Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-02 / 14. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A “NAGY TÁRSADALOM” — KÖZELRŐL ÉHSÉG A BŐSÉG ORSZÁGÁBAN Adam harmadéves szociológushallgató, első amerikai ismerőseink egyike a nyár végén egy hónapra eltűnt. — Üdülni voltam — felelte az első kérdésre, amikor újra összeakadtunk a kis kávézóban. — Mingo megyében voltam üdülni. És mondhatom neked, tanulságos vakáció volt. Nem nagyon értettem a dolgot. Adam tehetős üzletember fia, aki Európába vagy Floridába készült üdülni. Amerikával kapcsolatos földrajzi ismereteim mindmáig némileg fogyatékosak, de abban biztos voltam, hogy Mingo megye nem tartozik az ország legfrekventáltabb üdülőhelyei közé, és semmi esetre sincs Floridában. Adam üdülésének története egy hirdetéssel kezdődött, amelyet azóta is magával hordott. íme, a hirdetés szövege: “Töltsön három hetet az Appa- lachia-hegységben, Mingo megyében. Vezetéses túrák naponta, a turaVezetők szegény emberek. Vegyen részt a szegények találkozóin és éljen együtt egy appalachiai családdal: huszonegy nap mindössze 378 dolár.” — Olyan emberek közt éltem — magyarázta Adam —, akikről szociológushallgató létemre sejtelmem sem volt. Házigazdám egy öreg bányász volt, akinek súlyos szilikózisa van: egész életét odalenn töltötte az aknában. Munkaképtelen ember, feleségével és gyermekével él. Havi nyugdija 162 dollár és ha érdekel, ez körülbelül annyi, amennyire a jelenlegi élelmiszerárak mellett egy háromtagú családnak az élelem biztosítására van szüksége. Csak az élelemre, és hol van még a ruházat, a lakbél’, az orvos . . Más szegénység? A szegénység a “bőség társadalmában”, a nyomor a “nagy társadalomban” — nem újdonság. A szegénység fogalmával azonban — mint sok más fogalommal — hosszú ideig eredményesen manipuláltak. Emlékszem például egy jó nevű szó ciológusprofesszorra, akitől egy vitában megkérdeztük, mit jelent az, hogy az amerikai népszámlálási hivatal adatai szerint sok millió szegény embert tartanak nyilván az országban. — A szegénység — magyarázta sietve — nálunk egészen mást jelent, mint Európában, hogy Ázsiáról ne is beszéljünk. Amikor az amerikai szociológusok szegénységről beszélnek, akkor nem kell éhezőkre gondolni. Mi e fogalmat szélesebben értelmezzük, és ez alatt csupán bizonyos társadalmi csoportok hátrányos pozícióját, viszonylag egyenlőtlen helyzetét értjük. A féligaszságok, úgy látszik, nem élnek örökké. Mert igaz ugyan az, hogy az amerikai szegénység más,mint az európai és az ázsiai. De: a legutóbbi egy-két év vizsgálatai azt is bebizonyították, hogy a szegénység Amerikában nem csupán bűvös tudományos definíció. Nem: ebben az országban, ahol 60 millió autót és 70 miliő tv-készüléket tartanak nyilván, a szegénység életforma, húsba vágó realitás millió és millió rosszul táplált, éhes, nyomortanyán lakó amerikai számára. És világosan kiderül ez is: az amerikai szegényember udvarán esetleg ott állhat egy rozzant autó, lakásában lehet egy több éves tv-készülék. De étrendje, lakásviszonyai, gyermekének érvényesülési lehetőségei mindez azokkal rokonitja, akik Nápoly, Sza- loniki, Barcelona és Isztambul nyomornegyedeiben tengődnek. Ázsiai viszonyok A tények feltárásában nagy szerepe van azoknak az amerikai polgári politikusoknak is, akik a fenyegető szociális feszültségtől jobban féltik az ország politikai berendezését, mint — mondjuk — a Vietnamból való visszavonulástól. Szerintük a fennálló rendszer védelme és Amerika nemzetközi befolyásának fenntartása egyaránt megköveteli a számvetést, a reális belső problémákkal, mindenekelőtt a szegénységgel és az éhséggel. A tények tisztázását követelők között első helyen kell megemlíteni a demokrata párt balszárnyához tartozó McGovern szenátort, aki a Vietnamban folyó háború elítélésével tett szert nemzetközi hírnévre. McGovern kiharcolta, hogy vezetésével bizottságot küldjenek ki az éhség és nélkülözés tanulmányozására. Amikor a szenátor vizsgálatai eredményét ösz- szefoglalta, ezt mondotta: “Olyan élelmezési és lakásviszonyokat találtunk, amelyekre az ember csupán Ázsia és Afrika országaiban lehetne felkészülve. A szarvasmarhák és sertések nagy részét az Egyesült Államokban jobban táplálják és jobb körülmények között helyezik el, mint azokat, akikkel találkoztunk.” Huszonkilencmillió A legutóbbi egy-két év vizsgálatai alapján plasztikusan kirajzolódik az amerikai szegénység demográfiája, megrajzolható az amerikai “szegénység-térkép”. A hivatalos amerikai statisztikák szerint 29 millió hétszázezer amerikai — ez Belgium lakosságának háromszorosa — él nyomorúságos körülmények között. Férfiak, asszonyok és gyermekek, fehérek, feketék és indiánok. . . így él az indiánok nagy része, s a nélkülözők százalékaránya a néger lakosság között jóval magasabb, mint a lakosság átlagára vonatkozó számarány. De — közhiedelemmel ellentétben — a nélkülözők nagy többsége fehér ember. Ha a szegények és az éhség támaszpontjait akarjuk megrajzolni, akkor a Mississippi deltájával, Dél- Karolinlával, Amerika déli államaival kel kezdeni a felsorolást. A nyomorúságban élők fele ezekben az államokban tengődik. A gazdag Kalifornia déli részén nyomorognak az Amerika határán túl kevésbé ismert, mexikói származású szőlőmunkások. Egyik vezetőjük Manuel Vasquez ezt mondta e sorok írójának: “Napi 11—12 órán át dolgoznak, heti hat-hét napon keresztül, sokszor úgy, hogy nincs mosdási lehetőségük és ivóvizük sem a környéken. Gyerekeik általában nem járnak iskolába, hiszen a családok sűrűn változtatják lakhelyüket. S ezek a gyerekek nem könyvekből tanulják, mi az a munka :a legtöbb család egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a kicsik ne dolgozzanak.” De a Dél évtizedeK óta exportálja a maga szegénységét Északra és Nyugatra, az ország nagyvárosainak szegénynegyedeibe: New Yorkba, Chicagóba, Detroitba és Los Angelesbe. Köteteket Írtak össze az amerikai szegénység életformájáról. Számomra mégis a legemlékezetesebbek Ira Goldenbergnek, a Yale Egyetemen tanító, kitűnő polgári pszichológusnak a szavai maradnak, ő ezt mondta: — A szegénység nálunk — egy pszichológiai folyamat sémája is, olyan folyamaté, amely tönkreteszi a fiatalokat, mielőtt még élhetnének és az időseket, mielőtt meghalnának. Olyan folyamat sémája, ahol a reménytelenség és a tehetetlenség ölekezik, s olyan szemléletmódé, ahol az egyén a világot és saját magát is statikusan, leszűkített módon szemléli. Röviden szólva: a szegénység az az állapot, amelyben az egyén múltja és jövője találkozik a jelenben, és nincs tovább. öröklött szegénység “És nincs tovább.” Azt hiszem, ebben a mondatban ez a legfontosabb. Az, hogy a szegénység nem egy olyan állapot, ahová valaki véletlen tényezők (betegség, üzleti csőd stb.) következtében lesüllyed, s ahonnan szívós munkával megint feltornászhatja magát valamilyen elfogadható életstandard szintjére. Nem: a mai Amerikában a szegényekből nemcsak, hogy milliomosok nem lesznek többé, de általában még jól fizetett szakmunkások sem.. , Hadd idézzek a Szegénység —• U.S. cimii amerikai tanulmányból. “Az elégtelen táplálkozás az agy szervi elváltozásaihoz vezet, a növekedés visszamaradásához, apátiához, elidegenedéshez, kétségbeeséshez és erőszakhoz. A szegényeknek hosszabb ideig kell várakozniuk a maguk klinikáin és kórházaiban, kevesebb orvos áll rendelkezésükre, és inkább a babonákra hallgatnak az orvos helyett.” Ehhez meg annyit lehet hozzátenni — s ez különösen szivszoritó —, hogy a szegények csaknem fele 21 évnél fiatal ab.. Az ilyen családok több mint hetven százalékában négynél több gyermek van, és a családapák felének nincs állandó munkája. A szegénység —öröklődik. .. Sokan és gyakran kérdezik: mi az oka az amerikai szegénység, a néger gettólakók szabálytalan időközökben ismétlődő elemi erejű lázadásainak, amelyek — ezen nincs mit tagadni, — időről időre fosztogatásba csapnak át? Hadd említsünk csak két okot. Az egyik, hogy a városi gettók remény telensége eszményi táptalalj a lumperiproletariá- tusnak, amelynek száma nem csökken, sőt. .. S a második ok: ezekre az emberekre éppúgy, mint minden amerikaira, naponta huszonnégy órán keresztül tv-ből, rádióból és újságokból zudul a csábos hirdetéspergőtüz. “Vásároljatok, vásároljatok.” Csoda-e, hogy amikor elszabadul a spontán elégedetlenség hulláma, akkor betörnek az üzletek, áruházak kirakatai is? Reménytelen kör Mit tud és mit akar tenni a jelenlegi amerikai kormányzat az ameinkai szegénység sorsának felemelésére? Sokat tudna, de jelek szerint nem sokat kíván tenni. Nixonnak a múlt év őszén bejelentett nyomorenyhitő programja a jelenlegi szociális segélyezés rendszerének teljes átszervezését helyezi kilátásba. Az elnök által javasolt uj rendszerben a nyomorgó családok még mindig csak a hivatalos létminimum felének megfelelő segítséget kapnak. A javaslat a fő figyelmet arra fordítja, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben azok, akik ma segélyekből élnek, érdekeltté válnak abban, hogy dolgozni menjenek, s elfogadják a felkínált munkaalkalmakat. Csakhogy a javaslattal egyidőben a kormány inflációellenes gazdasági intézkedései olyan helyzetet teremtettek, amikor nem a rendelkezésre álló munkaalkalmak száma nő, hanem a munkanélkülieké. S mint a forradalmisággal semmiképp sem vádolható George Meany, az AFL —CIO szak- szervezeti szövetség főtitkára mondotta: “Sem a nemzetet, sem a népet nem szolgálják azzal, ha olyan állásokra képezik ki a szegényeket, amelyek nem léteznek.” A reménytelenség köre igy zárul be. Nyomorenyhitő akciók lehetségesek, de a Nixon-kormány- zat szelektív választási stratégiájában nem tervezi a huszonkilencmilliós amerikai szegénység megnyerését. A hivatalos Amerikának nincs s a jelek szerint belátható időn belül nem is lesz — programja a szegénység felszámolására. M. U.-**■#*****+*■*'>(■*•****+■*+***++*++****** **+++i Uj Szokolay-mü. — “Magyar kórusszimfónia” címmel oratóriumot irt Szokolay Sándor, a V ér- nász” cirnü opera külföldön is ismert komponistája. Az oratóriumot Debrecen város felkérésére, a negyedik nemzetközi kórusversenyre irta, amelyet idén június 28 — julius 3 között rendeznek meg. Az uj kórusmüvet a fesztivál megnyitóján mutatják be. VÁMMENTES IKRA-CSOMAGOK «mmfuet« KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről Thursday, April 2, 1970. r*— '■■■ -'^1 ■ ■■■■■■■ ______5_
