Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 2. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y, Vöt, XXIV. No. 2. Thursday, January 8, 1970. AMERICAN HUNGARI^^V^g, INC., HOJE^léth St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397^. NIXON ELNÖKSÉGÉNEK ELSŐ ESZTENDEJE Egy éve annak, hogy Richard Nixon beköltözött a Fehér Házba. Helyénvaló ilyenkor mérleget készíteni, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az ország elnöke egy évi ténykedése alatt. Mint minden politikus, Nixon elnök is Ígérte megválasztása előtt, hogy orvosolni fogja az amerikai nép minden panaszát. Válasszatok meg elnöknek és véget vetek az inflációs folyamatnak — ígérte Nixon. A kormány hivatalos adatai bizonyítják, hogy az árak ma rohamosabban emelkednek, mint Nixon megválasztása előtt. Az élelmiszer, a ruházkodás és minden szükségleti cikk árának emelkedését tapasztalják a háziasz- szonyok milliói, amikor a supormarketokba és áruházakba mennek beszerezni családjaik részére a szükséges élelmiszert és ruhaneműt. Az ország lakosainak egészségi állapota siralmas helyzetben volt 1968-ban. Nixon Ígérte, hogy ha megválasztják, intézkedik a lakosság egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében. 1968-ban 22 országban született fiúgyermekeknek több esélyük volt az életbenmaradésra, mint ugyanilyen gyermekeknek az Egyesült Államokban. Dr. A. D. Cooper, az "Association of American Medical College" elnöke a republikánus U.S. News and World Report mult év november 3-i számában magjelent nyilatkozatában kijelentette: "40 millió amerikai r.em részesül kellő orvosi kezelésben." 1968-ban az amerikai nép többségének lakáshelyzete siralmas volt. Milliók voltak kénytelenek alkalmatlan lakásokban, patkányfészkekben élni, mások pedig azért nem jutottak megfelelő lakáshoz, mert a magas házbért képtelenek megfizetni. A Nixon-kormány első esztendejében a lakásviszonyok fokozatosan romlottak. Az alacsony lakbérü lakások építése teljesen megbénult és igy a nyomortanyák egyre jobban terjednek. A kölcsönkamat 8—10 százalékra emelése viszont csak azoknak teszi lehetővé a házvásárlást, akiknek jövedelme meghaladja az évi $10,000-t. Az uj ház megvétele a 8—10 százalékos kölcsönkamat ellenében, a havi törlesztés összegét olyan magasra emeli, hogy a 25—30 évi hitelre vásárolt házra TÖBB KAMATOT kell fizetni, mint amennyibe a ház eredetileg került. Ha elnökké választanak — mondta Nixon — lépéseket teszek, hogy a közsegélyen élőket a munkások sorába helyezzem. (I will place the people from relief rolls on pay rolls.) Azóta a közsegélyen élők száma emelkedett és Nixon elnök gazdasági tanácsadói szerint 1970-ben a munkanélküliek száma a jelenlegi 3.5 százalékról 5—6 százalékra fog emelkedni. Nixon magatartását a 22 millió fekete polgár iránt kormányzatának két lépése jellemzi: irtóhadjáratot indított a Black Panther Párt vezetői ellen és a fekete nép esküdt ellenségét, Clement F. Haynsworthot akarta kinevezni a Legfelsőbb Bíróságba. Noha a rendőrök sortüze 29 Panther-vezető életét oltotta ki a múlt évben, a Black Panther Párt körül ma több fekete tömörül, mint a tömeggyilkosság előtt. Haynsworth kinevezését pedig a kongresszusi ellenzék sikerrel megakadályozta. Nixon munkáspolitikáját a 150,000 sztrájkoló GE-mun- kás iránti "semleges" magatartása jellemzi legjobban, amikor szabad kezet ad az ország negyedik legnagyobb monopóliumának, hogy próbálja megtagadni a munkások jogos követeléseinek teljesítését; a kisujját sem mozdítja meg, hogy a sztrájk 11 hetében jobb belátásra bírja e hatalmas vállalat képviselőit. Éppen ellenkezőleg, az államhatalom minden közegét a vállalat szolgálatába állítja a 13 szakszervezetbe tömörült 150,000 munkás igaz ügyéért harcolók leverésére. Nixon annak köszönhette elnökké választását, hogy elég nagyszámú szavazó hitt Ígéretében, hogy megválasztása esetén befejezi a vietnami háborút. Mint minden más ígéretét, ezt is megszegte. Folytatja az erkölcstelen vietnami háborút, leépítette a párizsi béketárgyalásokat; kivont ugyan néhány ezer amerikai katonát Vietnamból, de ugyanakkor felfokozta a B—52-es bombázók tévérNeift*Mahad megírni az igazat Ezt a vádat emelik az amerikai katonai hírszolgálati hivatal ellen a rádió és tv-hírmagyarázók Dél-Vietnamban (Folytatás a 12-ik oldalon) SAIGON. — Robert Lawrence (Atlanta, Ga.) rádió- és tv-hirmagyarázót az amerikai katonai hatóság elbocsátotta állásából, mivel egyik hirle- adását azzal fejezte be, hogy “nem szabad leadni a rádión és tv-n az igazat.” Alá támasztotta Lawrence vádját Thomas M. Sinkovitz káplár (Harrisburg, Pa.), aki mint rádió-hirmagyarázó több esetben volt képtelen a sajátmaga által beszerzett hirt a katonai rádión továbbítani. A vádlók számos példát hoznak fel vádjaik alátámasztására. “A múlt évben két órával a karácsonyi fegyverszünet letelte előtt egy amerikai helikopter egy heverésző északvietnami csoportra bukkant. Két óra elteltével az északvietnamiak még mindig ott hevertek, bizonyára abban a hiszemben, hogy a fegyver- szünet még nem járt le. Az amerikaiak gépfegyvertüz alá vették őket a helikopterről.” Ezt a hirt az amerikai katonai cenzúra nem engedte leadni. “Az amerikai hadirepülőkről időről időre hordószámra dobják a “CS” jelzésű könnygázt, hogy kifüstöljék menedékhelyükről az ellenséges katonákat.” Ezt a hirt sem szabad a katonai rádión és tv-n közvetíteni. Amikor az újságírók megkérdezték a Katonai Hírszolgálati Hivatal vezetőit, hogy mi a feladata a hírszolgálatnak, azt a választ kapták, hogy: “jó színben feltüntetni a hadsereget.” A Hírszolgálati Hivatal azzal indokolja a cenzúrát, hogy a rossz hírek leadása csökkentené a katonák harci készségét. Erre Robert Lawrence és az őt támogatók kijelentik: “Ha az amerikai katonák nem hajlandók harcolni, ha megtudják az igazat, akkor nagyon siralmas helyzetben vagyunk.” Thomas M. Sinkovitzot elmozdították állásából, miután alátámasztotta Lawrence vádjait. Az ügyben folyik a “vizsgálat.” Beirut. — A lebanoni kormány tiltakozott az izraeli légi támadások ellen és kinyilvánította, hogy ezek csupán elmélyítik a két ország közti viszályt. MEGÖLTÉK J. A. YABLONSKYT, FELESÉGÉT ÉS LEÁNYÁT CLARKSVILLE, Pa. — Eddig ismeretlen tettesek meg- | gyilkolták Joseph Albert Yablonskyt, 57 éves feleségét, a volt a Margaret Rita Wasicket és 25 éves leányukat, Char- j lotte-ot. Yablonskv a múlt év december 9-én tartott választásokban pályázott a United Mine Workers Union országos elnöki tisztségére. A választási kampány alatt Yablonsky lerántotta a leplet a szervezet elnökéről, Tony Boyleról és társairól. Rámutatott, hogy a vezetőség a saját érdekét szolgálja csupán és elhanyagolja a tagság érdekeit. A bányászok szervezkedésük 76. esztendejében még mindig nélkülözték a legelemibb biztonsági intézkedéseket a bányákban és ennek tudható be a gyakori halálos szerencsétlenség. William C. Mung, Washington megyei detektív szerint a gyilkosságot több személy követte el. Tony Boyle, az UMWA elnöke nyilatkozatában azon véleményét nyilvánította, hogy a gyilkosság és a szervezeten belüli viszály között nincsen semmi összefüggés. Ez természetesen nem az első alkalom, hogy Boyle nyilatkozata és a tény között nincs semmi összefüggés. Megszállva tartják az elfoglalt templomot NEW YORK, N. Y. — A harcias portorikóiak továbbra is megszállva tartják a 163 E. 111. utcai metodista templomot, annak ellenére, hogy Hyman Korn bíró rendeletében a templom elhagyására szólította fel őket. Ingyen reggelit adnak a környék szegény gyermekeinek és “forradalmi oktatásban” részesítik őket. “A templom a nép érdekét van hivatva szolgálni. Kivet- | tűk a templom irányítását azok kezéből, akik nem voltak hajlandók a környék szegény gyermekeit táplálni és oktatni. Nem vagyunk hajlandók feladni a templomot Korn bíró tiltóparancsára” — mondotta Juan Gonzales, a “Young Lords” I szószólója. ______________________ Ankara. — Török egyetemi hallgatók “elraboltak” 30 autóbuszt. így tiltakoztak a kedvezményes viteldij beszüntetése ellen. Cincinnati, O. — 1,200 városi alkalmazott sztrájkba lépett, bár a városi hatóság bírói tiltóparanccsal próbálta azt megelőzni. Az alkalmazottak magasabb fizetést követelnek. A tűzoltók és a rendőrök jelenleg évi 8,807 dollárt keresnek. A felajánlott 10 százalékos béremelést elutasították. Chicago, III. — A hét vádlott, akiket azzal vádolnak, hogy a Demokrata Párt múlt évi konvenciója alkalmával lázongást szítottak Chicagóban, vádat emelt Daley polgármester ellen, őt okolva a fiatalok és a rendőrök közti összecsapásért. A hét vádlott tárgyalása már harmadik hónapja folyik. • New York, N. Y. — A város női szabóüzemeinek tulajdonosai panaszkodnak, hogy a háziurak 100 százalékkal emelik í a házbért. New York, N. Y. — Lindsay polgármester Robert M Morgenthaut, a Nixon elnök által menesztett szövetségi ügyészt nevezte ki harmadik helyettes polgármesternek. Politikai körök úgy vélik, hogy a polgármester e lépésével kiszélesítette bázisát és egy újabb szemmel hosszabbította meg a politikai láncot, mely nagy szerepet játszik majd az ez évi kongresszusi és állami választásokban. ÁRA 20 CENT
