairó és filozófus már a múlt század végén ostorozott Angliában. Egyik könyvében megírta, hogy nincs az a bűntény, vagy gonosság társadalmunk részéről, amely feakik önmaguk sem vétkeztek” szág minden honatyáját, vezetőjét, köztisztviselőjét, intellektueljét vádolni, mert ez nem fedné a valóságot. Voltak önzetlen, becsületes kivételek is minden színvonalon és ezért megkülönböztetett tisztelettel gondolok azokra, akik a “tisztelet a kivételnek” csoportba tartoztak, de többé-kevésbé tehetetlenek voltak abban a társadalmi rendszerben, melyben a pénz volt az emberi méltóság és megbecsülés fokmérője. Ezek ellenére nem hiszek abban, hogy az “apák bűneiért szenvedjenek a gyermekek és az unokák”, sőt abban sem hiszek, hogy a végletekig haragszomráddal viseltessünk velük szemben és egyéb se járjon az eszünkben, minthogy visszafizessük a kölcsönt; ehelyett inkább szivem mélyéből kívánom minden jóakaratu, önzetlen, intelligens magyar testvéremnek, hogy az úgynevezett kisebb, nagyobb nézeteltéréseket a szeretett fogadott hazánk, Amerika népi szokása szerint intéznék el, vagyis feleselés, vagy ökölremenés helyett urak módjára fogjanak kezet egymással, amivel az ügy elintézést nyert és a kölcsönös együttműködés a rendes kerékvágásba került. Elérkezettnek látom az időt, hogy magyar testvéreim is hasonlóképpen cselekedjenek. Mert lehet temérdek kifogás a mai magyarországi helyzetet illetőleg, az bizonyos, hogy a mai Magyar- ország feltétlenül jobb a nép 70 százaléka részére, mint 25 évvel ezelőtt volt. Sőt szerintem bizonyos szempontból kb. 30 százaléka a lakosságnak van hátrányosabb helyzetben, mint a “régi jó világban” és 70 százalékának van kulturális, anyagi és emberi szempontból jobb és magasabb életszínvonala. Sajnálatos, hogy nem lehet mindenki boldog és a legjobb akarattal sem lehet mindenkit kielégi- teni. De ha már az emberiség sorsa az, hogy a földi halandók egy részének elkerülhetetlenül boldogtalanabbnak kell lennie, akkor már inkább a többség legyen a boldogabb, mint a kisebbség és még hozzá azok legyenek a boldogabbak, akik szorgalmas, lelkiismeretes munkával keresik meg a kenyerüket és hasznos tagjai a társadalomnak; akik a 25 év előtti fatengelyes korszakihoz hasonló szülőhazánkat a mai modern szintre felépítették. Szilárd meggyőződésem, hogy a háború által okozott lelki és anyagi romhalmazból, a kezdet nehézségeit leküzdve, a nyomorúság sírjából feltámadva, a jövőben fokozatosabb lendülettel megy majd az ország modern építése és a magyar nép életszínvonalának emelkedése. Megismétlem 1949-ben irt jóslatomat; “örömmel állapítom meg azt is, hogy Magyarország és Amerika között a demokratikus szellemben való fejlődés folytán minden múló évvel csökken a távolság, amely a régi-módi-maradi úri Magyarlülmulná a szegények fájdalmát, megaláztatását. Milliók élnek köztünk, éhesen, rongyosan — mond ják a kapitalisták — megmérgezik civilizációnkat, morális és fizikai szempontból is — írja Bernard Shaw. Félni kell a lázadásuktól és hogy elpusztítanak bennünket. Az a szegénység, aminek szemtanúi vagyunk ma is, különösen a nagy városokban, már a múlt században megmutatkozott. Ezeknek a szegényeknek az élete lealacsonyító hatással van az egész környezetre, egész civilizációnkat érinti. A gazdagok látják ezt és tudják, hogy veszélyben vannak, gondot okoznak nekik a gyakori lázadások, bombamerényietek, de semmit, vagy csak igen keveset tesznek elhárításukra; félelmükben összebújnak, zártkörű banketteket rendeznek, legutóbb itt Californiában volt ezerötszáz személy részére, százötven dolláros fejenkénti belépődíjjal. Itt megtárgyalták, meghányták-vetették maguk között, hogy mitévők legyenek? A szegénység velünk lesz még sokáig, a gazdagok is tudják, hogy előbb, vagy utóbb ki fogják küzdeni maguknak a felemelkedést, de amig ezt elérik, addig sem zárhatják ki őket a társadalomból, amelyben élünk. Látják őket nap, mint nap, félnek a zendüléseiktől, tudják, hogy az éhes ember nem ismer törvényt, semmiféle rendőri brutalitás nem akadályozza meg őket. G. B. Shaw egy félévszázadon át harcolt a szegénység ellen, ideje volna már, ha mi is tennénk valami hathatósai. J. Schubert ország és a modern irányzatot követő, demokratikusabb Amerika között megnyilvánult a múltban.” Még hozzátehetem, hogy az eddig felépített virágos, erkélyes, modern 12 emeletes toronyházak, villamos erőmüvek, betonutak, magán, családi házak, vikend-házak, gyárak, kórházak, iskolák és üdülőtelepek, köz-szórakozóhelyek és a romjaikból újjáépített templomok mind mint kis pontocskák szimbolizálják Amerikát, egy parányi Magyar—Amerikát a magyar szülőföldön, a múlt maradiság tengeréből kiemelkedő kis szigetecskék formájában. Útmutatók, irányjelzők azok, mint az óriási hullámzó tengeren úszó hajó kapitányának parancsnoki fülkéjében lévő térképre tűzdelt apró kis zászlócskák, melyek az ut irányát és a megtett mérföldek mennyiségét jelzik. A magyar nép eddigi alkotásai garanciát nyújtanak arra, hogy jó utón halad a szebb, jobb jövő felé, melynek minden jólélek örülhet. A magyar nép alkotásaiban nyilvánul meg a krisztusi, emberbaráti szeretet és az Isteni gondviselés. Mint Márki István irta 1959. augusztus 13-án egy cikkében; “Az Isten?... Nem testet öltött személy, csupán állandó lakója az emberi jóságnak, 'benne él a nemes cselekedetekben, az emberi szív őszinteségében és ott ragyog mindenütt, ahol szépet látunk és szeretetet érzünk.” így látom és igy alkotok fogalmat a magyar nép eddigi alkotásairól és célkitűzéseiről, abban a reményben, hogy az eljövendő 25 éven belül szorgalmas munkájukkal elért eredményeik következtében bőségesebb és boldogabb, egymás iránt megbékélt szebb napokat élhetnek, számtalan generáción keresztül, déd-unokákról késői ük-unokák sorozatára szállva a népi demokrácia és az Isten jóságos áldása. Úgy legyen. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | I töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I megjelenését . Megújításra: $.......... I ' Kalendáriumra: $....................................... | I Név: ......................................................... I I Cim: .................................................................. [ Város:..................................Állam:................ I ■ Zip Code:................. | I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 |
