Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-12 / 11. szám

Thursday, March 12, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Gyógyít? Nem gyógyít? Napjainkban időről időre fölbukkannak kurta közlemények, hogy itt meg itt, ilyen és ilyen bántalmak gyógyításához, zenét szólaltatnak meg. A hírek végén mindig megtaláljuk a szót: “kisérletként”. Nem akarok hát fölfedezőként állni az olvasó elé, amikor leirom, jómagam már évek óta — sa­ját szóhasználatommal élve — füves lemezeket használok. Nem röstellem bevallani, a füves lemezek kife­jezést a hajdani füves könyvek mintájára ma­gam fabrikáltam. Mik voltak a füves könyvek? Az öregek még tudják. Hasonlót nem kisebb írástudók is alkottak, mint Diószegi Sámuel és költő sógora, Fazekas Mihály — még arra is ajánlottak gyógyító erejű füveket, ha valaki kedélybeteg volt, vagy éppen életfáradtság kerekedett fölébe. Régi öregektől hallottam róluk. És irigyeltem titokban azokat, akik idegességüket még mezei macskagyökérrel csillapították. Vagy a vénségesen vén embereket, akik elrongyolt könyvből silabizálták ki, hogy a gyalogbodza jó köhögés ellen, főztje tisztítja a vesét is. Hallottam még nénikékről, kik vayahai fü­veskönyv tanácsa alapján orbáncfüvei gyógyítot­tak bizonyos sebeket, ökörfarkkórót ajánlottak izzasztóul, fehér vidrafüvet pedig a rakoncátlan gyomrok kordában tartására alkalmaztak. Miért irok füves lemezekről? Azt a tapasztalatomat szeretném megosztani az olvasóval, hogy bizonyos lemezek az orvosság szerepét játsszák életemben. Milyen lemezek és miként hatnak ezek? Nyug­talan a reggel. Hőmérséklet-ingadozást, szeszé­lyesen érkező csapadékot igér a rádió. Ilyenkor olyan alapingerültséggel szoktam nekivágni a napnak, hogy tiz óra tájban már a “jónapotban” is kihívást sejtettem. Egészen addig, mig egy hasonló reggelemen nem tettem föl a lemezját­szóra Bach Óra szimfóniáját. A vidám sürgést- forgást kifejező első tétel már földerített. Ma is ▼ ▼ T W T VT T TT ZENE ÉS GYÓGYULÁS Irta: BAJOR NAGY ERNŐ a ^ ^ ^ ± ^ emlékszem, hogy a zenekar daloló jókedve lassan elárasztotta a maga derűs rendjét és jó harmó­niáját a lelkemen is. Mint valami kiapadhatatlan áramforrás ontotta a mondandót a zene, sóhaja és mennydörgése az én nyugtalanságomra vá­laszolt és el is vitte magával azt. Később rájöttem, hogy — időlegesen — még a természeti környezet gyötrő hiányát is csillapít­hatja a muzsika. Vivaldi Négy évszak cimü al­kotása ismételten ezt a hatást érte el nálam. Amit egyik magyarázója irt e műről: “a Tavaszban a természet újjászületését és a fellélegző állatok örömét érezni: a Nyárban az eljövendő dús ara­tás ígéretét; az őszben szinte a vonó érintésére hullanak le a fákról a lombok; a Télben pedig va­lósággal vacog a hallgató a hidegtől..— ez a hatás szinte meteorológiai tényként sugárzik rám, valahányszor leforgatom a lemezt. Ahhoz már nem volt szükségem különös lele­ményességre, hogy rájöjjek; a bármikor megszó­laltatható Mozart a bármikor fölidézhető derűvel, életörömmel egy számomra. A későbbiekben pedig a szóvarázs eszközeivel ható társai akadtak életemben a gyógyító Vival­dinak, Haydnnak, Scarlattinak vagy Glucknak. Ezek főként a Magyar Költők lemezsorozat da­rabjaiból kerültek ki. A vigasztaló Balassi igy szól hozzánk: Széjjel tündökleni nem ládd-é ez földet gyönyö­rű virágokkal? Mezők illatoznak jószagu rózsákkal, sokszínű violákkal, Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal... Akárcsak Vivaldi muzsikája! És ezzel nem csupán a vers betű szerinti jelen­tésére gondolok. Az említett lemezen Horváth Ferenc hangján a vers kilép a betű kemény tár­gyilagosságából, hatása megkettőződik, a színész indulatával válik még teljesebbé. Sokszor tapasztaltam, hogy bármilyen hangulati szélsőség esetén küzdelem számomra az olvasás. Olyan küzdelem, ami elől gyakran meghátrálok. A lemez, az más. Ha csak meg nem szököm elő­le, a tü végigvándorol a barázdákon. A lemez ‘'tü­relmesen” kivárja, mig átállok lelki hulláinhosz- szára. Ha jól emlékszem, a Magyar Művészek Arany­könyve sorozat az, amelyikben Bajor Gizi elmond­ja Puskinnak Mese Szaltán cárról cimü remekét úgy, hogy a leirt szavak szinte testi varázzsá lesz­nek és ugyanez érvényes Tímár József lemezére is, arra, amelyen Petőfi Szeretlek kedvesem-ét ad­ja elő. A restség pillanatait Bartók minden pillanatban, újat mondó muzsikája sokszor oldotta föl már éle­temben: a bizonytalanságot Beethoven démonikus ereje, és mit röstelljem: a testi-lelki fáradtság állapotában Kálmán Imre, a fiatal Strauss vagy Huszka zenéje gyakran hat rám úgy, mint valami frissítő szer, mint némelyik lámpalázas előadómű­vész barátomra a titokban bevett Pondex. Attól tartva, hogy müvek felsorolásába torkollik ez a bekezdés, abba is hagyom a példákat. Nem va­gyok orvos, még ápoló sem. De csiziós embernek se szeretnék föltűnni. Mindössze arról a tapaszta­latomról szerettem volna számot adni, hogy az én idegrendszerem, sőt talán az sem túlzás, hogy a közérzetem milyen szellemi tápláléktól miként ala­kul. Amióta rájöttem erre, megfoghatóbbá vált számomra a mondás, mely szerint — nemcsak ke­nyérrel él az ember. És megtoldottam magamnak ilyenképpen: nemcsak kenyérrel és nemcsak An- daxinnal. Lehet, hogy elkövetkezik az az idő, amikor bi­zonyos bántalmakra az orvos nálunk sem Triöxa- zint ajánl, hanem napi harminc perc Scarlatti-mü- zsikát? SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS®SS®SSS5SSS$SS«SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS®SSSSSSSSSSSS?^«Sí5SJ “KUN LÁSZLÓ SZEKERE” Még az elemi iskolai történelemkönyvből jegyez­tem meg, hogy Kun László korában olyan szegény volt a paraszt, hogy igavonó állatok hiányában maga húzta a taligát, amit aztán ‘‘Kun László szekerének” neveztek el . Elhiszem. De most már hozzágondolom: hohó! nemcsak Kun László korában! Mindig. Egészen a huszadik századik, sőt mostanáig is lehet ilyet lát­ni. És nemcsak Kelet-Ázsiában! Én magam is nemcsak a kétkerekűt toltam, hanem húztam a négykerekűt, a szekeret is. Nem csupán mint ha­difogoly és magyar katona (igy huztuk fel a vi­zet és az élelmet a brassói Fellegvárba), hanem mint paraszt is. Nyilván csak a “papi huncutság“ varrta ezt a “pogánnyá” lett Kun László nyakába. Láttam én ilet 1945 telén, tavaszán Budapesten is, sőt látok még ma is. Falun is, ahol fuvarosok hiányában taligán tolják el vagy kisszekéren húz­zák el a malomba a darálnivalót és városon is, ahol a kültelkeken a messzelevö Közértből kissze­kéren görgetik haza a napi bevásárlást a kisgyer­mekes asszonyok és a nagyon öreg emberek. De mire nem képes a demagógia! Évszázadok óta huzza szegény bolondos Kun László ezt a szekeret is... Persze, könnyű igy utólag okosnak lenni, évszá­zadok távolából igy vagy amúgy Ítélkezni. Holott ki tudja előrelátni, kiszámítani a mi mai lépése­inknek is, hiába vagyunk műveltebbek és hiába nagy a mi tudományunk, a következményeit. (Lásd a születésszabályozás “eredményeit”!) Mert a sorsunk kezdettől fogva nem is csupán tő­lünk függött, hanem a környezetünktől is. És nem­KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich. John Kochis watchmaker — Tel.: 3-5865 csak az ellenfeleinktől, hanem a barátainktól is akik szintén tehetnek a mi sorsunkban is meghatá­rozó lépéseket. Nem is beszélve arról, hogy ezer év cita úgyszólván soha se voltunk olyan helyzetben,- hogy azt tehettük volna, amit előrelátóan tenni kel lett volna, hanem azt, amit szorongatóan muszáj volt hisz mindig úgy éreztük,a baj-hullámok mind­járt összecsapnak a fejünk fölött. (Talán ezért is lett magyar szólásmondássá az, “ahogy esik, úgy puffan”?) Az államvezető politikusnak persze nem kell mindent tudnia, az lehetetlen is, de egy képességre feltétlenül szüksége van: az emberismerete és az abban való Ítélni tudásra. De jaj, ez a legnehezebb dolog, mert a többi po­litikus — barát és ellenfél — is rendelkezhetik vele. Az is, aki még nincs hatalomban, tehát sza­badabb lehet a lépéseiben, és persze minden kar­rierista arra törekszik — s ezek közt remek színé­szek vannak! —, hogy megtévessze a nagy főnö­köt, a királyt, vagy akárkit, a hatalom birtokosát. Kűri László ebben a tekintetben, mint majd Lodomér érsek leveleiben is látni fogjuk, nagyon boldogtalan lélek lehetett, öt mindenki át akarta ejteni, mert úgy érezték, hogy ez a király egy bal­gatag fickó, ezzel mindent lehet. Ezért aztán sok­szor megdtihödött, megvadult, ide-oda kapkodott; végül egészen elveszítette a tekintélyét is, a ha­talmát is, utoljára — erőszakos kezek által — az életét is. Az ország pedig tönkrement a keze alatt; És meg maradt utána ez a szekér... Veres Péter HUMOR ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a MINŐSÍTÉS Farsangi estre készülnek a gimnázisták. De, egymás között akarnak lenni, mert a fiú igy me­séli otthon: — Anyuka,elhatároztuk, hogy muris műsort csinálunk. Nőket nem szabad hozni. Megütközve szól az anyuka: — De én csak elmehetek majd! — Persze! Mamák már nem számítanak nőnek! NYELVTUDÁS A társaságban a nénik közeli hozzátartozók­ról, külföldre szakadt hazánkfiairól beszélgetnek. — Bizony, gyorsan múlik az idő — sóhajt fel egyikük. — Milyen régóta él a fiam már Ameri­kában. — De legalább biztosan jól megtanulta a nyel­vet. — Sajnos csak akcentust tud, az angolnak nyo­ma nélkül. TELEFON Éjjel két óra, meséli valaki. Úgy felcsenget a telefon, hogy majdnem lefordulok az ágyról. Ál­mosan odatámolygok, reszketve a félelemtől, va­jon baj lehet, ki lett hirtelen rosszul, hogy fel- hivtak. Ilyenkor! — Halló! De csak egy szuszogás a válasz, ebből tudom, hogy valaki van a vonal túlsó felén. Biztosan ő is dühös, nem engem várt. — Halló. Újabb szusz, szinte érezni, hogy kisüstit iha­tott az este. — Halló. Milyen számot tetszett hívni ? Végre megszán, s valamit belebrummog a te­lefonba. — Téves számot hivott — mondom. Még neki áll feljebb: — Akkor miért vette fel, maga. .. s«S3S3S3S3S3ejS3CJC5SS3S3SSS3SS83KSCSS3K3K3S3SSC3KSS3CSC%3»3tSÍ'VSJC3<ÍC PAULS TEXACO SERVICE t 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ! \ GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS $ \ Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos lmwvv\vvvv\vmvtx»mv\vv\v\v\\vv.

Next

/
Thumbnails
Contents