Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-02 / 14. szám
Thursday, April 2, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD | SÍRJUNK, VAGY NEVESSÜNK? j HANOI KIBOCSÁTJA EGY BÉKECSOPORTNAK AZ AMERIKAI FOGLYOK LEVELEIT Manapság sok uj fejlemény szemtanul vagyunk. Ujdonságszámba megy pl. az, hogy az egyházi képviselők rendszeres párbeszédet folytatnak a marxistákkal. Ujdonságszámba megy, hogy a “rendszert” ellenző egyetemi diákok párbeszédet folytatnak a nagyüzlet képviselőivel. Ilyen párbeszéd színhelye volt a Harvard Egyetem, ahol 63 egyetem diákjainak szószólói két napon át eszmecserét folytattak 63 nagyvállalat képviselőivel. “Sok üzletember abban a tévhitben ringatja magát — mondta ezen az összejövetelen Mark Ger- zon, a Harvard Egyetem hallgatója, az “Egész Világ Rajtunk Tartja a Szemét” c. könyv szerzője —, hogy akik kérdőre vonják az amerikai nagy- vállalatok ténykedését, azok nem tudnának sikert elérni az üzleti világban. Ez téves felfogás.” Gerzon felszólalásában az amerikai üzleti vállalatokra hárította a felelősséget a vietnami háborúért, a levegő és viz szennyeződéséit, az éhség és a kábítószerek elleni harc elégtelenségéért. Majd jigy folytatta: “A Hold nagy érdeklődést kelt mindazokban, akiknek a gyomra tele van. Engem a földi problémák sokkal jobban érdekelnek. Én az ország irányvonalát óhajtom megváltoztatni — ezért nem megyek üzleti (kereskedelmi) pályára.” Beszédét nagy tapssal fogadták. Mindez uj — érdekes — és jelentős. • Lawrence H. Zisman, 28 éves fiatalember, aki tanulmányait a Rutgers Egyetemen folytatja, levelet irt Nixon elnöknek, kritikai véleményét nyilvánítva a vietnami háborúval szemben. Néhány kérdést tett fel levelében és választ várt azokra. Miután pár hét elmúlt anélkül, hogy választ kapott volna, újabb levelet küldött az elnökhöz, hasonló tartalommal. Erre sem kapott választ. Megismételte a levél küldését — ötször — anélkül, hogy bármelyikre is válaszolt volna Nixon elnök. Ekkor Zisman elküldte a hatodik levelet, melyben már jóváhagyta Nixon vietnami politikáját és az egekig magasztalta az elnök magatartását. Postafordultával választ kapott az elnök aláírásával; az elnök megköszönte Zisman támogatását, melyet levelében nyilvánított. • Reakciós körökben azt hiszik, hogy Norodom Sihanouk, a semleges kambódiai államfő eltávolítása enyhíteni fogja az amerikai csapatok helyzetét Dél-Vietnamban. A Lón Nol tábornok segítségével végrehajtott puccs a jelek szerint ennek éppen az ellenkezőjét eredményezte: Sihanouk kijelentette, hogy felveszi a harcot a puccs által létrehozott törvénytelen kormány megdöntésére. Az amerikai hadsereg minden bizonnyal az uj, reakciós kormány támogatására siet, ami a vietnami háború kiszélesítéséhez vezet. • Arthur Goldberg, a Legfelsőbb Bíróság volt tagja, volt munkaügyi miniszter és az ENSZ volt amerikai nagykövete annyiszor jelentette már be, hogy nem pályázik sem a szenátusi, sem a kormányzói tisztségre, hogy biztosra vehettük, hogy vagy az egyik vagy a másik tisztségre pályázni fog. Miután kategorikusan és visszavonhatatlanul többször kinyilvánította ezen elhatározását, végül bejelentette: hajlandó elfogadni a Demokrata Párt jelölését a kormányzói tisztségre. Ő a maradi demokrata “bószok” jelöltje. • Sam Massel, Atlanta, Ga. polgármestere példát mutatott más nagyvárosok polgármestereinek, hogy miként kell a rakoncátlan városi alkalmazottakat kezelni — különösen a feketéket. A 2,600 városi alkalmazott — többségben feketék — 4.5 százalékos béremelést követelt, mert a jelenlegi havi $355 fizetést nem tartják kielégítőnek. Massel polgármesternek más volt a véleménye. Megtagadta a béremelési kérvényt, mire a mun- xások sztrájkkal válaszoltak. Massel törvényszegésnek minősítette a munkáik sztrájkját és kiadta az ukázt: mindazokat, akik A Vietnami Demokratikus Köztársaság (Észak- Vietnam) kormánya fokozatosan egyre több fogságba esett amerikai levelét bocsátja egy amerikai békecsoport rendelkezésére, mely a leveleket az itteni családoknak továbbítja. Ezelőtt Észak- Vietnam azért nem volt hajlandó semmiféle tudósítást kiadni Párizsban az amerikai tárgyaló feleknek, mert a törvénytelen, ki nem mondott háborúban foglyul ejtetteket nem tekinti hadifoglyoknak s az erre irányuló kérelmet nem tartja jogosultnak. Múlt decemberben Mrs. Cora Weiss, a Women Strike for Peace newyorki szervezetének egyik vezetője, egy kis békeküldöttséggel Hanoiba látogat- tott és beszélgetéseket folytatott az észak-vietnami kormány tagjaival. Mrs. Weiss békedelegációjának kérelmére a Hanoi-i kormány beleegyezett abba, hogy a fogoly amerikai katonák levelet kaphatnak családjuktól és a családok is a fogoly katonáktól, a békebizottságon keresztül és a foglyokra vonatkozó információra is válaszol. Mrs. Weiss társelnöke a “Committee of Liaison With Families of Servicemen Detained in North Vietnam” nevű bizottságnak, melynek 365 West 42nd Street alatt van az hodája. A bizottság szószólója mondotta, hogy december óta 266 levelet közvetítettek a foglyoktól a családokhoz, 79 további fogoly levele van útban és 70 érdeklődésre 14 választ kézbesítettek. Mrs. Weiss decemberben nagyon sok levelet vitt magával Hanoiba, de ezekből ötöt nem tudtak kézbesíteni, mert az illetők meghaltak, vagy ismeretlenek voltak. Az amerikai családokhoz érkező levelekből sokan most tudták meg, hogy eltűntnek nyilvánított családtagjuk foglyul esett, az információkból pedig egyesek azt, hogy az eltűnt katona a háborús halottak között van. Januárban az American Friends Service Committee egyik vezetője, Louis Schneider látogatott el egy küldöttséggel Észak-Vietnamba, 491 foglyokhoz címzett levelet adott át a kormánynak kézbesítésre és a foglyoktól 69 levelet hozott vissza. A Tassz szovjet hírügynökség jelentette, hogy az észak-vietnami postaügyi miniszter által kiadott információ szerint a Hanoi-i kormány nemsokára további leveleket és híreket bocsát ki az amerikai foglyokról egy “barátságos hirügynökség”-nek. LEKERÜL A FALRÓL A RÉGI KSGQ Walter Francis egyike azon newyorki lakosoknak, akik elmenekültek a város azon negyedéből, ahol az utcai támadások, rablások mindennaposak és elköltözött Manhattan sziget legbiztonságosabb környékére, az Invvood negyedbe. A múlt szombat este, amikor hazatért, szomszédjait nagy izgalomban találta. Érdeklődésére megtudta, hogy szomszédját, az 59 éves John Zana- kist betört fejjel, holtan találták lakóházának előcsarnokában. ZanakLs felesége az említett estén az utcára nyíló ablaknál ült és férjét várta. Úgy 11 óra körül szokatlan zajra lett figyelmes. Miután a zaj nem múlt el, kiment az előcsarnokba és látta, hogy egy vérző férfi fekszik a földön és két jól öltözött, jóképű fiatalember siet ki a házból. A földön fekvő emberben férjére, Johnra ismert. Közben a szomszédok is kijöttek lakásaikból és valaki hívta a mentőket. Mások a rendőrséget értesítették. Mire a mentők megérkeztek, John Zanakis elvérzett. Az asszony jajveszékelése verte fel a ház csendnem térnek vissza azonnal a munkába elbocsátja. A 2,000 munkás közül kb. 1.100 megijedt és ismét munkába állt. 1,500 munkás azonban kitart a sztrájkőrségen és folytatja a harcot. Massel polgármester kinyitotta a börtönök ajtaját és a rabokat állította az “elbocsátott” munkások helyébe. Úgy véli, hogy ezzel lezárult az ügy. Nem tudjuk, milyen képesitésssel rendelkezik Massel polgármester ur, mely őt erre a tisztségre feljogosítja, de nyilvánvaló, hogy a munkások és munkáltatók közti problémák kezeléséhez semmit sem ért. Úgy véljük, hogy csalódik, ha azt gondolja, hogy a rabok munkába állításával “megoldotta” a sztrájk kérdését. jét. Ekkor érkezett haza Walter Francis. A rendőrségi mentőkocsi elvitte John ZanakLs holttestét. A rendőrök kikérdezték a feleséget és a szomszédokat. A nyomozó detektív azon véleményének adott kifejezést, hogy valószínűleg kábitó- szerhasználók hajtották végre a támadást, akiknek azonnal kábítószerre volt szükségük és ezért fordultak a tetlegességhez. Walter Francis belépve lakásába, le sem vette télikabátját, hanem azonnal leemelte a falon függő régi kardot és az ajtó mögé tette, mondván: mindenre el kell készülni, hiszen nem lehet tudni, mit hoz a holnap! 280,000 dollárba kerül egy bélyeg NEW YORK, N.Y. — Irving Weinberg bélyeggyűjtő 280,000 dollárt fizetett egy 1856 Angol- Guiana-i egy centes bélyegért. Ez a legmagasabb ár, amit valaha egy bélyegért fizettek. Az eladó ausztráliai bélyeggyűjtő 45,000 dollárért vette a bélyeget 1940-ben. Izrael bombázza a rakéla támaszpontokat JERUZSÁLEM. — Az izraeli légi flotta repülői állandóan bombázzák az egyiptomi rakéta támaszpontokat. Moshe Dayan izraeli hadügyminiszter szerint e bombázásokkal akarják megakadályozni a szovjet SAM-3 elhárító rakéták felállítását. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. .■ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- '! |j Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország jj. minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Ij 7 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 <§> liífill 210 EAST 86th STREET- NEW YORK, N. Y. 10028 (§) Ifii fin I vilii lHUfldttl - TELEFON: (212) 535-6490 — © UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I (§> SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS @ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ^
