Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-12 / 11. szám
Thursday, March 12, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Gyógyít? Nem gyógyít? Napjainkban időről időre fölbukkannak kurta közlemények, hogy itt meg itt, ilyen és ilyen bántalmak gyógyításához, zenét szólaltatnak meg. A hírek végén mindig megtaláljuk a szót: “kisérletként”. Nem akarok hát fölfedezőként állni az olvasó elé, amikor leirom, jómagam már évek óta — saját szóhasználatommal élve — füves lemezeket használok. Nem röstellem bevallani, a füves lemezek kifejezést a hajdani füves könyvek mintájára magam fabrikáltam. Mik voltak a füves könyvek? Az öregek még tudják. Hasonlót nem kisebb írástudók is alkottak, mint Diószegi Sámuel és költő sógora, Fazekas Mihály — még arra is ajánlottak gyógyító erejű füveket, ha valaki kedélybeteg volt, vagy éppen életfáradtság kerekedett fölébe. Régi öregektől hallottam róluk. És irigyeltem titokban azokat, akik idegességüket még mezei macskagyökérrel csillapították. Vagy a vénségesen vén embereket, akik elrongyolt könyvből silabizálták ki, hogy a gyalogbodza jó köhögés ellen, főztje tisztítja a vesét is. Hallottam még nénikékről, kik vayahai füveskönyv tanácsa alapján orbáncfüvei gyógyítottak bizonyos sebeket, ökörfarkkórót ajánlottak izzasztóul, fehér vidrafüvet pedig a rakoncátlan gyomrok kordában tartására alkalmaztak. Miért irok füves lemezekről? Azt a tapasztalatomat szeretném megosztani az olvasóval, hogy bizonyos lemezek az orvosság szerepét játsszák életemben. Milyen lemezek és miként hatnak ezek? Nyugtalan a reggel. Hőmérséklet-ingadozást, szeszélyesen érkező csapadékot igér a rádió. Ilyenkor olyan alapingerültséggel szoktam nekivágni a napnak, hogy tiz óra tájban már a “jónapotban” is kihívást sejtettem. Egészen addig, mig egy hasonló reggelemen nem tettem föl a lemezjátszóra Bach Óra szimfóniáját. A vidám sürgést- forgást kifejező első tétel már földerített. Ma is ▼ ▼ T W T VT T TT ZENE ÉS GYÓGYULÁS Irta: BAJOR NAGY ERNŐ a ^ ^ ^ ± ^ emlékszem, hogy a zenekar daloló jókedve lassan elárasztotta a maga derűs rendjét és jó harmóniáját a lelkemen is. Mint valami kiapadhatatlan áramforrás ontotta a mondandót a zene, sóhaja és mennydörgése az én nyugtalanságomra válaszolt és el is vitte magával azt. Később rájöttem, hogy — időlegesen — még a természeti környezet gyötrő hiányát is csillapíthatja a muzsika. Vivaldi Négy évszak cimü alkotása ismételten ezt a hatást érte el nálam. Amit egyik magyarázója irt e műről: “a Tavaszban a természet újjászületését és a fellélegző állatok örömét érezni: a Nyárban az eljövendő dús aratás ígéretét; az őszben szinte a vonó érintésére hullanak le a fákról a lombok; a Télben pedig valósággal vacog a hallgató a hidegtől..— ez a hatás szinte meteorológiai tényként sugárzik rám, valahányszor leforgatom a lemezt. Ahhoz már nem volt szükségem különös leleményességre, hogy rájöjjek; a bármikor megszólaltatható Mozart a bármikor fölidézhető derűvel, életörömmel egy számomra. A későbbiekben pedig a szóvarázs eszközeivel ható társai akadtak életemben a gyógyító Vivaldinak, Haydnnak, Scarlattinak vagy Glucknak. Ezek főként a Magyar Költők lemezsorozat darabjaiból kerültek ki. A vigasztaló Balassi igy szól hozzánk: Széjjel tündökleni nem ládd-é ez földet gyönyörű virágokkal? Mezők illatoznak jószagu rózsákkal, sokszínű violákkal, Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal... Akárcsak Vivaldi muzsikája! És ezzel nem csupán a vers betű szerinti jelentésére gondolok. Az említett lemezen Horváth Ferenc hangján a vers kilép a betű kemény tárgyilagosságából, hatása megkettőződik, a színész indulatával válik még teljesebbé. Sokszor tapasztaltam, hogy bármilyen hangulati szélsőség esetén küzdelem számomra az olvasás. Olyan küzdelem, ami elől gyakran meghátrálok. A lemez, az más. Ha csak meg nem szököm előle, a tü végigvándorol a barázdákon. A lemez ‘'türelmesen” kivárja, mig átállok lelki hulláinhosz- szára. Ha jól emlékszem, a Magyar Művészek Aranykönyve sorozat az, amelyikben Bajor Gizi elmondja Puskinnak Mese Szaltán cárról cimü remekét úgy, hogy a leirt szavak szinte testi varázzsá lesznek és ugyanez érvényes Tímár József lemezére is, arra, amelyen Petőfi Szeretlek kedvesem-ét adja elő. A restség pillanatait Bartók minden pillanatban, újat mondó muzsikája sokszor oldotta föl már életemben: a bizonytalanságot Beethoven démonikus ereje, és mit röstelljem: a testi-lelki fáradtság állapotában Kálmán Imre, a fiatal Strauss vagy Huszka zenéje gyakran hat rám úgy, mint valami frissítő szer, mint némelyik lámpalázas előadóművész barátomra a titokban bevett Pondex. Attól tartva, hogy müvek felsorolásába torkollik ez a bekezdés, abba is hagyom a példákat. Nem vagyok orvos, még ápoló sem. De csiziós embernek se szeretnék föltűnni. Mindössze arról a tapasztalatomról szerettem volna számot adni, hogy az én idegrendszerem, sőt talán az sem túlzás, hogy a közérzetem milyen szellemi tápláléktól miként alakul. Amióta rájöttem erre, megfoghatóbbá vált számomra a mondás, mely szerint — nemcsak kenyérrel él az ember. És megtoldottam magamnak ilyenképpen: nemcsak kenyérrel és nemcsak An- daxinnal. Lehet, hogy elkövetkezik az az idő, amikor bizonyos bántalmakra az orvos nálunk sem Triöxa- zint ajánl, hanem napi harminc perc Scarlatti-mü- zsikát? SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS®SS®SSS5SSS$SS«SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS®SSSSSSSSSSSS?^«Sí5SJ “KUN LÁSZLÓ SZEKERE” Még az elemi iskolai történelemkönyvből jegyeztem meg, hogy Kun László korában olyan szegény volt a paraszt, hogy igavonó állatok hiányában maga húzta a taligát, amit aztán ‘‘Kun László szekerének” neveztek el . Elhiszem. De most már hozzágondolom: hohó! nemcsak Kun László korában! Mindig. Egészen a huszadik századik, sőt mostanáig is lehet ilyet látni. És nemcsak Kelet-Ázsiában! Én magam is nemcsak a kétkerekűt toltam, hanem húztam a négykerekűt, a szekeret is. Nem csupán mint hadifogoly és magyar katona (igy huztuk fel a vizet és az élelmet a brassói Fellegvárba), hanem mint paraszt is. Nyilván csak a “papi huncutság“ varrta ezt a “pogánnyá” lett Kun László nyakába. Láttam én ilet 1945 telén, tavaszán Budapesten is, sőt látok még ma is. Falun is, ahol fuvarosok hiányában taligán tolják el vagy kisszekéren húzzák el a malomba a darálnivalót és városon is, ahol a kültelkeken a messzelevö Közértből kisszekéren görgetik haza a napi bevásárlást a kisgyermekes asszonyok és a nagyon öreg emberek. De mire nem képes a demagógia! Évszázadok óta huzza szegény bolondos Kun László ezt a szekeret is... Persze, könnyű igy utólag okosnak lenni, évszázadok távolából igy vagy amúgy Ítélkezni. Holott ki tudja előrelátni, kiszámítani a mi mai lépéseinknek is, hiába vagyunk műveltebbek és hiába nagy a mi tudományunk, a következményeit. (Lásd a születésszabályozás “eredményeit”!) Mert a sorsunk kezdettől fogva nem is csupán tőlünk függött, hanem a környezetünktől is. És nemKOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich. John Kochis watchmaker — Tel.: 3-5865 csak az ellenfeleinktől, hanem a barátainktól is akik szintén tehetnek a mi sorsunkban is meghatározó lépéseket. Nem is beszélve arról, hogy ezer év cita úgyszólván soha se voltunk olyan helyzetben,- hogy azt tehettük volna, amit előrelátóan tenni kel lett volna, hanem azt, amit szorongatóan muszáj volt hisz mindig úgy éreztük,a baj-hullámok mindjárt összecsapnak a fejünk fölött. (Talán ezért is lett magyar szólásmondássá az, “ahogy esik, úgy puffan”?) Az államvezető politikusnak persze nem kell mindent tudnia, az lehetetlen is, de egy képességre feltétlenül szüksége van: az emberismerete és az abban való Ítélni tudásra. De jaj, ez a legnehezebb dolog, mert a többi politikus — barát és ellenfél — is rendelkezhetik vele. Az is, aki még nincs hatalomban, tehát szabadabb lehet a lépéseiben, és persze minden karrierista arra törekszik — s ezek közt remek színészek vannak! —, hogy megtévessze a nagy főnököt, a királyt, vagy akárkit, a hatalom birtokosát. Kűri László ebben a tekintetben, mint majd Lodomér érsek leveleiben is látni fogjuk, nagyon boldogtalan lélek lehetett, öt mindenki át akarta ejteni, mert úgy érezték, hogy ez a király egy balgatag fickó, ezzel mindent lehet. Ezért aztán sokszor megdtihödött, megvadult, ide-oda kapkodott; végül egészen elveszítette a tekintélyét is, a hatalmát is, utoljára — erőszakos kezek által — az életét is. Az ország pedig tönkrement a keze alatt; És meg maradt utána ez a szekér... Veres Péter HUMOR ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a MINŐSÍTÉS Farsangi estre készülnek a gimnázisták. De, egymás között akarnak lenni, mert a fiú igy meséli otthon: — Anyuka,elhatároztuk, hogy muris műsort csinálunk. Nőket nem szabad hozni. Megütközve szól az anyuka: — De én csak elmehetek majd! — Persze! Mamák már nem számítanak nőnek! NYELVTUDÁS A társaságban a nénik közeli hozzátartozókról, külföldre szakadt hazánkfiairól beszélgetnek. — Bizony, gyorsan múlik az idő — sóhajt fel egyikük. — Milyen régóta él a fiam már Amerikában. — De legalább biztosan jól megtanulta a nyelvet. — Sajnos csak akcentust tud, az angolnak nyoma nélkül. TELEFON Éjjel két óra, meséli valaki. Úgy felcsenget a telefon, hogy majdnem lefordulok az ágyról. Álmosan odatámolygok, reszketve a félelemtől, vajon baj lehet, ki lett hirtelen rosszul, hogy fel- hivtak. Ilyenkor! — Halló! De csak egy szuszogás a válasz, ebből tudom, hogy valaki van a vonal túlsó felén. Biztosan ő is dühös, nem engem várt. — Halló. Újabb szusz, szinte érezni, hogy kisüstit ihatott az este. — Halló. Milyen számot tetszett hívni ? Végre megszán, s valamit belebrummog a telefonba. — Téves számot hivott — mondom. Még neki áll feljebb: — Akkor miért vette fel, maga. .. s«S3S3S3S3S3ejS3CJC5SS3S3SSS3SS83KSCSS3K3K3S3SSC3KSS3CSC%3»3tSÍ'VSJC3<ÍC PAULS TEXACO SERVICE t 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ! \ GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS $ \ Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos lmwvv\vvvv\vmvtx»mv\vv\v\v\\vv.
