Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-19 / 12. szám
Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.0, of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 12. Thursday, March 19, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. CSAK IDŐ KÉRDÉSE Kisiklott egy tehervonat Nebraska állam Aurora nevű városkája közelében. A tehervonat 98 kocsijából 34 lesiklott a vágányról és felborult. A teherszállító vasúti kocsikon 750 fontos bombák voltak — útban Vietnam felé, ahol B52-es jelzésű amerikai bombázókról a vietnami népre akarták azokat zúdítani. Csodák csodája, hogy a bombák nem robbantak fel. A technikusok szerint egy szikra elegendő ahhoz, hogy a bombák felrobbanjanak. Ezúttal a bombákat szállító vonat kisiklása nem okozott katasztrófát, de ki tudja mi lesz a következő szerencsétlenség esetén? Csak idő kérdése, amikor az amerikai hadvezetőség őrült politikája: bombák, mérges gázok és egyéb hadianyagok ide- odaszállitása végzetes szerencsétlenséget okozhat. UJ - HELYES - TAKTIKA Az elmúlt év folyamán a békemozgalom vezetői főként az ország különböző városaiban és az ország fővárosában, Washingtonban rendezett tömegdemonstrációk szervezésével juttatták kifejezésre az amerikai nép háború-ellenes magatartását. A békéért harcoló szervezetek most uj módszereket vezetnek be. Egyike ezeknek, hogy fiatalemberek és fiatal leányok, közép- és felső-iskolás diákok plakátokkal piketelik a szupermarketeket. A vásárló közönség a plakátokon olvashatja, hegy mennyibe került egy font krumpli, vaj, cukor, vagy egy fej saláta, egy tucat tojás 1961-ben, a háború előtt és mennyit kell ugyanezekért az élelmiszerekért fizetni MOST. Tíz font krumpli 1961-ben 49 cent volt — most 80 cent (egyes városokban $1.50), vagyis majdnem száz, illetve százötven százalékos az áremelkedés. Ha a vásárló háziasszony ráeszmél arra, hogy azért olyan méregdrága minden élelmiszer és szükségleti cikk, mert a há- háborura kell a pénz, akkor megvan a remény, hogy újabb százezrek, milliók csatlakoznak a béketáborhoz és követelik a vietnami háború felszámolását. JÓLÉT, DŐSÉG ÉS A MŰVÉSZET Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa. A technológia magas fokon áll és ennek segítségével a földi kincsek határtalan halmazát képes az ország előállítani. A nemzetgazdaság össztermelése évente eléri a nehezen elképzelhető egytrillió dollárt. A Dárius kincsét elhomályosító jólét közepette arról értesülünk, hogy az ország 28 jelentős szimfonikus zenekarából r.yolc megszűnés előtt áll, a többi nagy deficittel küzködik. Fényt vet az ország zeneművészetének helyzetére többi között az a tény is, hogy a Rochester Szimfonikus Zenekar tagjai átlagban évente $7,560, az Indianapolis Zenekar tagjai $5,775 fizetést kapnak, vagyis kb. annyit amennyit egy betanított, illetve szakképzetlen munkás keres. Rámutat a helyzet válságára az is, hogy Nixon, az ország elnöke rendkívüli ülésre hivta a nagyvállalatok képviselőit és kérte őket, siessenek a kimúlás küszöbén álló szimfonikus zenekarok anyagi támogatására. Közben a népszerű zene-irodalom virágzik, a lemezgyártók, a zenekarok, impresszáriók nagy hasznot csinálnak. A szimfonikus zenekarok nagy ráfizetéssel tartják hangversenyeiket, mert a klasszikus zene kedvelőinek száma korlátozott, valamint — és főleg azért —, mert a zenekedvelők képtelenek a magas helyárakat megfizetni. Amint egy szemlélő megjegyezte: a zenészek "termelését" nem lehet felfokozni, Beethoven 9. szimfóniájának előadása ma ugyanannyi időt vesz igénybe, mint amikor először bemutatták. A szimfonikus zenekarok nem jelentenek profitot, ezért vannak válságban. A szimfonikus zenekarok virágzanak a szocialista országokban, ahol fejlesztik a nép zenei érzékét. Ott fillérekért élvezhetik a zenekedvelők a zenekarok előadásait, mert a közönség, az állam támogatja ezen intézményeket. Mint minden más megnyilvánulásnál, úgy a zeneművészet terén is bebizonyosodik, hogy melyik rendszer van fölényben. [Sfeyőztek San Francisco városi alkalmazottai Megnyerték a négy napos sztrájkot SAN FRANCISCO, Cal. — • Négy napos sztrájk után a város 14,000 alkalmazottja győzelemmel tért vissza munkába. A város alkalmazottai sztrájkba léptek, mert a Városi Ta- ! náes nem volt hajlandó kielé- i gitö fizetésemelést adni. Az I irodai alkalmazottak, iskolai takaritók, ápolónők fizetésemé lési követelése évi 9 millió dollárra rúgott. A városi képviselők 4.8 millió dollárt aján- í lottak. Az uj szerződés évi 6 ! millió dolláros fizetésemelést I jelent az alkalmazottak részére. Kezdettől fogva a tanitók és az autóbusz-sofőrök, akik nem voltak közvetlenül érdekelve a viszályban, rokonszenveztek a sztrájkolókkal, tiszteletben tartották a sztrájkőr- | séget. A munkások eme szoli- ; daritása siettette a harc sike- j rés kimenetelét. A sztrájkolok a negyedik nap tervbe vették a rakpartok piketelését. A szállitó vállala- j tok elrettentek attól a lehetőségtől, hogy a rakparti munkások beszüntetik a munkát. A város munkáltatói között minden bizonnyal a szállitó vállalatok képezik a legbefo- ! lyásosabb réteget. A munkál- | tatók jónak látták a sztrájk befejezését, mielőtt a rakpar- i ti munkások is sztrájkba men- | nek. Ez késztette Joseph L. Alioto { polgármestert magatartásának | megváltoztatására. Mikor Alioto felajánlotta a 4.8 millió; dolláros évi fizetésemelést, j azt mondta: “Ennél többet egy centtel sem vagyunk hajlan-1 dók és képesek adni.” Négy' napra rá a polgármes-1 tér ur “talált” 1.2 millió dollárt és a fizetésemelést 6 mii- i lió dollárra emelte. így a j sztrájk a munkások győzelmé- j vei végződött. LEZUHANT EGY KÉMREPÜLŐ DANANG. — Dél-Vietnam e fontos amerikai katonai támaszpontjának repülőterén lezuhant egy elektronikus készülékekkel megrakott kémrepülőgép. Tizenkét amerikai életét vesztette és sokan megsebesültek. SEMLEGES VIZEKRE TERELTÉK A HAJÓT SATTAHIP, Thaiföld. — Az amerikai “Columbia Eagle* legénységének egy része hatalmába vette a hajót és semleges vízre terelte. A hajó eredeti rendeltetési helye Thaiföld volt. A “Columbia Eagle” bombákat és muníciót szállított, melyeket a vietnami nép elleni háborúban óhajtottak felhasználni. AZ U.S. SZÜNTESSE BE LAOSZ TÁMADÁSÁT MOSZKVA. — Aleksei Kosygin szovjet miniszterelnök Nixon elnökhöz intézett átiratában felszólitja az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba Laosz bombázását és minden más hadviselést. Ez megalapozná a laoszi felek közti tárgyalást az ellentétek elsimítására. Kosygin miniszterelnök azon véleményét nyilvánította, hogy a Pathet Lao 5-pontos javaslata méltányos s alapját képezheti a két laoszi frakció közti egyezménynek. ELVETIK AZ AJÁNLOTT SZERZŐDÉST NEW YORK, N. Y. — A vontató hajókon dolgozó 6,000 munkás elvetette a munkáltatók és a szakszervezeti vezetők közt létrejött egyezményt, mely 32%-os béremelést nyújtott volna a munkásoknak az uj szerződés három éve alatt. A munkások a 44 napos sztrájk folytatása mellett döntöttek. 70%-os béremelést követelnek. MEGNYÍLT AZ EXPO ’70 JAPÁNBAN OSAKA. — Nagy pompával nyílt meg e városban az 1970-es Világkiállítás. Félmillió emberre számítottak az első nap, de csak 274,000-en látogatták meg a 815 acre területen fekvő kiállítást. Mind az U.S., mint a szovjet pavilon nagy közkedveltségnek örvend. IZRAEL ISMÉT TÁMADJA SZÍRIÁT TEL AVIV. — Izraeli repülők támadást intéztek a Damasz- kusztól keletre eső villanyüzem és katonai támaszpont ellen. Öt sziriai katona meghalt és 14 megsebesült a támadás következtében. Súlyos a ruhaipari munkások helyzete New York, N. Y. — Az ország férfi- és női-ruhaipari munkásainak helyzete egyre válságosabb. Japánból s Ázsia többi országaiból, ahol a munkabérek az amerikai béreknek kis hányadát teszik ki, egyre nagyobb mennyiségű ruhaneműt hoznak be, mely munka- nélküliséget okoz a ruhaipari munkások soraiba». SZABADON A JAPÁN DIPLOMATA SAO PAULO. — Brazíliai gerillák szabadon bocsátották Nobuo Okuchi japán diplomatát, miután a kormány teljesítette követelésüket és szabadlábra helyezett tiz politikai foglyot. Négy napi fogvatartás után a japán diplomata sértetlenül tért vissza családjához, illetve hivatalába. POLITIKAI ELISMERÉST KÖVETEL AZ NDK ERFURT. — Tárgyalások kezdődtek Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság és Willi Stoph a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökei között. Stoph követeli az NDK diplomáciai elismerését, mint első lépést a két német állam közti viszony rendezésére. ÁRA 20 CENT
