Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-26 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 26, 1970. Terroristák és hazafiak Mélyen elszomorító az ifjúság egy részének fokozódó züllését szemlélni. Hosszú, kócos hajú ifjak, piszkos cipőjű, vagy éppen mezítlábas lányok — és ami sokkal rosszabb, nem tisztelik a törvényt, a hatóságot, a rendfenntartó közegeket, a felsőbbséget, beleütik az orrukat olyan dolgokba, amihez semmi közük, nem akarnak háborút, tiltakoznak a behivó parancs ellen, védik a feketéket, megakadályozzák, hogy egyetemeiken halálfegyvereket szerkesszenek és a napalm-gyár ott mérnököket keressen. Hová lesz az ország, amelynek ilyen a fiatalsága? De él az Isten, van remény, más fiatalokat is látunk. Fegyelmezettek, katonás magatartásnak, nem futnak el gyáván a harc elől. Már a külsejük is mutatja, ők a mi igazi amerikai fiaink, fess uniformisban, fénylő gombokkal, simára fésült vagy rövidre vágott hajjal, jól borotválva, öröm a fényképüket látni az újságokban, stramm kilépésüket a képernyőn. Calley hadnagy, Medina kapitány és a többi, többi, többi — milyen büszkék lehetnek a szülők, amikor nemcsak hues fiaikat vetitik, hanem az agyonlőtt csecsemőket is. Meg * felgyújtott falvakat, lebombázott kórházakat, példamutatás ez a hazafias fiatalságnak. Terroristák és hazafiak II. így van ez a nyugati félteke déli nagy birodalmában, Brazíliában is. Ott vannak a törvény és rend emberei, a délceg katonák, rendőrök és csendőrök az egyik oldalon — s a zavargó, elégedetlenkedő, felforgató forradalmárok a másikon. Az előbbiek védik a hazát és a kereszténységet, kiirtják gyilokkal, bombával, méreggel, baktériummal, bőrlenyuzással, feldarabolással a pogány indiánok törpe maradékát az Amazonnál, hogy felszabaditsák földjüket a civilizációnak. Halálfejes rendőrosztagokat szerveznek, amelyek meggyilkolják — eddig több ezernyi számban — a nekik gyanúsakat. Védik az Isten és a CIA által az ország fölé rendelt katonai diktátorokat, elektromos árammal kezelve a rabok — köztük szerzetesek és apácák — nemi szervét, gyorsitva agyműködésüket azzal, hogy lábuknál fogva akasztják fel őket és büszkén visszautasitva a világ kulturális és egyházi vezetőinek kéretlen tiltakozását hazafias cselekedeteik ellen. Ezek ugyanis a rend- fenntartók, igy nevezi őket az U.S. sajtója és rádiója. De velük szemben is ott vannak — a sajtó és a rádió szerint — a terroristák, forradalmárok. Ezek pokoli eszméket forgatnak fejükben: meg akarják kötni a fegyveres erő kezét, hogy ne ölje meg és kínozza meg a foglyokat; földet szeretnének juttatni a nyomorgóknak; alkotmányos életet kívánnak országokban. És még rosszabbat: ki akarják szabadítani bűnös bajtársaikat, mielőtt a börtönben megölik őket. Még arra is vetemednek, hogy politikusokat, diplomatákat kidnapohiak, szabadon bocsátásukért azt követelve, hogy bizonyos számú bajtársukat engedjék szabadon kivándorolni. A kidnapolt diplomatákat igyekeznek eszméikkel megfertőzni — de amikor társaik már biztonságban vannak Mexikóban vagy másutt, hazaengedik őket családjukhoz. Ezek a terroristák. Terroristák és hazafiak III. Franciaország is megoszlik a jó és a rossz között. Ott vannak a defétisták, akik nem akartak háborút Vietnamban és Algériában — és ott vannak a hősök, a légiósok, az OAS szervezetben tömörült fasiszta tisztek, akik dacolva a destruktiv világ-közvéleménnyel, ezerszámra megkinozták és megölték az algér hazafiakat, akiknek nem kellett az idegen uralom. Mikor azután De Gaulle elárulta hazáját és békét kötött, akkor ők másutt védték hasonló eszközökkel a keresztény kultúrát: Kongóban. Vietnamban, a kapitalista sajtó üdvrivalgásai között. Sajnos, egy akciójuk nem sikerült: amikor magyar szabadságharcos bajtársaik támogatásával meg akarták gyilkolni De Gaullet, ez börtönbe záratta őket. 1968-ban azonban megegyezett a tisztikarral és amnesztiát adott a hősöknek. De közben elromlott a hőspiac. Nigériában nem kellettek, úgy látszik, az amerikaiaknak sem kellettek már Vietnamban, Izraelnek sem az arabok ellen, szegények kénytelenek voltak rablóbandákat alapítani, mintegy 100 betörés és bankrablás után a rendőrség nem tisztelte őket és ismét lakat alatt vannak. így bánnak a hősökkel Franciaországban! Peregrinus Jó üzlet a pornográfia A trágár nyomtatványok, képek árusítása, filmek bemutatása nagyüzletté fejlődött Ameriká- pan. Ebben a puritánok által alapított országban milliószámra vásárolják a pornográf könyveket és nézik az ilyen filmeket. A szakmai hozzáértők azt mondják, hogy a pornográf könyvekkel, lapok kai, filmekkel való kereskedelem évi forgalma 500 millió dollárt tesz ki. A trágár filmeket bemutató mozik rendkívül elszaporodtak nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb, sőt még egyes déli városokban is. Az u. n. “felnőttek számára” való könyvesboltokból pár évvel ezelőtt csak 9 volt Los Angelesben, ma 90 ilyen könyvüzlet van a városban és környékén. New Yorkban több mint 200 pornográf könyvkereskedés van, legtöbbje a 42. utcában. Sokan teszik fel a kérdést: miért szaporodtak el a trágár könyvek, filmek ilyen nagy mértékben az Egyesült Államokban? A legfőbb oka az általános kultúra alacsony színvonala, olyan társadalmi rendszerben, melyben a profitszerzés mindent szentesit. A könyvek kiadása, filmek készítése, bemutatása nem a társadalom hasznát, oktatását, ízlésének emelését szolgálja, hanem, az “egyéni vállalkozás” hagyományos amerikai szellemében a befektető érdekeit. Ez aztán módot ad arra, hogy amikor a legfelsőbb bíróság a régi, puritán törvényeket módosítja; a modern kor szellemének megfelelőbb,tá- gabb fogalmazásban határozza meg, mi szemérmetlen, mi nem, ezt egyes “befektetők” saját céljaikra, saját meggazdagodásukra használják fel. A legfelsőbb bíróság igy határozza meg, hogy mi a trágárság: “Trágár az, ami egészében csupán a nemi izgatás célját szolgálja, jelentősen túllépi az elfogadott társadalmi szabályokat és semmiféle, mentségül szolgáló társadalmi értéke nincs.”. Ezt aztán sokféleképpen lehet magyarázni és többszöri bírósági eljárásokkal, fellebbezésekkel a bíróság fokozatosan kiterjesztette a “nemtrágár” fogalmát. Komplikálja a kérdést az is, hogy a pornográfia feltétlen betiltása a sajtó- és gondolatszabadság alkotmányban védett jogát veszélyezteti. . Hogyan terjesztik? A pornográfia legjobban menő ágazata annak postán való terjesztése. Több mint 500 ilyenfajta vállalkozó hirdet a postán keresztül trágár filmeket, könyveket, sőt ilyen természetű “tárgyakat” is. Nemcsak kiválasztott címekre küldik ezeket, hanem a telefonkönyvből találomra kiválasztott cimekre is. A múlt évben több mint 230,000 panaszt kapott a postahivatal ilyen nem- kivánt küldemények miatt. A nagyvárosokban, a legmesszebbmenő részletességgel mutatják be egyes mozikban a különböző fajtájú nemi közösüléseket és a könyvesboltokban Dániából importált fényképekben mutatják be ugyanezt. A newyorki 42. utcában és más nagyvárosokban a pornográfia legismertebb terjesztői az u. n. “felnőttek” könyvesboltjai. Ezek az erotika valóságos szupermarketjai, ahol a feketére festett, vagy papírral leragasztott kirakatokon belül minden Ízlésnek és erszénynek megfelelő árut tartanak kirakva könyvespolcokon. A normális, a homo- szekszuális és a más különböző abnormális tárgyú árucikkeket külön osztályozzák. A nézelődők a legnagyobb csendben lapozgatják, nézegetik a könyveket, képeket, egymástól diszkrét távolságban. Kik látogatják ezeket a helyeket? A pornográfia üzletágának szakéi'tői egyetértenek abban, hogy a vevők többnyire középkorú, középosztálybeli férfiak, de vannak köztük ipari munkások is. Egyes helyeken a környékbeli üzletemberek gyak ran látogatják ezeket a helyeket és aktatáskájukba téve viszik ki a vásárolt holmit. A legtöbben magányos emberek, akik igy élik ki nemi életüket. A pornográfia árusok egyetértenek abban, hogy a fiatalok általában kevésbé vásárolják árucikkeiket. Az egyik trágár film producere megjegyezte: “a fiatalok manapság gyakorolják a nemi életet, nincs szükségük ilyesfajta stílusra. Ha mégis megnézik a filmet, nevetnek rajta, mint ostobaságon.” Egyes producerek attól félnek, hogy ha a mai fiatalság felnő, nem lesz piac többé a pornográf filmek számára. Nagy a haszon A trágár irodalom kiadói rendkívül nagy példány számban adják el a könyveket és nagy hasznot zse beinek be. Sokan előzőleg más tárgyú könyvek kiadásán vesztettek, de mióta pornográfiával foglalkoznak, remekül megy az üzlet. Sok mozi is azért állt át leplezetlen sex-filmek bemutatására, mert a televízió elterjedése nagyon lerontotta az üzletet. így most busás haszonra tesznek szert. A pornográf filmeknek, illusztrációknak a modelljei többnyire egyedülálló, idegenbe szakadt pénzte len fiatal lányok, akik félredobbták az erkölcsi hagyományokat és a pénzszerzésnek ezt a könnyű módját választják. Nem kell hozzá képzettség, vagy szakértelem, sem gyakorlat, csak az, hogy a lánynak szép alakja legyen. Sokan nem képesek, vagy nem akarnak rendszeresen dolgozni és ilyen módon könnyű-szerrel megkeresnek napi 50 dollárt; a pénzt azonnal megkapják. Nem zavarja őket, hogy meztelenre kell vetkőzniük. A pornográf könyvek írói aránylag keveset keresnek, szavanként körülbelül 1—2 centet. Egy tipikus, 50,000 szóból álló kéziratért az iró nem kap többet 500 vagy 1,000 dollárnál. De a kiadók mégis sokkal több pornográf kéziratot kapnak, mint amennyit fel tudnak használni. Ennek oka az, hogy televízió és film-irók, tanítók, ügynökök és mások, akik anyagilag szorult helyzetben vannak, rendes munkájuk mellett pornográf könyvek Írásával is foglalkoznak. Csak 10 százalékuk ir állandóan a pornográf iparnak. A nyugati kapitalista országokban többé kevésbé mindenütt ez a helyzet, A szabad gondolkodás kiterjesztését a “szabad vállalkozás” szellemében profitszerzésre használják fel és nagyüzemmé fejlesztették a pornográfiát. Egyedül a szocialista országokban nincs terük oz ilyen üzleteknek. Egyrészt, mert a könyvnyomtatás, a filmkészítés és minden más kulturális tevékenység a szocialista állam hatáskörébe tartozik, másrészt a kultúra nem a profitszerzést, hanem a nép ízlésének, tudásának, szépérzékének a fejlődést és az egészséges életnézet kialakulását szolgálja. VAV.V.V.VAW/AV.V.WAV.V.V.'.V.'.V.NV. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! ÚJBÓL KAPHATÓ ORSZÁGH LÁSZLÓ I Angol-magyar ® magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I E§ KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség [írj Megrendelhető Iqfi A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN fj£ i ^ 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ||f T«iefon: al 4-0397
