Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-05 / 10. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 5, 1970. Schalk Gyula: MÁRCIUS 7: TELJES NAPFOGYATKOZÁS AMERIKÁBAN (Egrész Amerikában részleges fogyatkozás — Florida felett ^'ragyognak a csillagok — három percig tart a te1’“^ sötétség — láthatóvá válik a napkorcng — életres’zóló élmény.) 1970 március 7-én. szombaton az Egyesült Álla­mok legsűrűbben lakott keleti partvidékein mint­egy hatvanmillió ember lesz tanúja a ritka égi je­lenségnek, amikor a Hold sötét korongja a Nap elé lép, majd fokozatosan mind nagyobb és nagyobb részét eltakarja, mig végül a Nap helyén csak egy ezüstös fénnyel övezett fekete korong marad. Be­következik a teljes napfogyatkozás. Ugyanakkor az egész Amerikai Kontinensről, Közép-Amerika egész, valamint Dél-Amerika északnyugati terüle­teiről részleges napfogyatkozást lehet megfi­gyelni. Ez utóbbi helyeken bár nem teljes mérték­ben, de 20—80Ír-os a fogyatkozás nagysága. Vé- gülis az egész amerikai kontinens részese lehet ennek az egv-egy adott helyre vonatkozóan ritka, ezúttal érdekes hétvégi programot is jelenthető égi tüneménynek. Közismert, hogy Napfogyatkozás akkor jön lét­re. ha a Hold a Föld és a Nap közé kerülve elta­karja előlünk a Napot, vagy ami ezzel egyenlő: a Hold hosszuranvult árnyékkúpjába belemerül a Föld. Minthogy ez a helyzet csak ujhold idején állhat elő, napfogyatkozás is csak ujhold idején lehetséges. Ugyanis minden ujhold idején bekö­vetkezik. hogy a Hold a Föld és Nap közé kerül. Mégis hogyan lehetséges, hogy nincs minden uj- holdkor napfogyatkozás? Ennek az a magyaráza­ta. bocry a napfogyatkozás létrejöttének egy to­vábbi feltétele is van: csak akkor következhet be, ha a három égitest egy egyenesben és emellett egy sikban is van. Mivel a Hold és a Nap pálya- íikja nem esik egybe, igy csak azon ujholdak- kor következik be fogyatkozás, amikor a Nap és a Hold egymás pályáit “metszik” a Földről nézve. Ekkor valósulhat meg. hogy egy sikba kerüljön a három égitest. így is évente átlagosan két alka­lommal következik be a jelenség. Maximálisan öt­ször is előfordulhat. Ennél többször egy évben nem. Ilyenformán a fogyatkozási jelenség tulaj­donképpen nem ritka. A helyzet azonban az, hogy 43 napfogyatkozásból csak 15 a teljes fogyatkozás, így teljes fogyatkozást valóban ritkán láthat az ember. A kisebb részleges fogyatkozásokat pedig, amikor a Hold csak egy részét fedi el a napkorong­nak sokszor észre sem lehet venni. A teljes fogyatkozások zöme sajnos lakatlan vi­dékekre, óceánokra és a sarki tájakra esik. Ezzel is csökken a sokak által észlelhető nagy élményt jelentő teljes napfogyatkozások száma. Ilyenmó­don azután sok ember meghal anélkül, hogy egy­szer is látott volna teljes napfogyatkozást. Az ugyanis, hogy ugyanazon a fölrajzi helyen egy­mást követően kétszer teljes napfogyatkozás kö­vetkezzen be csak 400 évenként fordulhat elő. Ma már azonban nem várjuk meg amig a teljes fo­gyatkozás helyünkbe jön, hanem magunk indu­lunk el felkeresni az érintett helyeket. Az 1970 március 7-i szombati teljes napfogyatkozás jó al­kalom arra, hogy azok a kedves olvasók, akik még nem láttak ilyen jelenséget és tehetik maguk in­duljanak a jelenség elé. Megéri az utazást és a fáradtságot. Minthogy a Föld a tengelye körül is forog, a napkörüli pályáján is halad, és mert a Hold is má­sodpercenként kb. lkm-es sebességgel kering a Föld körül, a Földre eső holdárnyék meglehetősen sajátságos, de nem kiszámithatatlan görbe mentén halad végig. Ha a Hold földközelben van és a Föld mélyen behatol az árnyékába, akkor az emlí­tett görbe vonal középvonalában mintegy 100— 200, de 270 km-nél nem szélesebb sávon teljes a fogyatkozás. Maga a görbe akár 10,000 km hosz- szuságban is végigpásztázhat a Földön. Ezekután nézzük az 1970 március 7-én bekövetkező jelenség menetét. Előrebocsátom, hogy a következőkben a teljes fogyatkozás nyomát követjük, minthogy természetszerűen ez a legérdekesebb. Ugyanakkor Kanada, az Egyesült Államok és Közép-Amerika és Dél-Amerika egy részén is részleges fogyatkozás észlelhető. Aki azonban életében egyszer teljes fo­gyatkozást szeretne látni — ha még eddig nem lá­tott — térképpel a kezében kövesse nyomon az alább írtakat, hogy esetleg némi utazás árán eljut­hasson a teljes fogyatkozás sávjába. Különösen azok számára lényeges ez, akik csak néhány mér­földre laknak a teljesség sávjától és egészen kis utazás árán bekerülhetnek a teljesség sávjába. A Hold árnyéka a Csendes-óceánon kevéssel az Egyenlitő alatt vetitődik a Földre a nyugati hosz- szuság 148,33 fokánál. Ekkor ezen a vidéken még napkelte van. Az árnyéksáv ezután átmetszi az Egyenlítőt és északkeleti irányban halad Közép- Amerika felé. Mexikót átszelve a Mexikói-öblön át Florida felé halad. Ennek északnyugati részén, majd Georgia, South és North Carolina és Virgi­nia államokon át az Atlanti-óceán tükrén folytatja útját, hogy Nantucket szigetén, Uj Skócián és Newfoundlandon át Izland alatt az Atlanti-óceán­ban érjen véget. Itt a fogyatkozás helyi kezdetén már éppen napnyugta van. Lezárják az üzemekei DETROIT, Mich. — A Ford autógyár vezetősé­ge bejelentette, hogy ideiglenesen lezárják hat üzemüket, 17,000 munkás veszti el munkáját — ideiglenesen. öröm a tőzsdén PHILADELPHIA, Pa. — A Lincoln National Bank leszállította a hitel-kamatlábat 8 és fél szá­zalékról nyolc százalékra. A hir hallatára a new yorki tőzsdén emelkedtek a részvények árai, — abban a hiszemben, hogy a Lincoln Bank példáját követik majd a nagy bankok is. Öt gyermeke született NEW YORK, N. Y. — Termékenységet előmoz­dító gyógyszert szedett a 28 éves Mrs. Margaret Kienast. Eredmény: 3 leány és két fiú gyermeket szült a Columbia Presbyterian Kórházban. Mind az újszülöttek, mind az anya és férje jól vannak. Vád alá helyezték CLEVELAND, O. — A Szövetségi Esküdtszék vád alá helyezte Silous Huddlestont, a nyugdíjas bányászok Tennessee-i helyi csoportjának elnö­két. A vád: leányával, vejével és másokkal ösz- szeesküvést szőtt Yablonsky bányászvezér és csa­ládja meggyilkolására. New York, N. Y. — A Demokrata Koalíció Eugene H. Nickersont, Nassau megye vezetőjét in- dorszálta a kormányzói, és Paul O’Dwyert a szená­tort tisztségre a júniusban tartandó előválasztá­sokban. Vajadé Latin-Amerika... (Folytatás a 3-ik oldalról) fenyegető kommunista veszedelmet sejt. Érthető az is, hogy lázasan kutatja, miként védekezhet ellene. Nelson Rockefeller — az amerikai imperializ­mus hivatásos képviselője — Nixon elnökhöz in­tézett jelentésében — mely legutóbb könyv alak­ban is megjelent, habozás nélkül kommunista ak­ciónak bélyegez minden nacionalista s gyarmati fel szabadulást célzó mozgalmat Latin-Amerikában. Ezeket a szovjet hatalmak s főként Kuba propagan­dájának tulajdonítja. Közös nevezőre hozva a for­radalmi türelmetlenség okozta különböző fegyve­res gerilla-mozgalmakat falvakban és városokban, az egyes még formailag demokratikus latin-ameri­kai országok reformokat célzó és nacionalista ak­cióival. Mert uj megoldásokat nem talál, megelég­szik ólvan ajánlatokkal, melyek legfeljebb csak szavakban különböznek az eddigi erőszakszerveze­tek lényegétől. így azt ajánlja, hogy a meglévő “katonai biztonsági szervezet” helyett, egy polgári vezetés alatt álló "Biztonsági Tanács" alakuljon. Hogy ennek székhelye nem mint eddig Washington fcan, hanem valamelyik latin-amerikai ország fő­városában legyen. Hogy ne lássék ki a lóláb, mi­RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81 -ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar­Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva szerint az Egyesült Államokban és Panamában kiképzett speciális fegyveres csapatok csupán az amerikai imperializmus gyarmati profitját védel­mezik és nem az egyes tagállamok biztonságát. Ajánlja Nixonnak, hogy emelje a Latin-Amerika katonai céljaira nyújtott segélyt, a leszállított 21 millió dollárról az előző években folyósított 86 millió dollárra. El kell törülni minden korlátozást — írja — a legmodernebb fegyverek eladását üle- tőleg. Ne csak a sorkatonaságot és a speciálisan kiképzett anti-gerilla csoportokat (ezeknek az U.S.- ban és Panamában kiképzett tisztek és altisztek száma meghaladja a huszonötezret), hanem az egyes latin-amerikai országok rendőrségeit is lás­sák el tankokkal és helikopterekkel. Annak, hogy a Peruban és Bolíviában legutóbb uralomra jutott katonai diktatúrák nem követték a washingtoni irányt, sőt anti-imperialista mezbe öltözködnek, nacionalizálnak amerikai petroleum vállalatokat, polgári földreformokat hirdetnek, Rockefeller jelentésében nem szentel nagyobb je­lentőséget. Nem érti meg, hogy a Latin-Ameriká­ban mindjobban eiuralgó, a gyarmati elnyomás elleni mozgalmaknak mélyebben fekvő és a terme­lési viszonyokban beálló változások az okai. Meg­elégszik azzal a “magyarázattal”, hogy “a katonai diktatúrák egyik-másik hadseregében az eddigi nagybirtokos gazdag rétegek fiai helyett, néhol a nép szegényebb rétegeiből származó fiatal tisztek kerültek, kik rokonszenveznek “kommunista”-na- cionalista célkitűzésekkel.” Hogy mennyire helyt­álló ez a magyarázat, elég rámutatni arra, hogy a bolíviai diktátor Óvandó generális “rokonszenve” előzőleg Che Guevara és a többi gerilla vezető ke­gyetlen legyilkolásában és a bolíviai ólombányá­szok elleni sortüzekben nyüvánult meg. Peru, de még jobban Bolivia példája — mint REGIS DEB- RAY, — a hős Che Guevara munkatársa, — bolí­viai börtönéből kicsempészett marxista-leninista analízise bizonyítja (ezt a Prensa Latina teljes egé­szében pubükálta) fordulópontot jelent a latin-ame rikai anti-imperialista vajúdásban. Azt, hogy még csak egyes katonai diktatúrákban is csak anti-im­perialista rendszabályokkal lehet kormányozni. Mert a megindult iparosodással átalakultak az egyes országokban a termelési és társadalmi erő­viszonyok. Csak ott, ahol még megmaradt az oli­garchikus nagybirtok rendszer, mint Brazíliában, Argentínában és Paraguayban, tudják a Pentagon hűséges lakájai fokozott terrorral ideiglenesen le­tartani a nemzeti felszabadulást célzó törekvése­ket. Csak ezekben áz országokban nem fenyegeti veszély a gyarmati kizsákmányolás lehetőségét egyelőre. De már Peruban és főként Bolíviában más a helyzet. E két országban — csakúgy, mint a demokratikus rendszerű latin-amerikai államok­ban — már kialakultak ipari- és kereskedelmi burzsoáziák és egy középosztály is. Ezeknek érde­kei élésért szembenállnak az amerikai imperialis­tákéval. Ez a magyarázata a Peruban és Bolíviá­ban még csak kezdeti stádiumban leledző naciona- lizálásoknak, melyek egyedejüleg a kétszeresen kizsákmányolt dolgozó osztályok érdekeit is szol­gálják. Egyben egyelőre tömegbázist is biztosíta­nak a diktátoroknak. De ez még csak a kezdet kezdete. Még nagyszámú jobboldali reakciós réte­gek agitálnak az anti-imperialista kormánypoütika ellen. Mint Debray logikusan előrelátja, a dolgozó rétegek és a forradalmi értelmiségek helyes takti­kájától függ majd, hogy nem csak tapsoló, fejbó­lintó jánosok maradjanak Velasco és Óvandó ge­nerálisok talán csak demagóg sakkhuzásainak, hanem álljanak élére az ország többségét kitevő anti-imperialista tömegeknek. Legyenek vezetői és irányitói is a teljes nemzeti és később szociális felszabadulást célzó mozgalmaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents